Madách-Posonium, Pozsony

Cselényi László költészete kritikák és értékelések tükrében. "Ez a kötet tartalmazza a Cselényit elmarasztaló kritikákat is, tekinthető az Escorial... ikerkönyvének. A kép így lesz csaknem teljes. És talán nyomasztó is, mert őszintén szólva, én Cselényi helyében meglehetősen kényelmetlenül érezném magamat. Ennyi elvárásnak megfelelni, ennyi értelmezést figyelembe s talán komolyan venni! Gyanítható, hogy Cselényi Lászlóról, szerencséjére, vagy kivételes immunrendszerének köszönhetően, mindezek leperegnek, és bár (mert minden alkotó hiú) ő is kívánja az elismerést és visszaigazolást, szándékaitól nem térítik el a drukkerek."

A szlovákiai, költőből lett prózaíró Aich Pétertől nem idegenek az etikai-bölcseleti apóriák. Ez a kötet hat elbeszélést tartalmaz, némelyik ismert irodalmi toposzok újraírása, némelyik történelmi esszét imitáló história, de van köztük a prousti tudatfolyamokra emlékeztető történet is.

A rendszerváltás idején alapította meg és szerkesztette Gál Sándor néhányadmagával Kassán a Keleti Napló c. "társadalmi és kulturális" havilapot. Negyven év után ez volt az első olyan magyar nyelvű folyóirat Kassán, amely - az egykori kitűnő kassai Napló szellemében - szándékaiban s későbbi gyakorlatában az egyetemes magyar irodalom és kultúra egészét igyekezett befogni. A lap az állami támogatás megvonása következében a hatodik évfolyamának az első harmadában megszűnt. Az egykori főszerkesztő a jelen monográfiájában ennek a közel hat évnek az eseményeit írja le.

A 70 esztedős költőt köszönti a kiadó ezzel a kötettel, amely válogatott verseit tartalmazza. Ez a válogatás különbözik az elmúlt jó másfél évtized hasonló válogatásaitól, vagy változatoktól, hiszen Cselényi László a rendszerváltozás éve, tehát 1989 óta nem ír új verseket, hanem úgynevezett változatokat készít a korábbi verseire. Ezek, mint előszövegek vagy előtextek, bizonyos értelemben afféle hipertextet alkotnak, és e szövegváltozatoknak egy elképzelt összefoglalása ez a most megjelent válogatás, A Kezdet s az Egész. A cím egyébként arra a herakleitoszi axiómára utal, mely szerint a kezdet több, mint az egésznek a fele.

Kötetünk a szlovákiai magyar folklórirodalom, főleg a folklórgyűjtés és néptánckultúra, táncházmozgalom ezen Takács András nevű egyszemélyes intézményének afféle breviáriuma, életrajzi visszaemlékezéseinek, szakcikkeinek és egyéb publikációinak a keresztmetszete. A Madách-Posonium Kiadó így tiszteleg a nyolcvanévesen is fiatal felvidéki táncfenomén előtt.

Csáky Károly, a szlovákiai magyar néprajz, helytörténet, szociográfia fáradhatatlan művelője, a kitűnő pedagógus és költő ez év október 24-én betölti életének hatvanadik esztendejét. Jelen műve, tanulmányainak, szülőföld-vallomásainak, esszéinek e breviárium jellegű válogatása ebből az alkalomból jelenik meg. "Itt közzétett írásaim szerény keresztmetszetét adják mindannak, amihez életemben hozzáfogtam, amit elvégeztem...bővebben

Gál mostani, legújabb verseskönyvének négy nagyobb fejezetre tagolódó, egységes kompozíciója szintén a "létösszegzés igényével" készült, s benne egy betebség - és az ellene valü küzdelem - valóságos és transzcendens síkját egybeíró lírai regény bontakozik ki. Az emberi lét "köztes idő", ey borzongató "lehetséges új kezdet" esélye, miként Gál Sándor, mintegy költészetének legfontosabb motívumait is összegezve, "Az igen és a nem között" című versépítményében is mondja:...bővebben

A Szlovenszkói Képzőművészek Egyesülete működésének története és összefüggései a magyarországi, valamint a csehszlovákiai művészeti élettel, 1920-1937

A kassai író, költő immár hetvenéves. Új verseskötetében tíz új kompozíciót olvashatunk...

Mesetörténetek prózában és versben. Zalaba Zsuzsa újabb mesekönyve elvezeti a gyermekeket  a Duna folyó mellett található erdők, városok, várak titokzatos világába, manók és törpék közé. Megismerhetjük az itt élő embereket is, s a történelem igen rejtélyes módon a varázstoll segítségével megváltoztatható, illetve kifürkészhető lesz!

