Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda

Ferenczes István 1945-ben született Csíkpálfalván. A csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője. A kötet a  verseit közli.

A kiadó háziolvasmányok sorozatában klasszikus szerzők műveit olvashatjuk egyszerű kivitelben, elérhető áron.

A történelmi regények kivételes egyéniségei helyett az író tekintete ezúttal a hortobágyi puszta hősei felé fordul: sorsukon, tragédiájukon keresztül egy eltűnőben levő világot örökít meg. A regény alapszövete hatalmas szenvedélyektől duzzadó szerelmi tragédia. A romantikus fordulatok mellett hiteles emberi arcok, a pusztai élet mindennapjainak izgalmasan szép rajza és felejthetetlen élményt nyújtó tájleírások teszik teljessé a Sárga rózsa világát.

Címével ellentétben nem csupán a nagyszalontai nyomdákról és hírlapokról szól, hanem magáról a városról és lakóiról. A szerző - Nagyszalonta történetének elkötelezett kutatója - szemlét tart a városban megjelent hírlapok és nyomdatermékek fölött és lajstromba szedi azokat. Közben szerét ejti, hogy történelmi leckét tartson - kicsiknek, nagyoknak egyaránt.

Célom: minél teljesebben bemutatni a gyergyószentmiklósi halottas és temetkezési szokásokat, elsősorban a település zömét alkotó, hagyományőrző, római katolikus vallású székelyeknél, de párhuzamokat hozok más felekezetű, illetve más etnikumbeli szokásokból is. (...) A kultúraváltás folyamata Gyergyószentmiklóson is érzékelhető; a hagyományos szokásrend, a közösség és múlt tisztelete, valamint a társadalmi változásokból adódó új szokáselemek együtt élnek és hatnak az emberek tudatában. S bár a világkép változása jelentősen befolyásolja a halálkép változását, még élő az a hit, amelyet egyik idős adatközlőm így fogalmazott meg: "Eljön a drága Jézus értem!"

A klasszikus Arany-versek szép, a versekhez illő kivitelben szólnak az olvasóhoz.

Könyvünk a Székelyföld egy kis vidékének, Orbai széknek az erkölcsi életét kísérli meg elemezni. Az orbai széki példa nem egyedülálló, nem sajátságos: magába sűríti más vidékek szokásanyagát is. A könyv nem tud a korszak történelmi forgószínpadának elemzésére vállalkozni, csupán a kaotikus események közt vergődő, munkálkodó, élete fenntartásáért küzdő kisembert kívánja meglátni és másokkal is megláttatni. Megnézzük, hogyan változtatta meg hétköznapjait a felbolydult világ, hogyan irányította életét egyház és faluközösség, hogyan fogadta el a "felső" beavatkozást a kisember.

A székelyderzsi erődtemplom a XIII-XIV. század fordulóján épült. Ezt a korai templomot a XV-XVI. század fordulóján késő gótikus stílusban átépítették, majd a szász erődtemplomok mintájára megerősítették, majd várfalat és bástyákat is építettek hozzá. A templom falán a korai magyar templomokra oly jellemző Szent László legenda képi megformálása díszíti, valamit bibliai témájú egyéb freskók. A templom birotokában sok korai kegytárgy és írásos dokumentum is található, mindezek feljogosították arra, hogy az 1999-es UNESCO határozat a Világörökség részévé nyilvánítsa.

Ferenczes István a kortárs romániai magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotója. Versei a sajátos erdélyi költészeti hagyományokat ötvözik az ezredvég egyetemes lírai megnyilatkozásait megújító formanyelv elemeivel. Szociográfiái a józan közösségi tudat megerősítésének igényével születtek. Alapítója és főszerkesztője a Székelyföld című kulturális folyóiratnak. Jelen kötet vallásos verseinek füzérét tartalmazza, Tamás József püspök úr ajánlásával.

Ízek, és ízek… Ízek, amelyek emlékeket idéznek föl, ízek, amelyek ismerősek, otthonosak, a miénkek. Mert bárhová menjünk a világba, bármit is kóstoljunk, egy idő után sóhajtozva emlegetjük a csatószegi borvizet, a házi kenyeret, a jó disznótoros káposztalé-levest.

Ezeknek a hagyományos, otthoni ízeknek a gyűjteménye ez a könyv, inspiráló fotókkal illusztrálva, amelyet szeretettel ajánlunk a nosztalgiázóknak, a házi ételek rajongóinak, és mindazoknak, akik régi-új zamatot akarnak adni ennek az íztelenedő világnak. (Botár Emőke)

Folyton különféle váratlan, kínos vagy furcsa helyzetek adják elő magukat, sűrűn fordulnak elő mindenféle "lepetések". A szemlélő csak néz és ámul. Igen-igen jól teszi. Az ámulat talán a legtisztább emberi érzés, már-már olyan, mint az áhítat. Nem is képes rá akárki, nem is való akárkinek. Na és az író. Az írónak ott a lehetőség, hogy a történésekbe belevitt játékosságon, a humoros nyelvi fordulatokon keresztül otthonossá tegye az általa megírt világot.

