Kolozsvári Művelődés Egyesület, Kolozsvár

Minden ember életében vannak sorsdöntő pillanatok, melyek meghatározzák életútját. Jómagam is a nagyenyedi Bethlen Könyvtár nyújtotta egyedi lehetőségek, előnyök haszonélvezője lettem azzal, hogy e jeles intézmény gondozását bízták rám, harmincöt éven át gazdag élményekkel, benyomásokkal, de mindenekelőtt rendkívüli ismeretanyaggal kerültem kapcsolatba...

Összeállításunk ötletszikrája a 101 vers Brassóról című Kriterion-antológia (2008) szerkesztése közben pattant ki. Ha már a költemények ilyen szépen összejöttek, akkor vajon hogy nézne ki a versválogatás prózai párja? Összeállításunk nemcsak szépirodalmat, de történeti munkákat, memoárokat, útleírásokat, népi emlékirodalmat is tartalmaz, az irodalmat és művelőit, az írókat a szó általánosabb értelmében szerepeltetjük. (Karjnik-Nagy Károly)...bővebben

Kalotaszegi értékfeltáró-értéktudatosító kiadványsorozatunknak különleges darabját tartja kézben a Kedves Olvasó: Ady Endréné Boncza Berta visszaemlékezéseinek részleteit a maguk töredékes, helyenként csupán vázlatos formájában, esetleg éppen csak baráti levélben körvonalazott, de soha meg nem valósult alakjában. Kiegészítve a désfalvi Boncza- és a törökfalvi Török-család mozaikos történetével, a - Szentimrei Jenő szavaival élve - csucsai vár három Bertájának egyéni és közös tragédiájával...

Elképzeléseimnek megfelelően szándékom Gyarmathy Zsigáné (1843–1910) szépirodalmi alkotásait felébreszteni Csipkerózsika-álmukból, hiszen azok pár kivételtől eltekintve a megírás és a kiadás óta (ami a 19. század utolsó évtizedeit jelenti, kissé belenyúlva a 20. század első éveibe) feledésbe merültek. Ezek a művek manapság már jószerivel csupán a nagyobb könyvtárak polcain lelhetőek fel. Remélem, hogy nem csak Kalotaszegen, ahol áldásos tevékenységét kifejtette, hanem az egész magyar nyelvterületen érdeklődésre készteti a könyvszerető olvasókat...bővebben

A Mátyás király alapította kolozsvári Farkas utcai templom a legnagyobb egyhajós gótikus istenháza a Kárpát-medencében. A szerző történelmi hitelességgel, korabeli dokumentumok felidézésével, oknyomozó alapossággal tárja fel az első erdélyi műemlék-felújítást az építkezés ünnepélyes megkezdésétől a templom újrafelavatásának ünnepéig.

A szerző a kolozsvári református kollégiumi tanulók iskolai színjátszásának előmozdítását kérő felhívástól, a Nemzeti Játszó Társaság 1813. évi törvényein át Déryné, Prielle Kornélia, Szerdahelyi Kálmán, Jancsó Pál, Egressy Gábor és mások életének, munkásságának titkait tárja fel elsősorban levéltári források alapján.

Jó száz esztendeje jelent meg Benedek Elek kétkötetes munkája: A magyar nép múltja és jelene. Az író még életében kétszer is megjelentette külön az első kötetet. Valószínűleg személy szerint ő ezt tartotta közérdekűbbnek a kisebbségi sorsba került romániai magyarság számára. A néprajzosok megjelenésekor agyonhallgatták, később sem tulajdonítottak kellő fontosságot neki, pedig ez az első néprajzi monográfiánk.

Nem szokványos életpálya az 1928-ben született Fekete Károlyé, és ennek tulajdoníthatóan nem szokványos az a pályakép sem, amelyet most – korabeli iskolai dokumentumokkal, újságcikkekkel, fényképekkel kiegészítve – közread. Nem megszokott sem tartalmában, sem műfajában, sem hangvételében. A címbeli „nemzet napszámosa” is másképpen, sokféleképpen értelmezhető az általa átélt, megélt korban és személyesen rá vonatkoztatva. Két állandó vonatkoztatási pontja mégis van ennek az életpályának. Az egyik Kalotaszeg, Bánffyhunyad és környéke, ahol mindenes és tanító volt, és a „nemzet” is, amelyre hivatkozik, elsősorban ennek a vidéknek a népét jelentette, nem egyetlen faluért, mint ahogy megszokott (volt), ha valaki a „nemzet napszámosságát” vállalta...bővebben

A könyv a filmkészítést és az ezzel kapcsolatos rendezői döntéseket nemcsak technikai, hanem elméleti-esztétikai-gyakorlati szempontból is közelebb hozza az olvasó-nézőhöz. Ezért a könyv célközönsége kitágul, nemcsak a filmkészítéssel foglalkozó gyakorlati szakemberek, hanem a filmelmélet iránt érdeklődők számára is érdekes. Magyarul kevés olyan könyv jelent meg, ami átfogóan foglalkozik a filmkészítés gyakorlati kérdéseivel.  Ezt a hiányt szeretné pótolni az Erdélyi Magyar Filmszövetség füzetsorozatának legfrissebb darabja...bővebben

Egy mára már letűnt. de nyomaiban ma is jelenlévő világról szól ez a könyv, az erdélyi szocialista iparosítás eredményeiről, előzményeiről és következményeiről. 

