Hagyományok Háza

A "Bőrműves CD-ROM" az értékközvetítést vállalja fel azzal, hogy a bőrművesek számára azon tudás legjavát adja, amellyel képesek lehetnek átlátni és megérteni a bőrmunka fejlődés- és technikatörténeti, szakmai, esztétikai vonatkozásait...

Napjainkban, amikor megszűnt a hagyományok átadásának az a módja melyet családi tradíciók, közösségi normák és ízlés szabályoztak, már nem beszélhetünk klasszikus értelemben vett népművészetről. Mégis azt tapasztaljuk, hogy nem csökken az érdeklődés iránta. A sorozat küldetése a hagyományos (paraszti, népi) kultúra közvetítése, be- és megmutatása a mindenkori aktuális közkultúra felé. Célja, hogy a néphagyomány élhető műveltségi tényezőként, érvényes tudásként jelenjen meg a közművelődésben, a szórakozásban, az oktatásban. A hagyományos műveltség – ezen belül kiemelten a néptánc, a népzene, a népköltészet és a kézművesség – az egyetemes kultúra részeként éljen tovább.

A citera a legelterjedtebb népi hangszerünk volt egykor a hagyományos közösségek zenei életében, s talán a legtöbbek által használt népi hangszer az újjáéledő népzenei életben is. A hangszer gyakoriságát azzal magyarázhatjuk, hogy viszonylag egyszerű az elkészítése, s könnyen elsajátítható játéktechnikával önállóan is teljes értékű zenei élményt, akár kisebb vigasságokban tánckíséretet is szolgáltat....

Igen hasznos összeállítást tart kezében az olvasó, ha a Jászság egyes folklórműfajai és azok kutatástörténete iránt érdeklődik. A különböző nehezen hozzáférhető, többnyire "elszórt" helyeken megjelent anyagközlések összebúvárlásával már önmagában is dicséretes munkát végzett a szerző, aki ezeknek a részeknek mintegy "csak" összeállítója. Azért is üdvözlendő ez a vállalkozás, mert nem csupán a helyi vagy regionális kiadványok számbavétele révén jött létre, hanem a nagyobb tematikus monográfiák anyagából is kerültek bele...bővebben

A Hagyományok Háza gondozásában 2007 tavaszán jelent meg A Kalocsai szállások táncai és táncélete című oktatási segédanyag, A KÁRPÁT-MEDENCE TÁNCOS ÖRÖKSÉGE második sorozatának részeként. A DVD-ROM formátumban megjelentett kiadvány által segítséget és alternatívát kívánnak adni a pota néprajzi csoport tánckultúrájának megismeréséhez és tanításához. A táncok bemutatása mellett nagy hangsúlyt fektettek a táncok környezetének megismertetésére is. A tájtörténetet, népviseletet és a táncéletet bemutató, képekkel illusztrált szöveges részek teszik még teljesebbé a kalocsai szállások táncai iránt érdeklődők tudását.

"Laci bácsi 1948. október közepén önként jött haza, amikor már söpörték a Mindszentynek készített zárkát. Nyugati barátai jól látták, hogy mi a helyzet Magyarországon. Lajtha úgy érezte, itthon a helye. Azonosulni kell népével. Magyarsága kötelezi a közös sorsvállalásra. Karácsonyra kirobbant a Mindszenty-per, s elkezdődött az érsek szörnyű kálváriája. Laci bácsi pedig látta, hogy csapdahelyzetbe került, ahonnét egyhamar nem tud kievickélni...bővebben

"Kodály Zoltán a 20. századi magyar kultúra meghatározó és sokoldalú személyisége. Pontosan ez a sokoldalúság, a pedagógus és zeneszerző Kodály nemzetközi és hazai sikerei kissé háttérbe szorították a tudós Kodályt. Pedig pályatársával, Bartók Bélával együtt ők teremtették meg a tudományos alapokra helyezett magyar népzenekutatást, s annak máig ható nemzetközi rangot vívtak ki. 2007-ben a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Központja fotó- és dokumentumkiállítással emlékezett a népzenekutató Kodály Zoltánra. A jubileumi tárlat áttekintette Kodály életművének azokat az állomásait, amelyek népzenekutatói szemléletének kialakulásához vezettek, illetve azokat a kutatási témaköröket, eredményeket, tudományos műhelyteremtő erőfeszítéseket, amelyek által a magyar népzenekutatás a nemzetközi etnomuzikológiai törekvések élvonalába került. ..." Részlet Pávai István bevezetőjéből

Az erdélyi Beszterce környéki, Sajó melléki hangszeres népzene régóta kedvelt a népzenét szeretők körében, azonban a mozgalom leginkább csak a nagysajói zenekar játékát ismeri annak ellenére, hogy több kiváló, azon a kistájon működő bandával is készültek felvételek. A most megjelenő, részletes magyar és angol ismertető füzettel kiegészített dupla CD-n a vajolai zenekar eddig nem publikált felvételei hallhatók. A Téka együttes, Árendás Péter és Kelemen László gyűjtéseiből készült válogatáson a dallamok nemzetiségek szerint csoportosítva hallhatók, így a lemezeken magyaroknak, románoknak, cigányoknak és szászoknak játszott táncdallamok és lakodalmi nóták is helyet kaptak.

