Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva

Szabó Mária tájszógyűjteménye nem tájszótár. Tájszójegyzék, amelynek lexikai egységeit (szavakat, szószerkezeteket, frazeologizmusokat)  a szerző több mint húsz évig gyűjtötte, írta-jegyzetelte, de amelyeknek életét, változásait már gyerekkorától kezdve, egy életen át következetesen, "magyar szívvel" nyomon követte. (Kolláth Anna)

A kétnyelvű kötet a Muratáj különszámaként látta meg a napvilágot. Szóval és képpel összefoglalja a magyar nyelvű rádiózás és tévézés múltját és jelenét Szlovéniában.

Verseskötet.

Az impozáns album, mely Nemes László képei mellett Novotny Tihamér, Nagy Kund Miklós, Pápes Éva, Marijan Špoljar, Judita Krivec Dragan és Lehota M. János tanulmányát tartalmazza, a festő 60. születésnapjára látot napvilágot.

A történelem során a kalendárium egy-egy család féltve őrzött könyve volt: a szellemi értéktár, a fontos feljegyzések helye és az egész éves olvasmányok gyűjteménye. Azt szeretnék, ha a Naptár is értékeink őrzőjeként és gyűjteményeként az egykori kalendáriumok szerepét töltené be az otthonokban. Olvasgassák, lapozgassák egész évben, s jegyezzék bele a fontos eseményeket, családjuk jeles napjait.

A 2011-es naptár képben és szóban megemlékezik a 2010-es esztendő fontos eseményeiről, a szlovéniai magyarság életéről.

Az "Ezer esztendeje annak, hogy a magyarok itt laknak..." első világháborús katonadal jut mindig eszemre, amikor a Muravidéken élő és egyre sorvadó őshonos magyarság életvitelének bonyolult összefüggéseit, annak gazdag múltját, változatos jelenét és "talán" bizonytalan jövőjét próbálom megrajzolni...bővebben

Bence Utrosa Gabriellát a Muravidéken kibontakozó irodalmi életben elsősorban prózaíróként tartják számon. Eddig megjelent műveinek zömét a gyermekek és az ifjúság számára írta. Egy kritikusa szerint írásai „hol a gyermeki perspektívában látatott realitás keretein belül, hol a mese világában, hol pedig a kettő határán mozognak…” Írásaira a formai kiforrottság, a jó íráskészség jellemző, hiszen úgy alkalmazkodik ma gyermeki szemlélethez, hogy elkerüli a mesterkéltség, a „gügyögés” csapdáit. Két önálló kötetében (Visszahozott szép karácsony, Ki lakik a sötétben?) ez az írói attitűd érvényesül.

Halász Albert 1969-ben született a Lendva melletti Alsólakosban. 1994-ben Budapesten az ELTE-n szerzett magyar nyelv és irodalom szakos előadói és néprajzi szakos diplomát. Hazatérve Lendvára 1994–1997-ig a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet és a Népújság újságírója lett. Majd egyéni vállalkozásba kezdett, és megalapította a Top Print Kiadót, melyet később Studió Artisnak nevezett el, s a grafikai stúdió vezetője lett. 1998-tól a Szlovén Rádió és TV Magyar Műsorok Stúdiójának programigazgatója. 2000-ben Budapesten az ELTE BTK-n a néprajztudományok doktorává avatták. Doktori disszertációjának címe: Jeles napok, népi ünnepek a Muravidéken volt.

A muravidéki magyar irodalom sokáig egyedüli prózaírójának kötete.

Verseskötet a muravidéki magyar költészet legkiválóbb alkotásaiból.

A trianoni határ a történelemi Őrséget három részre szabdalta. A tájegység ma Szlovéniához tartozó részének a legfontosabb települése Hodos, amely határátkelőhely, vasúti állomáshely, turisztikai és kulturális érdekesség.

Bence Lajos 1956-ban született Göntérházán. A Muratáj versrovatának szerkeszője, a Lendvai Füzetek kétnyelvű kiadvány szerkesztőbizottságának tagja, az 1997-ben alakult Muravidéki Magyar Írók Társaságánaj leköszönéséig első elnöke, 2003-tól a Pannon Tükör főszerkesztő-helyettese. Számos verseskötet és esszékötet szerzője.

A Szlovéniában élő magyarság néprajzilag főként a Lendva-vidék, a Hetés és az Őrség történeti-néprajzi tájak hagyományvilágához kötődik. E tájak népművészeti értékei közül az itt élő magyarság talán a hetésinek nevezett népviseletére és hímzésére a legbüszkébb.

Gönczi Jánosból a képek elemi erővel törtek elő. Mindenre pontosan emlékezett. Oda tette őket, ahol a valóságban is voltak. Mindennek megvolt a maga helye, csak meg kellett festeni. Már apró gyerekkorában nagyon jó megfigyelő volt, pontosan számon tartotta, mi hol van. Ma is emlékszik minden házra, hogy miképpen nézett ki, hol volt körte- vagy szilvafa az udvaron, az emberek milyen ruhában jártak, milyen volt a tartásuk, ha munkában voltak, ha egymással beszélgettek

Színes képzőművészeti album a lendvai születésű, Zágrábban élő magyar festő munkásságáról.

A II. világháború tanulmányozását – néhány fontos, bár túlnyomórészt az egypártrendszer időszakában napvilágot látott szakkönyv és forrásgyűjtemény mellett – elsősorban eredeti levéltári forrásokra és a korabeli sajtó tanulmányozására alapoztam, valamint több interjúalany rendkívül fontos, bizonyos kérdések esetében szinte nélkülözhetetlen visszaemlékezéseire. (A szerző)