A könyvben a második világháború lezárását követő évtized magyar–román kapcsolatainak egyik legkritikusabb területével, a romániai magyar vagyonok kérdésével, a magyar-román vagyonjogi vitával foglalkozunk. Mivel ez egy roppant szerteágazó kérdéskör, ezért elsősorban a legnagyobb értéket képviselő ipari-, kereskedelmi-, bányavállalatok, valamint pénzintézetek problematikájára koncentrálunk, és a magyar állampolgárok Romániában maradt ingó és ingatlan javainak, valamint a vélelmezett ellenségnek minősített magyar nemzetiségű román állampolgárok ingó- és ingatlan vagyonának kérdésére csupán a legszükségesebb mértékben térünk ki. (részlet a Előszóból)

Az itt közölt írások két nagyobb témakörhöz kapcsolódnak. A tanulmányok egyrészt arra keresik a választ, hogy a közép-európai országok (elsősorban Magyarország és Románia) euro-atlanti integrációjában miként van jelent a kisebbségi problematika. A másik csomópont az erdélyi nemzetiségi, illetve kisebbségi politikák alakulása a változó államkeretek között. Vogel Sándor nem ad megoldásokat, nem hoz új alternatívákat az erdélyi kérdés rendezésére. Áttekintést ad, európai és történelmi perspektívát a társadalmi önismerethez. (Részlet a szerkesztõ Előszavából)

Egy magyar girondista Erdélyben (Bárdi Nándor); A nemzetiségi kérdés tanulmányozásának szempontjai és módszere; A nemzetiségi kérdés múltja; A nemzetiségi kérdés mai állása; A nemzetiségi kérdés jövője; Mikó Imre munkái (részlet Mikó Imre életműbibliográfiájából) "Mikó Imre a nép felé fordulva nem szűkítette le a nemzetet az etnikai népre, az idő haladtával egyre kevésbé mitizálta értékrendjét, ellenben felmérte annak helyzetét, szembesítette ez a kor igényeivel, programot alkotott önazonosságának védelmére és felemelésére. A nép polgári nemzetbe emelésére törekedett. Ezzel Venczel József mellett Kovács Imre és Bibó István eszmetársa. Ezen az úton az első jelentős lépés volt a helyzet feltárása Az erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés című tanulmányában." (részlet Bárdi Nándor előszavából).

A várostörténet az erdélyi magyar (és nem csak magyar) történetírásban mindmáig az elhanyagolt területek közé tartozik. Az 1989-es fordulat óta eltelt évtizedben aztán megélénkült az érdeklődés a várostörténet iránt is, ezt jelzik az azóta megjelent monográfiák, különböző szakfolyóiratokban megjelent tanulmányok.

Jelen kötet elsősorban a magyar kutatások eredményeit kívánta összefoglalni: az erdélyi magyar történészek mellett az erdélyi várostörténettel foglalkozó magyarországi szakemberek is teret kaptak, és mintegy mutatóul a szászok is képviselve vannak, az a két kisebbség tehát, amely egykor az erdélyi városok lakosságának többségét képezte. Az erdélyi várostörténetírás állapota egyelőre nem teszi lehetővé tematikus kötetek összeállítását, ezért jelen kötet is inkább csak a kutatás főbb irányait tükrözi. Az egyetlen, ami összeköti a közölt tanulmányokat, az hogy, a tágabban értelmezett Erdély városfejlődését vizsgálják.

A szerkesztők

„Ebben a könyvben a román nemzetiségi öntudatosodás folyamatát kísérelem meg bemutatni a források tanúsága alapján. A valóságtartalom, melyhez eljutottam, nem felel meg sem a magyar, sem a román nacionalista történetírás megszokott eredményeinek. Bár nem ölel fel minden megközelíthető egykorú forrásanyagot, minden eddigi kísérletnél többet használ fel, és a leglényegesebb anyag nagy részét felöleli. Megírásából az emberi lehetőségek határain belül minden célzatosság hiányzik, kivéve egyet: a valóság megismerésének vágyát.” (részlet az előszóból)

Ez a mű, amelyet az olvasó ezennel kézbe vehet, 1946-ban látott napvilágot. Dokumentum és ma is aktuális mű. Szerzője, I. Tóth Zoltán a magyar történetírás rendhagyó alakja, egyetlen mártírja. 1956. október 25-én érte golyó, amikor – mint dékán – az egyetemi hallgatóság igényeit akarta a Pártközpont elé terjeszteni. Ember és mű értékét akkor tudjuk felbecsülni, ha kora összefüggéseibe próbáljuk elhelyezni, pontosabban: a ma újrafelfedezett multikulturalitás színes szövevényébe.

Történelmi regény a székelyföldi magyarság sorsáról, történelmi "methamorphosisáról".

Az évről évre megjelenő antológia a kortárs erdélyi íróknak, költőknek ad lehetőséget, hogy az abban az évben publikált műveikből a legjobb válogatást adják az olvasó kezébe.

Az évről évre megjelenő antológia a kortárs erdélyi íróknak, költőknek ad lehetőséget, hogy az abban az évben publikált műveikből a legjobb válogatást adják az olvasó kezébe.

A kötet az állam és a társadalom viszonyának „kivizsgálásáról” szólnak, két különböző történeti időszakban. Az egyik az 1940-1944 közötti székelyföldi „magyar idő”, a „kicsi magyar világ”, illetve az ezt követő négy évtized szocialista korszak.

Az útleírás szerzőze Ignácz Rózsa (1909-1979) írónő és színművésznő, akinek szívügye volt a Kárpátokon túlra szakadt magyarság sorsa. E kötet 1938-as és 1939-es moldovai, bukaresti, konstancai és bukovinai utazásainak naplója. Így ír előszavában: "Vajon tudjuk-e szétszórt fajtánk nagy perében áldozatos munkára ítélni önmagunkat, vagy megvárjuk, hogy a történelem vesztesnek ítéljen, s tőlünk örökre elszakadjanak?"