Méry Ratio, Somorja

Benda Jenő a század első felének ismert közíró-szerkesztője, aki 1920-ban a párizsi béketárgyalásokra részt vevő magyar küldöttség mellett működött sajtótudósítóként. A tárgyalások idején napi rendszerességgel tudósította lapját, a Pesti Hírlapot a küldöttség tapasztalatairól, s e beszámolók alapján véglegesítette eredetileg 1920-ban megjelent, dokumentumértékű könyvének szövegét. Mindent följegyzett, aminek tanúja volt, illetve amiről a delegáció tagjai beszámoltak neki – e följegyzések legalább olyan érzékletesen mutatják be a háború utáni Párizs mindennapjait, mint a küldöttség egyre borúsabb hangulatát...bővebben

Dráma a rendszerváltozás utáni években tébláboló és kiszolgáltatott ember helykereséséről. '89 reménysége számomra - többek közt - az volt, hogy ezután a dolgokat nem csupán megtenni, szóvá tenni is szabad. Ennek megvalósulásában ma, 2003-ban már nem vagyok olyan biztos.A "szóvá tevő" szerzők eltűnhetnek vagy elhalálozhatnak, esetleg mindkettő megtörténhet velük; attól függ, az exkluzív tabuk közül mit mernek észrevenni...

Ez a könyv nemcsak a sorsa, hanem különösen a tárgya miatt minősül ritkaságnak. Az 1921-ben kiadott Bolsevizmus Magyarországon című tanulmánykötet ugyanis időrendileg az első könyv Európában, amely tudományos igénnyel, tárgyszerűen és szakszerűen vizsgálja a kommunista elmélet egyik gyakorlati megvalósulását, azaz a Magyarországi Tanácsköztársaság rendszerének bemutatásán keresztül feltárja a 133 napig tartó első bolsevista államalkotó kísérletet Magyarországon. A második magyarországi kommunista uralom idején, 1945 és 1990 között a könyv tiltott, üldözött és büntetendő olvasmány volt, a rendszerváltoztatás utáni posztkommunista években pedig, anyagiak hiánya miatt...bővebben

Történt, hogy a gonosz tündér, Hanga, ellopta a jóságos boszorkány, Dörzsi-Mörzsi porszívóját. Két kislány: Kiskata és Julijul vállalkozott arra, hogy a nevezett szuperszonikus járgányt visszaszerzik. Tóth László sziporkázó nyelvi leleményekben bővelkedő, jóízű humorral megírt, lebilincselő meseregényének kis hősei csodaalakok egész sorával – ördögfiókákkal, muzsikáló székkel, álnok sünnel, háromfogú sárkánnyal, ámokfutó tükörrel, korcsolyázó hóemberrel, tűzokádó vaskályhával, bosszúálló hifitoronnyal, továbbá trolicéroszokkal, autoszauruszokkal és lokomotívuszokkal – találkoznak izgalmas, nemegyszer halálos veszedelemmel fenyegető kalandjaik során, s megismerkedhetünk Sárival, azaz Kiskata fogával is…bővebben

E hiánypótló, tudományos igénnyel elkészített munka megfelelően alátámasztja azt a tényt, hogy a roma etnikai közösség, a cigányság történelme a világtörténelem elidegeníthetetlen része. Magyarországon az elmúlt közel egy évtizedben azon dolgoztunk, hogy a cigány kultúra és történelem megkapja a méltó elismerést, és erőforrást jelentsen a Magyarországon élő közösségeknek. Nemzeti ügynek tekintettük ezt, ezért is döntöttünk úgy 2012-ben, hogy Európában elsőként külön tananyagként emeljük be a nemzeti alaptantervbe a cigány kultúrát és történelmet. A kötet, amelyet kezében tart az olvasó, segítséget nyújt az oktatásban, a jövő nemzedékek nevelésében...

„Észtországban, Lettországban és Litvániában az emberiség legújabb kori történelmének leghosszabb, egyáltalán nem hagyományos értelemben veendő háborúja zajlott le. Háború, közvetlenül a háború (a második világháború) után. […] Egy háború, amit sem akkor, de ma sem igen neveznek háborúnak, mégis abba a (történeti? igen!) kategóriába tartozik, amit honvédő háborúnak, netán (nép)felszabadító háborúnak, más szóval szabadságharcnak, függetlenségi háborúnak is nevezhetünk és – más esetekben – nevezünk is. […] Egy elfelejtett, mesterségesen feledtetett vagy feledtetni akart, nem létezőnek tekinteni próbált háború.”

