Madách-Posonium, Pozsony

A szerző e könyvében folytatja élettörténetének a leírását ott, ahol, az "Egy letűnt világ tanúja emlékezik" és a "Három ország katonája" című könyveiben abbahagyta. Az elsőben az ifjúságát, a másodikban katonaként a háborúban átélt, mozgalmas időket örökítette meg. A második könyvében napi és helyi pontossággal tárja fel naplófeljegyzéseit, mely adatoknak történelmi jelentőségük van. A II. világháború után nem kevés bonyodalom várt a szerzőre és a családjára...

Az irodalmi élettől messze, Királyhelmecen élő szerző első kötet 2006-ban jelent meg Istent látni címmel, s már ez is a "mérhetetlen mélységek" és az "érzelmi megismerés" jegyében született. Második elbeszéléskötetében a lélek és idő mélységeiből kibontott etikai bölcselet annyira a középpontjában áll a történeteknek, annyira erős a strukturáló hatása, hogy tekinthetjük a kötetet akár egyfajta idő- és lélektörténetek laza füzérének is.

A kassai író, költő immár hetvenéves. Új verseskötetében tíz új kompozíciót olvashatunk...

A Csincsa-patakon innen, a Baglyos-hegyen túl van egy különös tartomány, ahol lépten-nyomon mese terem. Szerencsés ember, aki erre a vidékre születik, vagy éppen vándorként ezen a tájon találja magát, hiszen itt könnyedén tanulja meg a világ szerkezetét, működését, s közben nyitottá válik a csodákra. Kovács Magda szerencsés ember, hiszen szülőföldjén, Gömörországban mesés kincseket örökölt: képzeletet és valóságot egymásba játszató emberhistóriákat, hátborzongató hiedelmeket, balladás balsejtelmeket, boszorkányos, sárkányos babonákat, csupa rejtelem tündértörténeteket...bővebben

A Fekete május c. kötet a 2000-ben elhunyt Veres János fiatalkori, azaz a második világháborút követő években írt verseit tartalmazza. Ezek a versek début-jét alkothatták volna a költőnek, ha megjelenhettek volna. A negyvenes évek legvégén és az ötvenes évek legelején vagyunk. Lent a "síkságon" (gondoljunk Thomas Mann Varázshegyére!) dühöng a kommunista terror, fent, a "hegyen", egy tátrai tüdőszanatóriumban egy egészen fiatal ember magyar verseket ír. Aránylag jó fomakultúrájú, cizellált magyar verseket a humanizmus pusztuló esztétikai és etikai értékeiről, a társadalmi erőszak kiábrándító uralmáról. Fábry Zoltán (aki akkor szintén a szanatórium lakója) mint afféle humanista Settembrini tanítja és biztatja a naiv, álmodozó "Hans Castorpot", akinek az ilyen környezetben és eszmék jegyében fogant versei aztán természetesen nem jelenhetnek meg. Van-e értelme egy début-t fél évszázados késéssel kiadni?...bővebben

A három, elsősorban a fiatalabb korosztálynak szánt darab a népmesék világából és a magyar történelemből meríti témáját. A Magister Apáczai című darab, amely a Komáromi Jókai Színház pályázatára készült, s máig nem látott színpadot, Apáczai Csere János hányatott életéből emel ki epizódokat, míg a Rózsa és Ibolya, valamint A derék molnárlegény népmesék színpadra alkalmazása. E két utóbbit annak idején a kassai társulat be is mutatta

A valami elmúlt olyan regényes önéletrajz, mint a klasszikus Móricz-mű, az Életem regénye, vagy a legújabb magyar irodalomban Oravecz Imre Ondrok gödre c. könyve. A téma az író életének első tíz éve (a huszadik század harmincas évei), de a történet az előzményeket, a huszadik század első negyedét s a 19. század utolsó éveit is magába foglalja. Logikusan, hisz a permanensen változó parasztvilág, amelyben a kis Erni (a történet főhőse) felcseperedik, valamikor a 19. század végén indul változásnak. Akkor áldozik le a napja az évszázados jobbágy-paraszti életformának, s jelennek meg a falun is a műszaki kultúra, a civilizáció vívmányai.

Bárczi Zsófia, a nyitrai fiatal irodalomtörténész a kitűnő Mécs-monográfiájában nem "rehabilitálni" akarja a költőt, hanem elfogulatlanul, túlzásoktól mentesen megkísérli az irodalomtörténeti helyének a kijelölését, s teszi ezt rendkívüli alapossággal, körültekintően, az életmű eddig ismeretlen fejezeteinek a feldolgozása, értékelése alapján is.

Cselényi László Munkái c. sorozatunk ötödik kötetét tartja kezében az olvasó. A költő, mint eddig a sorozat minden darabját, ezt is szigorú és önmagában is jelentést hordó szerkezetbe állítja. E jelentés tengelyében egyfajta Duna-mítosz áll, amely direkt módon főleg a Danubia Sacra c. terjedelmes verskompozícióban körvonalazódik meg, de ennek a mítosznak a megképződését segítik a kötetben a szerzőnek a Duna-motívumhoz kapcsolható egyéb egykori írásai (főleg az 1965-ös nagy, csallóközi árvízről írt riportjai és a csallóközi táj motívumaihoz kötődő szerelmi lírája) is. Egyébként pedig immár egyre inkább látszik, hogy a költő életmű-sorozata tulajdonképpen egy grandiózus lírai önéletrajz...bővebben

Válogatott versek. Gál Sándornál jóformán önálló műfajjá lényegülő, a kétkedés, a magány és reménytelenség hangján szóló, az én megosztottságát, esendőségét olykor már a mondat grammatikai szintjén is érvényre juttató újabb (de a költő minden pályaszakaszában jelenlévő) elmúlás-versek.

