Pallas-Akadémia, Csíkszereda

Balázs József gyergyóalfalvi festőművész. Lelkében mindig mágnesként élt és él a falu vonzása, annak földrajzi adottsága, az emberekhez való ragaszkodás - a kapcsolódás köldökzsinórja mind ez ideig megmaradt. Alkotói tevékenységét három nagy csoportra oszthatjuk, amelyek természetesen elválaszthatatlan egységet képeznek: portrék, tájképek és kompozíciók. Művészetét a természettel való állandó kapcsolat, a falusi emberekkel való mindennapi szembesülés határolja be, illetve tágítja egyetemes gondolattá.

Történhetett volna másképp? Igen. Ha a jó képességű gyerket helyi szokás szerint nem viszik el tanulni a marosvárárhelyi kollégiumba és ott a kézimunka- és rajztanára  nem ösztönzi. figyelemre méltó faragó, mintázó tehetsége kiteljesítésére. Ha a talentum tudatosodása nem alakít olyan szenvedélyes elszántságo az ifjúban, hogy – a nehéz anyagi körülmények között élő család tiltása ellenére is – a művészeti iskolába iratkozzék, és ott folytassa tanulmányait...bővebben

„Bandi Kati ruháiban az anyag, funkció és forma szerves egysége jut kifejezésre – írja a ma már Németországban dolgozó pályzatárs, Garda Aladár László, akit Nagy Miklós Kund idéz a Bandi Kati-művészalbumhoz írt előszavában. A szerző kiemeli a művész családi indíttatását, azt, hogy a népművészet iránt elkötelezett Bandi Dezső iparművész lányaként már otthon kapcsolatba került a művészettel, ezen belül a népművészettel, a népi iparművészetben használt anyagokkal, motívumokkal, használati tárgyakkal...bővebben

Az Erdély hegyei sorozat kötetei leírják az adott hegység természeti és földrajzi környezetét, a látnivalókat, szálláslehetőségeket, a különböző nehézségű túraútvonalakat és jelzéseket. A kiadványt kitűnő, részletes, nagy felbontású térkép egészíti ki...

Benedek Elek születésének 150. és halálának 80.évfordulóján e nagy közönségsikernek örvendő monográfia újbóli megjelentetésével tiszteleg a Pallas-Akadémia Könyvkiadó. Hegedűs Imre János irodalomtörténész monográfiájában a Benedek Elek-i életmű egészét elemzi és helyezi el korban, irodalmi stílusirányzatokban, meghatározza műfaji változatosságukat, nem feledkezve meg Elek apó emberi sorsának megrajzolásáról sem.

A Besztercei-havasok a Keleti-Kárpátokban, Hargita, Neamţ és Suceava megyék területén, a moldvai Beszterce és a Kis-Beszterce szögében terül el. Impozáns hegység, azonban kevésbé ismert, mert mind ez idáig turisztikai jellegű leírás nem létezett a régióról. Jelzett turistaösvény elég sok van a hegység területén, de a jelzések helyenként hiányosak. A ma már nem létező jelzésekre a túraútvonalakat tárgyaló fejezetben a szerzők külön felhívják a turisták figyelmét az eltévedés elkerülése érdekében. A leírásban számos, jól követhető útvonalat ismertetnek, elsősorban azokat, amelyek mentén valamikor (20-30 éve) még volt jelzés. A könyvet térképmelléklet egészíti ki.

Bocskay Vince (1949) Szovátán élő szobrászművész. 1990-ig főleg terrakotta kisplasztikákat készített. A rendszerváltás után szinte évente örülhet és örülhetnek a művészetkedvelők is, újabb és újabb monumentális szobrai avatásának. Munkásságának fontos részét jelenti az erdélyi történelmi személyiségek és események plasztikai megörökítése.

A kortárs román költészet és irodalom fenegyereke, a nonkonformista Mircea Dinescu napilapokban megjelent politikai szatíráiból fordított egy újabb csokorravalót Váli Éva műfordító. Ezzel háromra emelkedik Dinescunak a Pallas-Akadémia Könyvkiadónál megjelent köteteinek száma, közelebb hozva a magyar olvasóhoz a képernyőkről ismert, zabolázatlan szájú, éles nyelvű és borotvaeszű költőt. Talán e tulajdonságaiért rokonszenves a székelyföldi olvasóknak. A kötet írásai görbe tükröt tartanak az országos politikának, felnagyítva annak baklövéseit, nevetségessé téve megrázó és kiábrándító eseményeit.

A Bucsecs hegység kétségtelenül a legnépszerűbb, legismertebb és legközkedveltebb a hazai turistatáborban. És tegyük hozzá, mindjárt az elején: nem véletlenül! A Bucsecs mítosza hasonlít a Székelyföld szent hegyének, a Hargitának a hódolatához; előkelő helyezése változatos és sokoldalú természeti szépségeinek köszönheti rangos minősítését. Itt kicsiben, vagy talán inkább töményen, mindent megtalálhatunk és megcsodálhatunk, amit a természet nyújthat számunkra, kezdve a völgyeket uraló óriás sziklabércek páratlanul tekintélyes alakzataitól, az erdőrendegek és virágillatú havasi tisztások sokaságáig, a vad sziklatoronyokba mélyre vájt gleccservölgyektől és szélmarta különös alakzatok bizarr formájáig.

