Stúdium Kiadó, Kolozsvár

A Bartók Béla-sort címül viselő kötet az önazonosság-tudat ápolásának az erdélyiség szorításában/ihletésében kialakult módozatairól nyújt filológiailag megalapozott, esztétikailag hiteles képet kiemelkedő fontosságú versek (pl. Dsida Jenő Psalmus Hungaricusa), prózai írások (pl. Wass Albert Elvásik a veres csillag című regénye), időszaki kiadványok (pl. a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények), történelmi/irodalomtörténeti mozzanatok (1956, 1959) elemző bemutatásával.

"Ki tudja, kik fürödtek a kolozsvári Belvedere Szálló medencéjében, és kik edzettek a tornatermében a nyolcvanas években? Milyen volt a "vizionálás" ezekben az években a szilveszteri kabaréműsorok előtt? Hogyan játszottak Rejtő Jenőt Muşatescu név alatt? Ki tudja, hol lakott Cs. Szabó László Angliában, és hol az édesanyja Kolozsváron? De ennél sokkal több is kiderül Jancsó Miklós A kényelmetlen hős című kötetéből, mely talán "méltánytalanul" is viseli magán a humoreszk műfajmegjelölést...bővebben

László Dezső (1904-1973), a kolozsvári Református Kollégium vallástanára, teológiai magántanár. 1940-től haláláig a Kolozsvár Belvárosi (Farkas utcai) Református Egyházközség lelkipásztora. Társadalomtudományi és egyházi író, szerkesztő. Írásaival jelen van a korabeli magyar sajtótermékek hasábjain. Az értékvédő és értékteremtő munkát állítja a kisebbségi élet megszervezésének középpontjába. Koholt vádak alapján 1952-ben letartóztatják és a Duna-csatornához viszik, majd 1957-ben újra letartóztatják. Öt évet ült börtönben. A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugszik.

Gottlieb Rózsa elsősorban festő és nem másodsorban író. A Kölnben élő művésznő több kötet szerzője, legutóbb ez a kilenc évtizedet felölelő önéletírása. De a kötet a túlélés története is, az optimizmus története. Olyan önéletírás, amelyben a nő és szerepe a fontos. Mert élete, vándorlásai - Nagyvárad, Marosvásárhely, Budapest, Bukarest, Csernovic, Kolozsvár és Köln - során a szerző számos szerepet magára öltött...bővebben

A verseket válogatta és a kötetet szerkesztette: Hantz-Lám Irén Áprily Lajost a Trianon utáni magyar irodalom egyik legjelesebb erdélyi képviselőjeként tartják számon. A kisebbségi sors megtapasztalása után 1929-ben úgy határoz, hogy Kolozsvárról Budapestre távozik, elfogadja a Baár-Madas Református Leánygimnázium igazgatói székét. Súlyos döntés. Elhagyni a szülőföldet, barátokat, az erdélyi magyar értelmiségiekből álló kört, amelynek aktív tagja volt húsz éven keresztül...bővebben

Reményik Sándor 1890. augusztus 30-án született Kolozsváron. A Református Kollégiumban érettségizett. A Ferencz József Tudományegyetem jogi karára iratkozik, de jogi előadásokon kívül filozófiát is hallgat. Első írásai 1914-től jelennek meg a Dobsina és vidéke című lapban. Első kötete, a Fagyöngyök 1918-ban kerül az olvasók kezébe. 1921-től haláláig (1941) szerkeszti a Pásztortűz című irodalmi, művészeti és társadalompolitikai hetilapot, amely az akkori erdélyi magyar szellemi élet jelentős fóruma volt...bővebben

A szerző ismeretterjesztő formában mutatja be rajzokkal kísérve a csodálatos madárvilágot, amely körülvesz bennünket. Több tucat madárfajról tudhatjuk meg szokásait, hogy hol lelhetőek fel, mi a táplálékuk, s milyen egyéb szokásaik vannak. Diákoknak és érdeklődő felnőtteknek egyaránt ajánljuk a kiadványt.

Van Európának egy semmi más tájhoz nem hasonlítható része, ez a Keleti- és Déli-Kárpátok, valamint az Erdélyi-szigethegység ősi masszívumai által határolt „tündérkert” – Erdély. Ez a „bérces hazá”-nak is nevezett országrész táji önállóságát, jellegzetes arculatát mindenekelőtt földtani szerkezetének, domborzatának és zártságának köszönheti...bővebben

A portrékészítőnek nincs más választása, mint hogy az igazi arc megtalálását tűzze ki céljául – természetesen azét az arcét, amilyennek ő és csakis ő látja azt, akit lefest. Paulovics László is a megrajzolt erdélyi művészek, értelmiségiek igazi arcát keresi, támpontként pedig a legváltozatosabb segédeszközöket hívja segítségül. Tárgyakat és szövegeket illeszt gyakran az arcok mellé, voltaképpen az arcokba. Azt sugallja, hogy ezek az arcok elválaszthatatlanok azoktól a mondatoktól, amelyek által gyarapodott a magyar kultúra, és amelyek – Székely János szavaival szólva – hiányoznának a világból, ha ők ki nem mondták, le nem írták volna azokat. (Balázs Imre József)...bővebben