Ez a regény először 1979-ben jelent meg, akkor, amikor a közéletből kitiltott szerző szinte bénának, tehetlennek érezhette magát. Regényét tehát parabolaként is olvashatta a szimbolikus jelentésekre fogékony olvasó. Érett, lélektani igényű mű, olyan tudatregény, amely Dobos László "társadalmi regényei" között témájával, a szlovákiai magyar irodalom egyetemében pedig kivételes kvalitásaival egyedülálló.

Márai fiatalkori, Kassai Naplóban megjelent írásai.

"A Frankfurter Zeitunghoz úgy jutottam be, hogy egy napon felmentem a szerkesztőségbe, s beküldtem a tárcaszerkesztőnek, Geck úrnak névjegyemet. A szerkesztő nyomban fogadott, átnyújtottam neki egy tárcát és bizonytalan érzésekkel távoztam... Éveken át dolgoztam ebbe az előkelő, a szó legjobb értelmében európai szellemű újságba... eszem ágában nem volt karriert csinálni, s azt hiszem, egyáltalán nem tartottam sokra összeköttetésemet ezzel a "vidéki lappal"...bővebben

A könyv Masaryk és Beneš Csehszlovákiájának első tíz esztendejéről szól. Műfaját tekintve regényes pamfletnek nevezhetnénk. Nem lehet kacagás nélkül végigolvasni a Hlinka párt választási előkészületeit, egy népgyűlés leírását, Chudoba szenátor gyémántcsempészését vagy a pöstyéni fürdőzők intimitásait.

Az elsősorban prózaíróként ismert Duba Gyula könyve jeles szlovákiai magyar írókról szóló esszéket tartalmaz. Esszéket s nem tudóskodó tanulmányokat tehát, azaz írónk műközelítése sohasem száraz szöveganalízis (bár szükség szerint a beleélés és elemzés kritikai imperatívuszában mindig a beleélésben van a hangsúly, s ez a szélsőségesen egzakttá vált kritikai irodalmunkra akár frissítően is hathat. Fábry Zoltánról, Peéry Rezsőről, Turczel Lajosról, Ozsvald Árpádról, Cselényi Lászlóról és másokról találunk itt gondolatgazdag írásokat, valamennyi az utóbbi években íródott, s valamiképpen ha rég elhunyt szerzőkről szólnak is a szlovákiai magyar írásbeliség nyolcvanas-kilencvenes évekbeli újjászületésének a problémáival foglalkoznak.

Duba Gyula, aki ma már inkább szociográfiai megbízhatóságú és lírai magasságokba emelkedő, súlyos regények írójaként ismert, írói pályáját paródiákkal és humoreszkekkel kezdte. Az új írásokkal kiegészített jelen válogatása átfogja fél évszázados humorista és szatíraírói teljesítményét.

„A találós kérdés a népköltészet, a népi epika különleges műfaja. Olyan szóbeli rejtvény, amely mulattató formában, elménket csiszolandó ír körül egy-egy tárgyat, fogalmat, jelenséget. Lényege a tudáspróba még akkor is, ha olykor képtelenségekre, logikai bukfencekre, etimologizáló tudálékoskodásra épül.” (Tóth László) Minden népnek, nemzetnek megvannak a maga találós kérdései. A kötetben található mintegy négyszáz találós kérdés a szlovák 1981-es tudományos igényességű gyűjtésből lett válogatva.

Márai fiatalkori, Kassai Naplóban megjelent írásai.

A „kassai lap” az 1920-tól 1929-ig, az akkor már a polgári Csehszlovákiához tartozó nagy, felvidéki városban megjelenő Kassai Napló c. napilap volt, amelynek kilenc évfolyamában Márai Sándornak, az induló fiatal írónak több, mint kétszáz írása (cikkei, tárcái, irodalomkritikái, de elbeszélései és versei is) jelent meg.Két kötetben ezekből adunk itt bőséges válogatást."A Frankfurter Zietunghoz úgy jutottam be, hogy egy napon felmentem a szerkesztőségbe, s beküldtem a tárcaszerkesztőnek, Geck úrnak névjegyemet. A szerkesztő nyomban fogadott, átnyújtottam neki egy tárcát és bizonytalan érzésekkel távoztam...bővebben

A tanulmány- és esszékötet három részből áll: az első a szlovákiai magyar irdalom jeles alkotóinak (Duba Gyula, Tőzsér Árpád, Gál Sándor, Cselényi László stb.) néhány művét elemzi-értelmezi újszerűen, a második rész a magyar ún. katolikus költészet (Mécs László, Sík Sándor lírája) kérdéseivel foglalkozik, a harmadik pedig a szerzőnek a műfajtan kérdéseit, valamint a spanyol és magyar irodalom kapcsolatait vizsgáló írásait tartalmazza.