Polis Könyvkiadó, Kolozsvár

Az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója nemcsak az emlékezés, hanem a számbavétel alkalma is. Felteszi nekünk a kérdést, hogy miképpen viszonyulunk azokhoz az eszmékhez, amelyeket 1956 annak idején megfogalmazott és a célokhoz, amelyeket kitűzött. És megkérdezi azt is: miképpen viszonyulunk azokhoz, akik fél évszázaddal ezelőtt életüket, szabadságukat áldozták fel az Eszméért. Ehhez az utóbbi számonkéréshez kíván segítséget nyújtani ez a könyv: az 1956-1965 között politikai üldöztetést, börtönt szenvedett közel 1500 erdélyi magyar (és a magyarokkal együtt 56-ért a kiállást vállaló román) életrajzi adattára...bővebben

Hatházi drámáit talán a humor felől közelíthetjük meg a legjobban, ezt a humort pedig az önreflexió és a döbbenet segítségével határozhatjuk meg. Figyelem magam, aki nem vagyok, mert nem is lehetek, mégis megdöbbenek - így lehetne leírni e humor működését. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy ezek a művek egy vérbeli színházi ember darabjai, nem egy közülük pályázaton vívta ki a zsűri elismerését.

A két világháború közötti erdélyi közélet egyik kiemelkedő szereplőjének visszaemlékezéseit, a háború utolsó két évében írott naplóját és két országgyűlési beszédét kapja most kézbe az olvasó. Egy olyan szereplőét, aki szerkesztője volt az 1930-as években jelentkezett nemzedék egyik iránymeghatározó folyóiratának, a Hitelnek, mélyre tekintő, jövőt fürkésző vizsgálója az erdélyi magyarság mindennapjaiban végbemenő társadalmi és gazdasági folyamatoknak, a Magyar Országgyűlésbe...

A gazdagon illusztrált kötet első részében Kolozsvárt ismerhetjük meg a szobor felállításának idején, a második fejezetben a szerző a szülőváros Mátyás-kultuszát mutatja be a kezdetektől napjainkig. Murádin Jenő gondos gyűjtőmunkájának köszönhetően fényképekkel, levelekkel illusztrálva követhetjük végig Fadrusz János életét és munkásságát, ugyanakkor a könyvben szó esik a szobrász két másik alkotásáról, a zilahi Wesselényi-szoborról és a Feszületről is. A kiadvány bepillantást enged a Mátyás-szobor megalkotásának és felállításának történetébe az ötlet felvetődésétől a pályázat meghirdetésén, majd a szobor tervein át a leleplezésig, a könyv második fele pedig a műalkotás további sorsát ismerteti a felállításától napjainkig. Az Unipan Helga tervezte kötet címlapján Mátyás király Fadrusz János által megmintázott arca látható.

Ebből a kötetből, amely írásainak legjavát nyújtja át, mégis adatokban gazdagon és hitelesen elevenedik meg előttünk az a város, amelynek nevét aranybetűkkel írják az 1948 történetével foglalkozók, s amely szinte napjainkig kegyelettel megőrizte a céhes élet hagyományait.

Egy hajdan volt diákszerelem emlékét eleveníti meg majd éli újra ennek a regénynek a főhőse. A találkozásra és a késői beteljesedésre varázslatos délszaki környezetben kerül sor. Az igazi történet azonban inkább a készülődés erre a találkozásra, felidézése a második világháború előtti és alatti Kolozsvár mindennapi életének, valóságos, a közéletben és az irodalom világában ismert emberekkel, helyzetekkel.

A szerző, a kolozsvári egyetem világirodalom tanszékének tanára, a klasszikus ókor görög és római irodalmának világában csatlakozik hozzánk kalauzul. Körültekintő elemzései révén segít abban, hogy mai ízlésünkkel is meg tudjuk közelíteni egy évezredek óta letűnt világ szépségeszményeit: Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész drámáit.

A tenger ablakai című kötet a szerző első könyveként erőteljes opció a szikár, töredékes, tárgyias költészet mellett. Pilinszky János versei e költészet elsődleges szöveg­előzményeiként azonosíthatók, a versek utalásaiból pedig kiolvashatóak további preferenciák is: Rilke, Borges, Fellini például. Az utalásokból is látszik: nem a látványos gesztusok és nem az érzelmi kiáradás költészete ez, hanem a finom, rejtőzködő, utalásos, töredékes struktúráké...

Az alkotás sorsvállalás: lett légyen szó honalapításról, a kereszténység felvételéről, a szabadság igenléséről keményen szervezett államkeretek között is, az európai kultúra oly módon való befogadásáról, hogy eleink megőrizték keletről hozott örökségünket, s benne a legkedvesebbet: anyanyelvünket. Hogy van remény? Van. S ezt nem én állítom, meggyőz felőle Vörösmarty Mihály, aki történelmi borzalmak évadján írta meg a legnagyobb magyar verset: A vén cigányt.

...bővebben

A Polis Kiadónál rövid időn belül a harmadik kötet jelenik meg az erdélyi születésű írótól. Lőrinczi László sokoldalú irodalmi munkásságnak kiemelkedő része műfordításai. Olasz, francia, spanyol és román nyelvből fordított színműveket, verseket, regényeket. Az alázat ünnepi című kötete ezekből ad válogatást: Garcia Lorca, T.S Elliot, Apollinaire, Leopardi, Eminescu, Edgar Allan Poe és mások munkáit olvashatjuk két nyelven.