A kötet Mács József két korai regényét, az 1964-ben írt, de nemzetiségpolitikailag kényes témája miatt csak 1968-ban megjelenő Adósságtörlesztést, valamint az 1980-ban kiadott Szélfúvásbant tartalmazza. A szerző gazdag életművének kiteljesedése és elismertsége a nyolcvanas évektől követhető nyomon, ugyanakkor korábbi értékei számbavétele éppen ezért volt fontos a kiadó számára ezzel a két korai regényének újbóli kiadásával.

Varga Imre újabb verseit sokan túl elvontnak tartják, de van szonettje, amivel egy keresztény szemlélődőcsoport tagjai hangolódnak rá évek óta belső énjükre. Háromsorosai, "világképe(i)" kapcsán sokan keleti hatásokról írnak. A figyelmes olvasó számára nyilvánvaló: a költő újabb korszakának a verseiben a külső és a belső világ átlelkesítése történik meg, az élet ólma-ólmossága változik át szerencsés esetben arannyá.

Kudlák Lajos ma elsősorban L'udovit Kudlák néven, szlovák modernista festőként ismert. Ez a kötet azonban azt a Kudlák Lajost mutatja be, akit a legkövetkezetesebben dadaista magyar költőként tarthatunk számon. Egy irodalmi anarchista, egy, a szöveg jeletésszóródásait végletekig provokáló artifex (a kifejezés egyszerre jelenti a művészt és a bohócot) máig radikálisnak ható versszövegeit, fordításait, válogatott cikkeit adjuk közre.

A fiatal Szalay Zoltán (sz.1986) tizenöt elbeszélését tartalmazza a kötet. Az induló szerző máris figyelemre méltó formakultúrával rendelkezik. Novellái tulajdonképpen hagyományos felépítésű, de gazdagon rétegezett, pszichologizáló történetek.Lélektani közlésük sohasem külsődleges, hanem szerves, a helyzet természetéből, a szereplők viselkedéséből következő. Terük legtöbbször a Csallóköz lepusztult kultúrájú falvai, idejük a kelet-európai vadkapitalizmusok ideje. Bűnösök vagyunk-e valójában, vagy ártatlanok?...bővebben

Az "alsószoknya alkonyát" (az Ady versből vett kép itt azt akarja jelenteni: az 1919-es államfordulatot) a magyar irodalom decentralizálódása követte, s az új államhatárokon túl is erős, életképes irodalmi fórumok születtek. Ezek egyike volt a Kassai Napló (1919-1929), amelynek szépirodalmát dolgozta fel e kötetben a szerző....bővebben

"Regénynek ugyan regény, de elég komor regény. Ugyanazt mondom, ha más jelzőt használok, azt, hogy komoly regény. Témáját sem lehet könnyen megragadni. Egy regénynek egyébként lehet nagyon "zárt" és néhány szóban összefoglalható témája, de a megírásából mégis az következik, hogy majdnem minden benne van, vagy úgy is mondhatnánk, hogy egy világ van benne."

Az elsősorban prózaíróként ismert Duba Gyula könyve jeles szlovákiai magyar írókról szóló esszéket tartalmaz. Esszéket s nem tudóskodó tanulmányokat tehát, azaz írónk műközelítése sohasem száraz szöveganalízis (bár szükség szerint a beleélés és elemzés kritikai imperatívuszában mindig a beleélésben van a hangsúly, s ez a szélsőségesen egzakttá vált kritikai irodalmunkra akár frissítően is hathat. Fábry Zoltánról, Peéry Rezsőről, Turczel Lajosról, Ozsvald Árpádról, Cselényi Lászlóról és másokról találunk itt gondolatgazdag írásokat, valamennyi az utóbbi években íródott, s valamiképpen ha rég elhunyt szerzőkről szólnak is a szlovákiai magyar írásbeliség nyolcvanas-kilencvenes évekbeli újjászületésének a problémáival foglalkoznak.

"Én 1989 óta új verset nem írtam. De ami "mást" 1989 óta papírra vetettem, az egész eddigi életművemnek a folytatása, egy hipertext". Így e kötet is publicisztikákat, esszéket, memoárokat, naplókat, útirajzokat tartalmaz. Ezek a meta-műfajú művek az irodalmat, közvetve vagy közvetlenül pedig magát a Cselényi-költészetet értelmezik.

A Bécsben élő szerző immár tizedik alkalommal jelentkezik novellákkal és elbeszélésekkel. A Bóbita mint válogatás gerincét "A szerelem öt évszaka" és az "Utolsó vadászat" darabjai adják, együtt a szövegek kétharmadát kitéve. A szilárd kötődés ellenére e kötet kapcsán mégis a múlt bizonyos felülbírálásáról kell beszélnünk, ami nem másban, mint a kötetbe besorolt írások idő-, téma- és stílusbeli leszűkítésében s az újabb művekre összpontosításban manifesztálódik.