A Csíksomlyó ragyogása folytatása P. Lukács nagy sikerű, népszerű könyvének a Csíksomlyó titkának. A szerző olyan titkokat kutat, amelyeket híven őriz a közösségi tudattalan: az archaikus néplélek. Talán a kozmikus szakralitáshoz való örök vonzódás is indokolja, hogy a nép ragaszkodik az ősi rítusokhoz, helyet keres nekik a mindenkori jelenben... A csíksomlyói pünkösdi napkelte-nézést elnevezi pap nélküli misének és a maga sajátos világképében meg is magyarázza...bővebben

Az 1400-as években a ferencesek már klastromot működtettek Csíksomlyón. A tatár, török támadások, a vallásháborúk sokszor fenyegették elpusztítással a rendházat. a ferencesek sokszor menekülni kényszerültek, de mindig visszatértek. Újjáépítették a felégetett épületeket és folytatták szívós munkájukat. Ezt a sok évszázados küzdelmet és fejlődést mutatja be a könyv.

Egy kis varjúgyerek azon tűnődik, vajon milyen a Hold pizsamája. Erről szól többek között Tamás Tímea Csillagmese című gyermekvers-kötete. A versekben benne van a szerző minden jellegzetessége: a sajátos képiség, az érzékletesség, humorral oldott patetikusság, játékosságba szelídülő komolyság. A meseversek hősei a gyermekek gondolkodásmódját, lelkivilágát tükrözik, a kötött versforma, a ritmus és a rímek olvasmányossá, könnyen megjegyezhetővé, mondhatóvá, énekelhetővé teszik a verseket.

Csutak Levente a nagy- és a kisgrafika szinte valamennyi műfaját és technikáját műveli (táblaképrajz, emléklap, ex libris, illusztráció, könyv- és folyóirattervezés - tus, szén, guas, tempera, akvarell, vegyes technikák). Munkái megtalálhatóak London, Tel-Aviv, Vancouver, Stockholm, Dortmund, Budapest, Győr, Bukarest, Brassó és más helységek köz- és magángyűjteményeiben. A művészalbum előszavát Banner Zoltán művészettörténész írt

Szőcs István művelődéstörténeti tanulmányai annyira olvasmányosak, hogy még az sem bírja abbahagyni az olvasásukat, akit különösebben nem izgatnak a művelődéstörténeti és nyelvészeti kérdések, a történelmi okfejtések. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó 85. születésnapján köszöntötte a szerzőt a kötet megjelentetésével.

"...az Édes anyaföldem! Benedek Elek legjobb írása, utolsó nagy szépírói nekigyürkőzésének eredménye. A korábbi századok emlékiratíróinak példája legalább akkora motiváló erő volt számára, mint az országot és egész Európát ért kataklizmák, a szörnyű háború, véres forradalmak, a forradalmakat követő megtorlások, magánéletének tragikus fordulatai, s mindenekelőtt Trianon. Tudta, hogy minél szörnyűbb egy kor, annál nagyobb szükség van az írástudók megszólalására, azért belevágott a nagy mű megírásába." - írja Benedek Elek-monográfiájában Hegedűs Imre János.

Komoróczy György életének nagy része a nyelvünk pusztuló, forgácsként elhulló szavaink szerelmében és védelmében telt el. Évtizedek óta írja nyelvművelő cikkeit, harcol az egységes magyar nyelvhasználatért, emeli föl szavát a fölösleges idegen kifejezések ellen. És volt amitől őriznie nyelvünk foszló sajátos szövetét, mert nyelvünk utolsó nyolcvan éve örökös utóvédharcban telt el, a trianoni utódállamok állandóan "nyelv-hazánkra" törtek, tudták amit mi is, azt, hogy nyelvünk utolsó mentsvárunk, maradék óvóhelyünk megmaradásunknak tányéraknákkal aláaknázott útjain.

Kenéz Ferenc legújabb kötetének első része az Édesgyökér. Gyermekrajzok címet viseli. A ciklus 62 darabja végigviszi az olvasót a gyermekkor valós és képzeletbeli színhelyein, észleléseken és gondolatokon, álmon és valóságon. Az Öregnapló című rész az Anyai dédanyám füzetéből alcímet viseli, a vers-füzér meg amolyan toronygombirat, a szerző szerint „veritábilis gombirat-szöveg”, amely egy kisközösségről tett, jövőbe örökítendő vallomásnak tekinthető...

1989 után Görög- és Törökország a romániai turisták kedvenc célállomása lett. Útleírások és útirajzok sokasága jelent meg róluk. Hogy mégis „van új a Nap alatt” erre bizonyság Albert Ildikó útibeszámolója, amely nemcsak felsorolja a látottakat, hanem azokat saját kommentárjaival, elemzéseivel fűszerezve tárja elénk. A szerző első látásra meghökkentő megállapításai tulajdonképpen igazak, csak éppen nem esnek egybe az olykor közhellyé vált tudásunkkal: mér a régi görögök… Nagy érdeme e könyvnek, hogy a szerző állelkendezés helyett szeretettel, az újra fogékonyan, ám sokszor a bírálatot sem mellőzve, élvezetes stílusban adja elő élményeit.

Három és fél év kortörténete a romániai diktatúra utolsó éveiből, illetve adalék Markó Béla és hozzátartozói, barátai, ismerősei életrajzához. Az akkoriban modernnek számító technikai eszközök segítségével s amúgy hangyaszorgalommal gyűjtögetett és rögzített beszélgetésekből, a "követésből" megismerjük a "nacionalista-irredenta célszemély" - valójában egy gondolkodó erdélyi értelmiségi mindennapjait.

Dr. László Gábor önéletírásában nemcsak egy személy sorsának ismertetéséről, hanem egy család történetéről van szó. No meg a székelyföldi faipar megszervezéséről. Írásának nagy érdeme, hogy nemcsak eseményeket, történéseket rögzít, hanem korszakot is jellemez, végigvezet a kommunista rendszer gazdasági elitje életvitelének jó négy évtizedén. Így belülről is megismerhetjük, úgymond kézzel tapinthatjuk a letűnt rendszert.