Pallas-Akadémia, Csíkszereda

A szerzőpáros a Radnai-havasok földrajzi, természeti adottságainak bemutatása után az erre kirándulóknak részletes térképekkel kiegészített túraútvonalakat, szálláslehetőségeket ajánl. A kötet végén magyar-román helynévszótár van. Tartozéka a könyvnek egy kivehető színes térkép is.

Az emberiség örök értékei – a szerelem, az önbecsülés és a mások iránti tisztelet, az igaz és a szép mindenekfelettisége – foglalkoztatják Sipos László képzőművészt. Kissé kesernyés, iróniával fűszerezett, aforizma tömörségű írásaiban ezek az értékek jelennek meg. Az apró jelenetek rajzfilmkockákként követik egymást, dinamikus pörgésük érdekfeszítő, elgondolkodtató olvasmány. A kötetben az írások és a szerző által készített rajzok szervesen kiegészítik egymást.

Székelyföld múltjával, népi hagyományaival, néprajzával foglalkozó történetírók és néprajzosok munkáiban található tényszerű adatok, illetve történelmi regékre, szájhagyományokra való hivatkozások fölkeltették Kozma Mária érdeklődését és – mint azt már történelmi regényeiből, elbeszéléseiből ismerjük – ezúttal arra vállalkozott, hogy ezeket a történeteket gyerekeknek mesélje el. A mesék forrása, kiinduló pontja mindvégig valós, illetve bizonyíthatóan a nép körében élő/élt emlék. Történeteivel nemcsak oktat, hanem arra ösztönöz, hogy ráfigyeljünk környezetünkre, vegyük észre, ismerjük meg a sokszor már csak a nevek mögött megbújó történelmi múltat.

A könyv folytatása elérhető itt.

Tudatos törekvésem, hogy számba vegyem a székely-magyarság egy karakteres közösségének jelképalkotó műveltségét vagyis metaforikus, analógiás látását, leleményes pragmatizmusát és elvonatkoztató képességét, amellyel az egyetemes és lokális tárgyakban, dolgokban, eszközökben meglátja a sorsfordulók – születés, házasság, halál – különböző helyzeteivel, mozzanataival kapcsolatos egyetemes és lokális emberi vágyait, céljait, érdekeit, eszmeiségét, üzenetét, visszautasításait, tagadásait, félelmeit...

Bodor Péter székely ezermester élete, munkássága a magyar legendárium része. Sorsa, akárcsak híres alkotásának, a zenélő kútnak a sorsa tragikumával megihlette az alkotókat. Krimibe illő fordulatok is jellemzik életútját: 1819-ben pénzhamisításért halálra ítélték. A legenda szerint egy Habsburg-ellenes összeesküvés anyagi fedezetét próbálta így előteremteni. A pénznyomó szerkezetet állítólag a küszöb alá rejtette, amelyre ahányszor ráléptek, annyiszor nyomott egy-egy hamis bankót...bővebben

A szülőföld tájélménye hangsúlyozott motívumként jelenik meg a gyergyói születésű, Kézdivásárhelyen élő és alkotó Sárosi Csaba képzőművész grafikai lapjain és festményein. Sárosinál, akárcsak az erdélyi képzőművészek legjobbjainál, a természethez fűződő viszony megjelenési módja nem torkollik panteisztikus vagy bukolikus tájábrázolásba. Méltatói gondolati grafikáknak nevezik Sárosi alkotásait. A rajzokban a létélmény esztétikai visszatükrözése mindig súlyos gondolati tartalmat hordoz.

A Fehér megyei Felvincen élő festő, grafikus, könyvillusztrátor, díszlet-, báb- és plakáttervező Sipos László alkotó pályája, képzőművészeti világa felöleli és ötvözi a népművészet ősi jelrendszerétől a modern reklámok formavilágáig mindazt, amit az erdélyi hagyományok megőrzése és tisztelete mellett a hétköznapi technoszféra nyújt. Gondolkodásra, sőt "ítéletmondásra" készteti és inspirálja a középkori névtelen mesterek színszimbolikája, a rajz és anatómia törvénye épp úgy, mint napjaink reklámözöne.