Mikszáth Kálmán novellái.

A millenium utáni évek derűje, belső jóléte, a nemesség patriarkális nemzetvezetése parlamentben és társadalmi életben mind összeszövetkeztek, hogy megszépülve emlékül maradjanak egy írónak, Mikszáthnak az irodalmi alkotásaiban. Ha ő nem volna, ezek az évtizedek a magyar szellemtörténet legsivárabb évei lennének, de így őbenne felgyülemlett a régi világ minden édessége, mielőtt a XX. században fanyarrá változott volna minden íz.

Az emlékkötet a paraszti sorból érkezett Horváth Ístván költőnek állít emléket, bemutatva életútját, munkásságát, kortársai írásait, vele készült interjút, költészetének legszebb darabjait.

Hát mik is vagyunk most? Néha és a napi világban cinikus fáradtak, a tekintélyeket már nem is rombolók, csak hanyagul leköpködők. Fáradt olümposzi istenek és kiközösített, magasról lenézett páriák ... Vagyunk nagyon sokszor komédiások. Alkuvóbbak a lócsiszárnál s hajlékonyabbak a nádnál... Addig ... Addig, míg nem int, nem híva gyilkos, az acélhegyű ördög ... Az istenes ördög ... És akkor csupa hit a világ, csupa szerelmes lángra érdemesség az élet. És ilyenkor beleverjük, belekorbácsoljuk nyomorult testünket, összetépett idegeinket e nagy szerelembe. A jobb életért, a becsületesebb világért, az előretörésért, a világosságért s fantomok legfantomabbjáért, legbolondabbjáért és legszebbjéért, az igazságért ... bővebben

A Kós Károly regényében megelevenedő történelmi idők alapkonfliktusa a még törzsi szervezetben élő pogány magyarság és a keresztény világ: Kelet és Nyugat összeütközése. A választás beteljesítője és történelmi súlyának hordozója István, akinek halálos ágyán is azzal a kérdéssel kell szembenéznie, vajon nem volt-e hiábavaló az áldozat?

Kolozsvári és marosvásárhelyi írók tanácskozásának jegyzőkönyvei, amelyek nemrég kerültek elő, az egész "szocialista tábort" megmozgató 1956-os "olvadás" egy fontos mozzanatát tárják fel: azt a néhány napot, amikor a felszólalók a romániai "marxi-lenini-sztálini nemzetiségi politika" szavait és tetteit szembesítve kérték számon a pártközpont két küldötte: Miron Constantinescu és Fazekas János által tanácsozásra meghívott magyar írók. A jegyzőkönyvekhez kapcsolódnak azok a dokumentumok, amelyek a romániai magyar írótársadalmat 1956 tavaszán-nyarán megmozgató eseményeket idézik fel: a "Jar-ügy"-et, a romániai írók 1956 májusi kongresszusát, a hozzá kapcsolódó irodalmi vitákat, interjúkat és az 1956. szeptemberi Pándi-cikket.

Válogatta és az utószót írta: Kovács András Ferenc. A költő nem csak életrajzi vonatkozásaiban kötődik Erdélyhez, hanem annak az egyetemes gondnak a szálaival is, amely egyformán volt sajátja a magyar költőnek, akárhol élt és alkotott a 20. században. Intelektualitás és a természetben tárgyiasult lírai elmélkedés, nyelvi gazdagság és formafegyelem teszi őt nemzedékének kiemelkedő tagjává.

Bánffy Miklós sokoldalú és sokfelé ágazó írói-művészi-politikusi pályájának ma már nem ismeretlen, de mindez ideig teljességében fel nem tárt mozzanata az 1943-as titkos bukaresti diplomáciai küldetése...

A kolozsvári Polis Kiadónál jelent meg korábban számos Bánffy-kötet. A kiadó ezt az életműgondozást folytatva adja közre Bánffy Miklós összes drámáját, összesen nyolc színművet.

A kötet szerzője, tucatnyi Bartók Béláról írt vagy szerkesztett könyv mellé a Bartók- évforulóra az utolsó negyedszázadban közölt legfontosabbnak és legidőszerűbbnek érzett Bartók-tanulmányait nyújtja át az olvasónak. Képet alkothatunk belőle arról, mit jelent Bartók műve - közelebbről - a romániai magyarság számára, de az egyetemes zeneművészet vonatkozásában is. A kötet egyes írásaiban a szerző a Bartók Béla Kritikai Összkiadás munkatársaként szerzett tapasztalatait is leszűri...bővebben

A szerző már korábbi könyveiben olyan önálló szellemi kalandra vállalkozott, amelyre a szókratészi felhívás csábít: „Ember, ismerd meg önmagadat!” Most, kritikai igénnyel, saját marxizáló múltjával kíván szembesülni, kíméletlen józansággal. Önálló, egyéni válaszai a megannyi kihívásnak minősülő kérdésre, arra az igazságra, arra a felismerésre utalnak vissza, hogy a filozófia nem öncél, hanem mindenekelőtt nélkülözhetetlen eszköz a történelmi azonosság zavarainak tudatosítására, illetve tisztázására.