A 19. század végének műemlékvédelmi munkái során alkalmaztak először - ha nem is nagy számban és rendszeresen, hiszen ekkor még modern értelemben vett régészeti kutatásokról nem volt szó - a dokumentálás eszközeként a fényképezést. Sajnos azonban a hivatalos műemlékvédelem lehetőségeit meghaladta az ország műemlékeinek, s ezen belül várainak-várromjainak módszeres fotográfiai megörökítése...

Mi az, amiről azonnal tudjuk, hogy a miénk? Tudományosabban, mit tekint a magyar ember magyar evidenciának? Néhány kiemelkedő történelmi esemény és személyiség mellett a népművészetünket. A magyar viselet, a népzenénk, táncaink, a népmeséink, tárgyi népművészetünk (nem megfeledkezve konyhaművészetünk magyar sajátosságairól, a halászléről, pörköltről, töltött káposztáról és a többiről) azonnal fölismerhető a nemzetközi sokaságban. Ennél is fontosabb, a magyar népművészet tartalmában, mondanivalójában ugyanakkor egyetemes...

Tóth István egybegyűjtött írásainak kötete magában foglalja „a szovjet életről”, a szovjet állam sajátosságairól, működésének módszereiről gyűjtött tapasztalatait, a kárpátaljai magyarság XX. századi történetéről, irodalmáról, önszerveződéséről írott tanulmányait, megfigyeléseit a három balti ország függetlenségi harcáról, geopolitikai és kisebbségpolitikai írásait. A szerzővel készített életútinterjú bemutatja a szovjet hadsereg belső világát a brezsnyevi poshadás időszakában, egy unalmas garnizonban, Munkács környékén a Kárpátokban, egy Fornos nevű magyarlakta falucska közelében, amelyet a Szovjetunió népeiből sorozott katonák az egyszerűség kedvéért Vengrijának, Magyarországnak tituláltak…

A kötet a költő harmadik verseskönyve. A provincia régiónkra utal, a kupola pedig a versekből épül fölé. A "hatályon túli" lehetne határon túli is, de lehetne "érvényen túli" is, tehát többértelmű. Ezúttal egy sejtelmes, nagy utazását végigkísérő csomagjainak egyikét, talán csak a kézipoggyászát tárja fel, melyből felsejlik: lakott és lakatlan szigeteket járt be a hosszú távollét évei alatt, jóllehet, ki sem tette a lábát az otthonából, miközben magyarul írt magyar verseket, és a költészettől távol eső polgári foglalkozással kereste meg a kenyerét.

A Szabad Európa Rádió 1950-ben jött létre az Amerikai Egyesült Államok kezdeményezésére és anyagi támogatásával, és több mint négy évtizedig, a hidegháború egész időszakában sugározta műsorait a vasfüggöny mögött élő, függetlenségüktől és szabadságjogaiktól megfosztott európai társadalmak számára. A Szabad Európa Rádió magyar osztálya ugyancsak több mint negyven évig, 1951 és 1993 között működött, és napi tizenkilenc órában tájékoztatta a magyar társadalmat, megtörve ezzel a kommunista diktatúra tájékoztatási monopóliumát...bővebben

A szerző a „rendszerváltó nemzedékhez” tartozik. Már 1989 előtt a határon túli magyar kultúrák léte és a kisebbségek története hazai tudatosításának érdekében írta tanulmányait. Folyóirat-szerkesztőként a magyar eszmetörténet hasznosítható hagyományait igyekezett visszaidézni. Ez a könyve több szálon kapcsolódik az uralkodó nemzetfölfogás kritikájához. Részben azon írások révén, amelyekben generációjának a történelmi előzményekhez való kapcsolódási pontjait keresi, részben a magyar történelem ritkán vizsgált, a közösségi hagyomány kialakítása szempontjából azonban fontos pillanatairól szóló írásaival...bővebben

Az esti meséket általában az anyukák mondják a gyerekeknek. Az anyukáknak azonban éppen esténként van a legtöbb dolguk a háztartásban. Ezért nem marad más hátra, mint hogy az apukák helyettesítsék őket.Sima apuka jobban szeretne felolvasni. Csakhogy Petiké és Petruska az olyan meséket szeretik, amilyeneket anyuka szokott mondani nekik: amelyek a körülöttünk lévő, látszólag hétköznapi dolgokról szólnak. És ezekről igazi mesét mondani bizony nem is olyan könnyű, mint gondolná az ember. Sima apuka legalábbis jól megszenved vele. Sikerül-e neki egyáltalán tisztességgel megbirkózni ezzel az átkozottul nehéz feladattal? A választ megsejthetjük Zdenek Sverák bájos könyvének címéből.