A születés szokásvilágának szentelt könyvemet a megismerés könyvének tekintem, mely azt veszi számba, hogy milyen fajta tapasztalati tudást aktivizáltak egy paraszti közösségben a gyermek jövetelére, társadalmi, lelki, szellemi fogadtatására. Megrendítő tudásról van szó, amit saját belső kényszerből, a hagyományozódás által rakosgattak össze. A fogamzás pillanatától a beavatásig tartó, minden részletre kiterjedő és megoldást kínáló műveltség csak látszatra csíkszentdomokosi: sajátos, lokális meg­nyilvánulása a magyar nép kultúrájának. Alapvető felismerései ugyanakkor egyetemesek. Balázs Lajos

"Balázs Lajos könyve óriási pozitív meglepetés: nemcsak a romániai magyar, hanem az egész néprajzkutatás leggazdagabb, legterjedelmesebb lakodalmi monográfiája. A párválasztásnak és lakodalomnak olyan mélyrétegeit tárja fel, amelyekre a kutatók eddig nem gondoltak, vagy éppen csak céloztak; mindezek között már-már hihetetlenül szövevényes és a felfedezés erejével hat a szokáskör hiedelemanyaga. Ezzel együtt azonban a szerző, lépésről lépésre haladva, a szokáskör minden kis és nagy mozzanatát nomografikusan kimeríti, a részeket az összefüggésekbe és az egészbe illeszti...bővebben

Hármas könyvbe rendezte korábban megjelent szokásmonográfiát dr. Balázs Lajos, Csíkszentdomokos átmeneti szokásainak kutatója, munkáját kiegészítve újabb kutatásainak eredményeivel, e felhalmozott tudás- és tapasztalatanyag révén megfogalmazott következtetésekkel. Mindhárom kötet allegorikus címet visel Szeretet fogott el a gyermek iránt, Az én első tisztességes napom, Menj ki én lelkem a testből , s ezek a címek a közösségi én organikusan összeálló hármas könyvévé teszik a szokásmonográfia-sorozatot, azé a mindig érkező, cselekvő, elmúló éné, aki egy paraszti közösségben, a paraszti közösség hagyományai szerint megfogamzik majd világra jön, társat keres magának, aztán elhagyja földi életét és a szellemi világra váltja azt...bővebben

Sz. Kovács Géza Segesváron él. Pályája kezdetétől, az 1970-es évektől tevékenysége szervesen kapcsolódik a marosvásárhelyi művészcsoport küldetéséhez: az erdélyi magyar művészet modernné válásához. Látomásos és egyben drámai szemléletű pasztellképei, metszetei és rajzai számos magán- és közgyűjteményben megtalálhatók határon innen és túl. Művészete a székelyföldi falukép és életmódbeli változás tükrözését, ugyankkor az értékek megőrzését szolgálja.

Székely Géza a virtuóz módon kidolgozott felületek esztétikai élményénél többet akar nyújtani: egy eltűnőfélben lévő tárgyi kultúra átírására és átmentésére vállalkozik anélkül, hogy a néprajzi és történelmi relikviák puszta katalógusát állítaná össze. Székely Géza tanárként dolgozik, művészete ezáltal nem válhat megközelíthetetlenül elvonttá, hiszen művészetszemléletét, technikai tudását naponta próbára kell tennie.

Elek Tibor irodalomtörténész Székely János-monográfiájának jelentőségét növeli az a tény is, hogy Erdélyben ez ideig hiányzott egy Székely Jánosról írt életmű-elemző összefoglaló. Székely János a költő és drámaíró legjobb munkái mindig egyetemes igénnyel fogalmazzák meg korának, közösségének sorskérdéseit. A valódi művészetet és humanitást megtestesítő elhivatottságával örök emberi értékeket és eszményeket képvisel, a szellem és a gondolkodás szabadságát állítva szembe a diktatúra önkényével.

