Mentor Kiadó, Marosvásárhely

A költő születésének 100. évfordulójára Kovács András Ferenc válogatta ki az életmű legszebb verseit. A még életében megjelent A leselkedő magány (1928) és a Nagycsütörtök (1933) című kötetek, valamint a hagyatékban maradt versek jó része, a posztumusz Angyalok citeráján (1938) című kötet teljes egészében bekerült a válogatásba, amelyhez KAF meghatóan szép lírai utóhangot is költött.

Az utolsó évtized legteljesebb és talán legszakszerűbb helytörténeti leírása, amely széles körű levéltári kutatások eredményeire épül, és átfogja egy jellegzetes székelyföldi település rég- és közelmúltbeli életének valamennyi területét.

A klasszikus, Erdélyben játszódó regény újrakiadása. Rómában kilincsel házassága felbontásáért Zbrócy Blanka grófnő, akit családja egy vén kéjenc herceghez, Cagliarihoz kényszerített. Sokszoros hálót kerítenek köréje, mert a herceg a vagyonára, a herceg titkára: egy erdélyi kalandor, Vajdár pedig a kezére pályázik. Változatos és veszélyes ármánykodásaik gyűrűjéből egy sejtelmesen viselkedő, békés, de ügyesen merész tordai festő, volt diplomata és vasbányatulajdonos, Adorján Manassé menti ki. Természetesen beleszeret, s a forradalmi "anarchiától" terhes Olaszországon és Magyarországon át viszi haza menyasszonyát Erdélybe...bővebben

A szerző mint - világi rendben - levő keresztény hármas tagolású kötetében - harangozásra -, illetve az igehirdetés nem könnyű feladatára vállakozik, azzal a nem titkolt célkitűzéssel, hogy felébressze lelki szendergésükből a bóbiskoló embereket.

A több mint hat évtized után újraindított Erdélyi Ritkaságok sorozat első kötetét, Bölöni Farkas Sándor bűbájos Erdély-történelmét, amely a kezdetektől a fejedelemség kialakulásáig vezet el, Izsák József rendezte sajtó alá még 1944-ben. Ez a kötet akkor már nem jelenhetett meg. Első kiadását az Izsák József által akkor írt tanulmánnyal előszavazzuk.

Kiváló tanulmány a 19. és 20. század nagy, a magyar néphagyományokat gyűjtő és feldolgozó elődökről.

Kiváló tanulmány kordokumentumokkal, a 17. századi jobbágykötő levelek eredeti szövegével.

A neves kolozsvári festő- és szobrászművészről szóló kismonográfia.

Hála József e kötetbe a nép nyelvén leginkább Szent László pénzeinek nevezett ősmaradványokkal kapcsolatos régi és újabb vélekedésekből, történetekből válogatott jónéhányat, időrendbe csoportosítva ezeket Temesvári Pelbárttól (1499) napjainkig. A válogatáshoz Kecskeméti Tibornak a nummuliteszekkel kapcsolatos természettudományi ismereteket összefoglaló, Voigt Vilmosnak a szövegeket folklorisztikai szempontból tárgyaló tanulmánya társul.

Intézmény-, közigazgatás- és egyháztörténet. Ugyanakkor a tárgyalt intézmények pecséthasználatának története is, a pecsétek részletes leírásával. A kötethez a pecséteket bemutató album járul.

A könyvben részletesen megismerhetjük a fotóművész életét, szakmai munkásságát, kiállításait, melyet fekete-fehér képanyag kísér a művész alkotásaiból.

Három, a 20. század második felében életét az oktatásnak szentelő udvarhelyszéki pedagógus önéletírása, külön-külön is képekkel és dokumentumokkal illusztrálva. A DVD-n a szerzők kézirata található. A Lámpások voltunk… kötet olyan igényesen közzétett hiánypótló forrásanyagot állít a széles olvasóközönség, valamint a szakmai nyilvánosság elé, amely eredményesen használható eltérő szempontú kutatások esetében is. A kötetben az egyéni élet nézőpontjából elevenedik meg a 20. század minden meghatározó történésével együtt. Az élettörténetek olvasója egy sokak által megélt, mások számára ismeretlen világnak lehet a szemlélő résztvevője, egy magával ragadó élmény részese.

A szerző, Magyarországon élő és alkotó szobrászművész, több mint 30 éve járja Marosszék temetőit, fényképezi és rajzolja, menti az enyészettől a jövő számára a múlt értékeit. Tanulmányában összegezi e kincsek jelentőségét, rendszerét, jelképvilágának lényegét. A kötetet 300-nál több rajz és 20 színes tábla gazdagítja.

Huszonöt mese, amely a szerző legelső kéziratának egyike, egy tiszta szerelem gyermekien őszinte mesés elbeszélése. Csorbítatlan egész. Bensőséges lírai vallomás lobog belőle a legnagyszerűbb emberi érzésről, híradásul arról az emberről is, aki ennek az érzésnek valaha kifejezésformát talált, a akiből még most, halála után több mint hat évtizeddel is idevilágol egy másokért égő áldozatos élet példája.

Molnár Zoltán 50 év alatt készített fényképei nélkül több ezer pillanattal lenne szegényebb a végtelen valóság.

A szerző az erdélyi iskolák, a falusi értelmiség, az anyagi kultúra, a paraszti gazdálkodás világában búvárkodva a források minél gazdagabb felvonultatására, értelmezésére vállalkozik.

Michelangelo a szobrász, festő, építész kora kimagasló költője is volt.  A késői reneszánsz nagy lángelméje,  kortársai szerint különc, magányos, barátságtalan ember volt. Ám ebben a teremtő magányban, melyet a tapintatlan világ oly kevéssé tartott tiszteletben, a múzsák közül négyen is társául szegődtek: a szobrászaté, a festészeté, az építészeté és a költészeté. Ezzel az utóbbival folytatta legbizalmasabb beszélgetéseit. E kötet 76 teljes és egy csonkán maradt szonettjét tartalmazza. A fordítás az utca nyelvét beszélő és saját iratlan törvényeit követő elmét igyekszik visszaadni, aki hasonló módon faragja a verset, mint az utolsó Pietákat.

A Mezőség északi kapujában fekvő Ördöngösfüzeshez legendák, mesék, történetek sora fűződik. Hideg Anna meséli őket, ő fűzi a szót, varázsolja tündéri szépségűvé a nyelvet. Meséit olvasva/hallgatva újra meg újra kiléphetünk a valóságos időből és térből, át a lelki vágyvilágba, ahol a lényeges dolgok mindig megnyugtatóan elrendeződnek. A kötethez CD is tartozik.

Századok, változások, mindennapok Erdélyben. A fiatal kolozsvári történész kiváló tanulmányai egy-egy alaposan dokumentált téma által rátekintést engednek Erdély 15-18. századi kultúrtörténetére.

Egy kerettörténet és tizenegy mese arról, hogyan érzékeli és értékeli egy három éves kisfiú a körülötte levő bensőséges hangulatot és a kinti, számára idegen, többnyire érthetetlen világot.