Erdélyi fejedelmek élete, munkássága, címerei 1541-1690 között...bővebben

Az egyik legjobban sikerült Gyarmathy-regény Az ifjú pap (1885), az írónő jól átgondolt és felépített, érett műve. Cselekménye a Bach-korszakban három síkon játszódik. Az egyik a gyűlöletes Bach-korszak és a vele szembeni passzív ellenállás, a másik egy gonosztett és annak kiderítése, míg a harmadik, a köztes réteg, mely valóságos írói bravúr, a néprajzkutatás öncélú divatjának kritikája. E rétegek a regényben szervesen összefonódnak. A szabadságszerető főszereplő előbb tengerész akarna lenni, utóbb fontosabbnak érzi Isten és népének szolgálatába állni...bővebben

A szerző összegyűjtött cikkei mind Bánffyhunyad és vidékének, azaz Kalotaszegnek a történetéhez, kultúrájához kapcsolódnak. Szólnak a bánffyhunyadi iskolák történetéről, a helyi hitéletről, irodalomról, közművelődésről, a Riszeg-tetői énekversenyről és Bartók Béláról, Kodályról és a helyi zenei élet nagy alakjairól, Kós Károly és a szerző kapcsolatáról, a közösség kiemelkedő alakjairól és családtörténetükről.

Hiánypótló könyvet tart kezében az olvasó.

Jó pár évtized után itthon Bardócz Orsolya, Elek apó egyik kései leszármaztottja tollából jelenik meg sorban a negyedik kötet, a Benedek Elek Emlékalbum második, bővített kiadása a nagy előd emlékének tiszteletére.

Sajnos a mai középiskolás tanuló vajmi keveset hall Benedek Elekről, a harcos publicistáról, a regényíróról, a népnevelőről, a Trianon utáni erdélyi irodalom bölcsőringatójáról, a hazatérő, a „szembejövő ember” mindmáig ható szülőföld-hűségéről, erkölcsi tartásáról, akinek evangéliuma a „meleg szív és kemény gerinc”.

Ebben a bővített albumban benne van minden, amit illik tudnia Benedek Elekről egy magyar fiatalnak. A szerzők végigjárják az életét, minden fontos állomását, és mesélnek a legapróbb részletekről, a hétköznapok történéseiről, amit a családi legendárium őrzött meg: a Nagybaconból, a hegyen át a kosrában cipelt postárl, amit kétnaponként hoztak át az unokák, mi volt Benedek Elek kedvenc nótája, szerette-e vagy nem a csirkecombot, vagy ahogyan Nagyapó a kisbaconi iskolások segítségével megmentette szeretett gyümölcsfáit a cserebogár-invázótól.

A grafikus Bánffy Miklós emléke előtt tisztelgett közös tárlatával Liviu Vlad és Ioachim Nica. Képeiken Bonchida művészeti értékeit, műemlékeit csodálhatjuk meg...bővebben

Műfajilag nehezen beskatulyázható Pap István könyve. Van benne önéletrajzi feljegyzés, fogságélmény, moralizáló töprengés, az élet derűs oldalait a legnehezebb pillanatokban is észre vevő természetes észjárás írásban megfogalmazott lenyomata. Kemény kétkezi munkába belenevelődve, a második világháborúban és a több éves szovjet hadifogságban edződött gazdamérnök, egyetemi tanár, majd akadémikus közvetlenül az 1989-es decemberi fordulat előtt, alatt és után a Brüsszelben élő lányainál keltezi első feljegyzéseit. Jó íráskészségű, művelt emberként fogalmazza meg kérdéseit, keresi a válaszokat, és vonja le a rövid 20. században itt, Erdélyben élt, sokat, sokat tapasztalt gondolkodó értelmiségi tanulságait.
 

Szentimrei Jenő (1891-1959) elsősorban költő, prózaíró, újságíró és művelődéstörténész volt, életművében a drámaírás csekély szerepet játszott, annak ellenére, hogy pályakezdőként is kacérkodott vele, és a hat kiadást megért Kölcsey-életregénye mellett talán a Csáki bíró lánya című balladajátéka volt a legnépszerűbb műve...bővebben

Betűk helyett képekkel igyekeztem magyarázni az emberi találékonyság és téralalkítási igény változásait. Az elindulás, végigjárás, megérkezés mozzanatait próbálom felvillantani, nem a hivatásos, szakavatott fotós, csupán a témát nagy szeretettel, együttérzéssel vizsgáló érdeklődő szemével. A végtelent és a mérhetőt kíséreltem megörökíteni, az emberit és a felfoghatatlant, az égre tárt szemek fényének szerény emléket állítani.

Nagy elégtétellel és elismeréssel ajánlom a szakmabeliek és a szélesebb olvasóközönség figyelmébe ezt a kivételes gyűjteményes tanulmánykötetet. Teszem ezt nemzedéktársaim, a biológus-botanikus Szabó T. Attila és Szabó István professzorok nevében is, emlékezve a hajdani kutatótársra, Kóczián Gézára is. Elégtétellel, mert az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete szervezte kalotaszegi etnoökológiai kutatótábor fiatal kutatóinak nemzedéke saját munkáját ahhoz kapcsolja, amit mi végeztünk az előző század hetvenes éveiben...bővebben

Péntek János

Gergely István (írói nevén: Kolozsi Gergely István) 192o-ban született Kolozson. Itt végezte az első elemi osztályt, 1925-ben elköltöztek a szülőfalujából. Édesapja bérlőként a boncnyíresi, majd kérői birtokon gazdálkodott, ahol az elemi iskolát befejezte, majd később még két polgárit, 1935-ben Kisiklódon konfirmált. Miután 1942-ben besorozták a Magyar Királyi 33-as székely honvéd határvadászok besztercei zászlóalj-parancsnokság egységéhez, végigküzdötte a frontot, kivette a részét az orosz hadifogságból is...bővebben