Alfalvi csodáról beszélnek sokan, ugyanis a gyergyói község legalább két tucat képzőművészt adott az erdélyi magyarságnak, a magyarságnak általában, no meg az európai kultúrának. A diplomás művészek sorát Ambrus Imre nyitotta meg. Erről az alfalvi csodáról ír Színek és helyszínek című önéletírásában Ambrus Imre festőművész. A tollat is olyan mesterien forgatja, mint az ecsetet, így papírra vetett gondolatai olvasmányosak, érdekfeszítőek, az információk közlése mellett esztétikai élményt is nyújtanak.

A 2006-ban megjelent Tanügyi rendszerek Erdélyben a XVIII. században folytatása. A szerző nyomon követi a 19-20. századi tanügyi rendszereket, amelyek nagymértékben befolyásolták, illetve meghatározták az erdélyi magyar iskolák jellegét és fejlődését. Az elemi- és középiskolai szinten használt és alkalmazott tananyag, a módszertani változások pontosan okadatolt szemléltetése alkalmat ad az összehasonlításra is.

Horváth István (1909-1977) költő, falukutató válogatott verseinek kiadásával születésének 100. évfordulójára emlékezik és emlékeztet a kiadó. A jelen válogatás elsősorban a gondolati líra legszebb darabjai között tallóz, miközben igyekszik felvázolni annak a költői életútnak az állomásait, amelyet Horváth István indulásától kezdve bejárt. Válogatta és az előszót írta Vallasek Júlia.

Milyen magyar emlékekkel találkozhatunk Európa-szerte? Mi az, ami minket, kisebbségi sorban élő magyarokat összeköt Európával, s mi az, ami elválaszt? Élhető-e a kisebbségi lét, s megoldást nyújt-e a kisebbségi létproblémákra az Európai Unió? Ezekre a kérdésekre, no meg az ezekből eredő több más kérdésre keres választ Sarány István európai barangolásai során. Útjai Brüsszeltől Rodostóig, a Felvidéktől a Délvidékig vezetnek, érintve a Székelyföld és a szász vidék néhány "tornyos" nevezetességét is.

Ferdinandy György rendhagyó útikönyvének erőssége az elbeszéléshez való ragaszkodás, és elbeszélés szépsége. A kötet Puerto Ricót láttatja az olvasóval. Egy olyan szigetvilágot, amely elszigeteltségében is egyesíti, összefogja a sokat megélt húszadik század történéseit. Fülledt légkör, fülledt szerelmek adják meg a sodró elbeszélő mű alaphangulatát.

Öt éve annak, hogy Gyergyóalfalu – a legtöbb képzőművészt adó székelyföldi település – művésztelepet létesített. A Bükkfő nevű részen évente jeles művészek alkothatnak, megihletheti őket a festői táj és vendégszerető környezet. Az elmúlt öt esztendő gazdag terméséből nyújt ízelítőt az igényes kivitelezésű album, Nagy Miklós Kund, Banner Zoltán, Márton Árpád, Balázs József és Gál Mihály értő eligazításával.

Vargha Mihály szobrász művészetében jelen van „a figurativitás és az elvonatkoztatás, fellelhetők a mítoszra, a kultikus hagyományra hivatkozó szimbolizációs szándékok és metódusok, a jelszerű összefoglalásra való törekvések és a szabad, játékosan asszociatív megszólalások, a drámai kinyilatkoztatások és a bensőséges hangú vallomások, szembesülhetünk e műveket szemlélve az éles, tragédiát sejtető felkiáltásokkal és a lírai tűnődésekkel, és elmerenghetünk a nagyvonalúan kifejezővé avatott anyagalakítás és a cizellált, aprólékos megformálás eltéréseinek egymásmellettiségén is...bővebben