"Áprily Lajos költő, műfordító, ekkoriban már a budapesti Baár-Madas Kollégium igazgató-tanára, 1936 nyarán néhány, az irodalomra fogékony, frissen érettségizett tanítványát erdélyi jutalomkirándulásra invitálta. Természeti csodák és barátságos emberek, beszélgetés, vershallgatás és versmondás, nevetés nyáridejébe kalauzolta a fiatalokat, akik általa Reményik Sándor, Kós Károly, Olosz Lajos vendégeivé-olvasóivá, egy poétikus Erdély barátaivá lettek. E rendkívüli nyár élménytartalmait naplók, levelek, fényképek felkutatásával szerkesztette irodalomtörténeti, magyarságismereti dokumentumregénnyé Hantz Lám Irén. " (Egyed Emese)

A háztartás fáradságos munka, de ugyanakkor állandó örömforrás is. A közös ebéd vagy vacsora a családot, közösséget összetartó erő. Azt szeretném, ha ebből a rendhagyó recepteskönyvből az olvasó észrevenné az írások szerzőinek és a receptek összeállítójának azt a szándékát, hogy az étkekre úgy tekintsenek, mint a szeretetnek különleges megnyilvánulási formájára...bővebben

Kolozsvár évszázados sírkertje, a Házsongárd, mint minden ősi temető, nemcsak az elmúlás kegyhelye, hanem a magyar kultúra panteonja is.

Talán nem csak Erdélynek, hanem Európának is legrégebbi, ma is működő sírkertje a 429 éves Házsongárdi temető. Neve fogalom Kolozsváron túl mindenütt, ahol magyarok élnek. Egy város, egy országrész többszázados művelődés- és művészettörténetének tükre, Erdély kiemelkedő személyiségeinek panteonja.

A kötet az 1927-ben Brassóban született, Erdélyben nevelkedett és Magyarországon alkotó Sánta Ferenc válogatott novelláit tartalmazza.Isten a szekéren címmel és jelen tartalommal eloször 1970-ben jelentek meg. Változatlan formában közöljük mi is, még akkor is, ha más korban, más helyen és gyökeresen más történelmi körülmények között élünk, s idoközben az irodalom szerepe is átértékelodött.

Egy húszas éveiben járó fiatal pár, néha a kisgyerekük is, egy autó, egy kamera és egy fényképezőgép... némi kalandvágy és máris kezdődhet egy háromhetes kastélytúra. A cél: az erdélyi világi épített örökség legértékesebb műemlékeinek körbejárása és rövid bemutatása írott és vizuális nyelven is. A két „kalandor” filmes-fotós szakember, tehát nem képzett történész, mégis az utazás, az épületekkel, jelenlegi állapotukkal és lakóikkal való szembesülés során sikerült egy sajátos képet kialakítaniuk arról a helyzetről, amely meghatározza épített örökségünk sorsát és a mai társadalom viszonyulását a múlt értékeihez. (Orbán Zsolt)

A természetjárás, mint ismeretes a legszebb és legnemesebb sport, hisz szabad levegőn zajlik, nem sportpályákon vagy zárt csarnokokban. A turistának nincs ellenfele, akit le kellene győzni, minden turista legyen a természet barátja, ugyanakkor tudnia kell, hogy a természetjárás több ismeretet, lelki tartalmat és élményt biztosít a résztvevőknek, mint az összes más sport együttvéve (Tulogdy János). Kolozsvár környékének kirándulóhelyei már a múlt században kedveltek és ismertek voltak.

A diákoknak szánt történelmi olvasókönyv a 1848-49-es szabadságharc legfontosabb pillanatait, hőseit, mártírjait, nótáit, verseit, ruháit, jelképeit mutatja be. Tudjuk, minden népnek, nemzetnek vannak szent ünnepei.  Nekünk, magyaroknak március tizenötödike a legszentebb, hiszen 1848-ban ezen a napon hozták nyilvánosságra a márciusi ifjak a Tizenkét pontot és Petőfi halhatatlan költeményét, a Nemzeti dalt...bővebben

A könyv áttekinthető és könnyen elsajátítható módon összefoglalja az alapvető elméleti ismereteket, és változatos gyakorlatsorokkal fejleszti a gyerekek irodalmi és nyelvi képességeit. A munka egésze önálló és kreatív gondolkodásra, értő esztétikai és nyelvhasználati magatartásra nevel.

Igényes, nosztalgikus, a város nagyjainak visszaemlékezéseivel, verseivel és festményekkel, linólmetszetekkel, régi-régi fotókkal színesített helytörténteti munka a Szászföld egyik legjelentősebb városáról. Nagyenyed neve puszta személynévből származik. Ennek eredete a magyar Egyed személynév, mivel templomának Szent Egyed a védőszentje. Előtagja a Szászsebes és Vízakna közti Kisenyedtől különbözteti meg.

"A nemzet állapota igen sok keserűségre ad okot. Ez eléggé hosszú időre nyúlik vissza. Arra az időre, amikor a gazdasági felemelkedés mellett az erkölcsi színvonal süllyedése elkezdődött... egy közösséghez tartozni olyan penzum, amely nem luxus dolga, amelyet nem kényünk-kedvünk szerint válogatunk, hanem erkölcsi parancs, és tartozás a szónak abban az értelmében, hogy vissza kell adnunk valamit annak a közösségnek, amely megszült, és amely táplál bennünket.” - írja a szerző. E témában írt cikkeiből, beszédeiből ad válogatást a kötet.

Gyermekként a hosszú, nyári szünidőben a csodákért nem kell messzire menni: Panni és Dani a kert végében unatkoznak, amikor megjelenik előttük Képzelet, a gyönyörű tündér, ködsüvegbe burkolja a lurkókat, és máris a közeli erdőben barangolnak. De nem szokványos kirándulás ám az övék, a ködsüveg láthatatlanná teszi őket, így Panni és Dani az erdő soha nem sejtett titkaiba leshet: ...bővebben