A Hagyományok Háza új kiadványsorozatot indított útjára "Helyi hagyományok" címmel. A sorozat egyes darabjainak szerzői maguk is a gyakorlatban jártas szakemberek (néptánc oktató, tanító, óvodapedagógus), munkájuk kötődik ahhoz a helyhez, amelynek játékait, táncait a kötetekben közzéteszik. E műveket elsősorban gyakorlati használatra szánjuk, gyerektánc-oktatók, óvónők, tanítók számára, nem pedig tudományos céllal. A szerzők archívumokban, helyi kiadványokban, adatközlőktől gyűjtött anyagukat pedagógiai munkájuk során ki is próbálták, s az így szerzett tapasztalataikat is rögzítik. A sorozat segíti a néptáncot és népi játékot oktatók, az óvodapedagógusok, az általános iskolákban tanítók, a művészeti alapiskolák tanárainak munkáját...bővebben

Pávai István Az erdélyi magyar népi tánczene című kötete először 2012. december havában jelent meg Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság kiadásában. A könyvet 2013. január 23-án Kolozsváron a kiadó székházában Szenik Ilona népzenekutató, a Kolozsvári Zeneakadémia nyugalmazott egyetemi tanára mutatta be, majd február 5-én Budapesten, az MTA BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében került sor újabb bemutatóra, ahol Richter Pál, az intézet igazgatója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének vezetője, a kötet lektora méltatta a munkát...bővebben

"Bartók Béla születésének 125. évfordulójára készült az a - jelen kiadvánnyal azonos című - kiállítás, amellyel célul tűztük Bartók úttörő jelentőségű népzenekutatói munkásságának vázlatos bemutatását. Magyar, román, szlovák, délszláv, arab és török nyelvterületeken végzett terepkutatásainak, a gyűjtött anyag tudományos feldolgozásának, kutatói szemléletmódjának felvillantásánál az a szándék vezérelt, hogy emlékeztessük a mai folklórmozgalmak széles táborát és közönségét azokra a tudományos előzményekre, amelyek nélkül a külföldön is hódító mai magyar folklorizmus modell, az immár közel negyven éves táncházmozgalom sem jöhetett volna létre...bővebben

Bodrogköz az Alföld észak-keleti peremén a Tisza, a Bodrog és a Latorca folyók között elterülő sziget. Népe a honfoglalás óta folyamatos, a 16. században református hitre tért magyar, amely a későbbi századokban görög katolikus ruszin és katolikus szlovák telepeseket fogadott be. A régies életmód, az elzártság archaikus népi kultúrát őrzött meg...bővebben

A Helyi Hagyományok sorozat harmadik darabja a Galga mente hagyományos népi játékaiból készült játékfűzéseket tartalmaz. A kötet szerzője, Benedek Krisztina, a Galga mente tágabb környezetében élő néptáncpedagógus, céljául tűzte ki, hogy tanítványaival elsősorban saját szülőföldjük játékait ismerteti meg a néptánc órákon. A kötetben játékfűzések jelennek meg, ám a tanítás során a gyerekeknek elsősorban valódi játékokként kell megismerniük őket, szabad, önfeledt, sok örömet hozó tevékenységként. A játékok előadássá komponálása nem lehet cél - amint ezt a szerző is hangsúlyozza - csak a hosszas együttjátszás eredménye. A fűzéseket életkori bontásban (óvodai nagycsoport, majd elsőtől évfolyamonként a negyedik osztályig) közöljük. Amikor a játékokat egyenként játsszuk, sok esetben más korosztály számára is taníthatók.