A fénykép: horgonypont a téridő-kontinuumban. Hosszú láncára kötve ott imbolygunk a felszín hullámverésében leszakíthatatlanul. Fekete Zsolt megpróbálta a lehetetlent: az ugyanott és ugyanakkor összefüggésből megőrizni a koordinátapár felét és kiegészíteni valahogy így: ugyanott és ugyanmáskor. A gond nem abban van, hogy meg lehet-e találni az egykori térbeli fix pontot. Alámerülsz, és megtalálod. A kérdés az, hányszor nem léphetsz ugyanabba a folyóba. Egyszer sem? Kétszer sem?...bővebben

"Bayer Zsolt írt egy könyvméretű esszét - ő azt állítja: verselemzést - Ady "Az ős Kaján"-járól, és ebben folyton dübög a sámándob. Anélkül, hogy látnánk, vagy jelenlétét éreznénk hivatott verőjének. Talán csak egy távoli ihlet. Ős Kaján csak valami zeneszerszámot hozott magával Ady verse szerint. Mintha a sámándob iszonyú messzeségből dübögne ide, valahonnan a "szent kelet vesztett boldogságá"-ból, de mégis nagyon közvetlenül...bővebben

Cseh Tamás, az indiánok nagy szerelmese, meseválogatása az észak-amerikai nagy síkság népeitől származik. Az őslakos indiánok történelme több mint tízezer éves. A kezdeti időkről kevés ismeretünk van, de azt tudjuk, hogy a síkságot már az l300-as években a pauni (pawnee), menden (mandan), és minetári (minetaree) törzsek lakták, akik földet műveltek. Az évszázadok múltával keletről a sziúk (lakota, dakota és nakota törzsek) érkeztek, a feketelábok (blackfoot), a sájenek (cheyenne), aszinbojn (assiniboin), kájova (kiowa), valamint a minetárikból kivált varjú (crow) törzsek is benyomultak a síkságra...bővebben

A mesék az 1970-es évek második felében és az 1980-as évek elején íródtak. A kötetbe keletkezésük ideje szerint lettek besorolva. Az eredeti kéziratot 1984-ben bűnjelként lefoglalta a kommunista államrendőrség. Cérna Gézáról sokan azt hitték, hogy valóban egy távoli csillagról költözött a Földre, mert senkit sem szeretett jobban a másiknál, és ellenséget sem bántott soha. Nagy volt az ő emberekbe vetett bizodalma, s ettől olyan gazdag lett, hogy lyukas zsebbel járhatta be a világot...bővebben

Az irodalmi ambíciókat is ápoló Kozma Miklós – utolsó évtizedében a magyar politikai élet befolyásos szereplője, miniszter, az MTI, a Magyar Rádió, a Magyar Filmiroda vezetője, végül Kárpátalja kormányzói biztosa – mániákusan dokumentálta életét, amivel felbecsülhetetlen értékű forrást biztosít a kor történelmével foglalkozó történészeknek. Értékelői szerint legfőbb tulajdonságai közé tartozott makacs színvonaligénye, az elvei feladásai nélküli kompromisszumkészség és az üzleti érzék...bővebben

Meggyőződésem, hogy világunkban átfogó léptékű átalakulás vette kezdetét, s ez a politikatudományt, s általában a társadalomtudományokat is nagy nagyfokú kihívás elé állítja. Az a, leginkább Francis Fukuyama által hirdetett nézet, hogy a Szovjetunió összeomlása és a Nyugat győzelme után „kitör” a glóbuszon a liberális demokráciák uralma, s ez által befejeződik a történelem, korszakos tévedésnek bizonyult. „Világbéke” helyett új konfliktusok törtek ki az egyes államok, illetve, a globális hatalmak és a nemzetállamok között, másfelől felerősödött a kultúrák és civilizációk közötti küzdelem...

BEREZNAY ANDRÁS igazi csudabogár, foglalkozására nézve történész és kartográfus, a historikus térképrajzolás egyik nemzetközi szinten jegyzett mestere. Nagy sikert és parázs vitákat jósolok az olvasó kezében lévő munkának. Sikerét eleve biztosítja már a témaválasztás is: ennek a nagytájnak (országnak) régiónak mindeddig senki sem készített külön történelmi atlaszt. A most átlapozandó kötet a Meszestől és a Királyhágótól az Ojtozi-szorosig terjedő úgynevezett történeti Erdély több ezer éves múltját vetíti térképekre...bővebben