A Csángómagyar daloskönyvre két évtizede vár a szakma és a moldvai magyarság dalai iránt érdeklődő közönség. A rendszerváltás után két erdélyi kutató, Seres András és Szabó Csaba munkájaként jelent meg a Csángómagyar daloskönyv című monumentális kötet, amely 390 moldvai magyar népdalt tartalmaz. A dallamok többségét Seres András gyűjtötte 1972 és 1988 között, az akkori Románia igen nehéz gyűjtési körülményei ellenére...bővebben

„A játék elsődlegessége mellett teret biztosítunk a néphagyományok, népszokások felelevenítésének, továbbéltetésének, valamint fontos szerepet adunk a zenei nevelésnek. A népzene és a néptánc alapvető összetevői a néphagyományoknak, nem hiányozhat tehát az óvodai nevelésből sem. Az óvodai zenei nevelés kiegészítőjeként szerepelhet az élő zenés gyerektáncház, melynek fejlesztő hatása - több éves tapasztalataink alapján - bebizonyosodott. A legfontosabb célunk, hogy az óvodások megismerjék és megszeressék a népzenét, a néptáncot, a táncos foglalkozások pedig jó hangulatban teljenek, a gyerekek kedvvel táncoljanak, énekeljenek...

Ez a lemez az utóbbi tizennégy évben a Bodrogköz szlovákiai részén készült gyűjtéseim válogatását tartalmazza. Szereplői magyar pásztorok, cigányzenészek, illetve magyar anyanyelvű cigányasszonyok. A trianoni békeszerződés értelmében Csehszlovákiához került Felső-Bodrogköz területén már közvetlenül a honfoglalás után megtelepedett a magyarság, és az itt élő lakosság túlnyomó többsége máig magyarnak vallja magát. E táj a bronzkortól fogva lakott terület volt, és a honfoglaló magyarok első településterületeihez tartozott. Mai településszerkezete mégis csupán a 18. században alakult ki, hiszen a vízjárta, mocsaras tájban a folyómedrek folytonos helyváltoztatása miatt a települések helye (a leletekből és helynevekből rekonstruálhatóan) is állandóan változott...bővebben

A Népzenei füzetek legújabb kiadványa az 1994-ben megjelent Gömöri népzene hegedűkötet kontra és bőgő melléklete, mely az alsókálosai Molnár László prímás dallamainak kíséretét mutatja be.

A kottaanyag Molnár Kálmán „Ördög” brácsás, Seres Kálmán „Fütykő” kontrás, valamint Banya Sándor „Vidur” bőgős játékának pontos lejegyzését tartalmazza, a kiadvány DVD-mellékletén pedig a velük készült hang- és videófelvételek találhatók.

A kalotaszegi táncokról az első híradások a 19. század végéről ismertek. Jankó János, a táj sokoldalú néprajzi kutatója, s első monográfusa leírja egy jegenyei fiatalember és a magyargyerőmonostori legények között spontán módon kialakult táncos vetélkedőt. Ugyanő tudósít a Jegenyefürdőre szerződtetett váralmási prímás, Ötvös Berci bandájáról. A táncok módszeres megfigyelésére csak az 1940-es  évektől kezdve került sor, majd a hatvanas években születtek meg az idevonatkozó tudományos értékelések, első sorban Martin György munkássága nyomán. A kalotaszegi hangszeres népzene gyűjtésében kiemelkedő Kallós Zoltán és Martin György szerepe, akik a hetvenes évektől kibontakozó magyarországi és erdélyi táncházmozgalomban tevékenykedő zenészek, táncosok figyelmét erre a tájra is fölhívták, s így innen tekintélyes mennyiségű felvétel halmozódott föl az archívumokban...bővebben

A Hangszeres Népzenei Példatár legújabb kötete egy kevéssé ismert prímás repertoárját és játékát mutatja be. A táncházakban a kalotaszegi zenét elsősorban a Nádas mente, a cifra Kalotaszeg zenészeinek játéka jelenti. A régiesebb hangzást megőrző Kapus vidéki bandák játéka kevésbé népszerű, holott ez is kalotaszegi muzsika, mégpedig a régebbi idők lenyomata, kisbőgővel, háromhúros kontrával, dúros harmonizálással...

Korunkat a változás jellemzi. Változik gazdasági környezetünk, a társadalom, amiben élünk, változnak szokásaink, a kultúránk, változunk mi magunk is. Ebben az átalakuló világban nehéz kapaszkodót találni, mert – az állandónak és változatlannak hitt – hagyományhoz való viszonyunk is átalakulóban van. Nem elégszünk már meg a személyes tapasztalatok, közvetítők által vagy filmről, hangszalagról megismert folklór reprodukálásával. Keressük és megmutatjuk, amit ebből a kultúrából ma aktuálisnak, magunkra nézve érvényesnek, értékesnek tartunk, keressük, meghatározzuk és elhelyezzük magunkat a saját nyelvünkön, a mi világunkban...bővebben