KT Könyv és Lapkiadó, Komárom

150 esztendő távlatából tesszük le a kegyelet és a hála jeleként, a tiszteletadás szavakból font koszorúját, Egressy Béni emléke előtt, aki mindössze 37 évet élt. Komárom népe emlékezik. Emlékezik a költőre, a színműíróra, a zeneszerzőre, a Klapka-induló megalkotójára. 1998/99-ben a szabadságharc 150. évfordulóját ünnepelhettük. Ekkor külön emlékeztünk meg Komárom ostromáról, védelméről, melynek kiemelkedő katonája volt Egressy főhadnagy.

Komáromban egykoron jelentős számú zsidó közösség élt. Ma már csak a pusztuló temetőkkel, az átalakított templomokkal találkozni, és egy igen jelentéktelen számú közösséggel, ami mára megmaradt a helyi zsidóságból. A kötet az egykor volt komáromi zsidóságnak próbál emléket állítani.

Szabó Edit, akinek ez már a negyedik megjelent kötete, ösztönösen kiváló lélekábrázoló, és valahogy azt is érzékeltetni tudja, hogy az ember életének a tulajdonképpeni értelme csak a végén válhat világossá. Ezért ábrázol öregeket, betegeket, haldoklókat, kiknek az eddig csak félig-meddig értett sorsuk egyszer csak megvilágosodik, hogy majd eligazodhassunk benne.

A kiadványban azok a személyek - énekkarvezetők, énekkarok, zenekarok, hangszeres-szólisták, zeneszerzők, zenekari játékosok, énekesek, karmesterek, pedagógusok, tankönyv-összeállítók, muzikológusok, kulturális intézmények tagjai stb.- szerepelnek, akik a 20. század első évtizedeiben és főleg a második világháború után bekapcsolódtak Szlovákia magyarságának zenei életébe, sokat tettek zenei kultúránk életbenmaradásáért és fejlesztéséért.

A kiadó Települések Topográfiája sorozatban megjelent könyve.

Elsősorban felnőtteket szórakoztató csallóközi történeteket gyűjtött össze a szerző, aki egész életét a Duna mellett élte le.

Csáky Károly (Kelenye, 1950. október 24.) magyar-angol-néprajz szakos tanár, okleveles néprajzkutató, helytörténész. A Magyar Néprajzi Társaság külföldi tiszteletbeli tagja. Kutatási területe a Középső- és Alsó-Ipoly mente népi hiedelemvilága, jeles napi szokásai s az emberélet fordulóinak hagyományai. Csáky Károly elkötelezett kutatója szülőföldjének, az Ipoly-vidéknek. Jelen könyvében az emléktáblák, emlékhelyek fontosságáról ír, az Ipoly-vidék nagyjaira emlékezik, irodalmi barangolásokra kalauzol, majd a néphagyományok nyomába visz.

A szerző Hont megye Ipoly-menti településeinek igazi karakterét szándékozik megragadni a települések híres néprajzkutatóinak segítségével, továbbá a falvak hiedelemvilágának, szakrális és társadalmi hagyományainak leírása által. "Vidékeinkről, tájegységeinkről több útikönyv, tudománytörténeti összefoglaló és monográfia készült már. A hiteles falu- és településképek viszont még mindig fehér foltok önismeretünk térképén. Az adott helység karakterének megrajzolása, specifikumainak megragadása nem könnyű feladat, mint ahogyan a dolgokat változásaikban, összefüggéseikben láttatni sem egyszerű. A most elkészült néprajzi-honismereti kötet elsősorban ezt kísérli meg. (...)”

E tanulmány Komárom kilenc nyomdájának történetét mutatja be 1705 és 1849 között, elsősorban művelődés-, sajtó- és könyvtörténeti vonatkozásban, és nem gazdaság- és ipartörténeti vonatkozásban.

Pográny egy kisebb község Zoboralján, annak ellenére mégis van mivel büszkélkednie. Több szép műemlék, a természet lenyűgöző szépsége, kedves emberek, a jó minőségű bor, az élő néphagyomány, a dalok, népviseletek, szokások megőrzése mindenkor felkeltette a kutatók érdeklődését.

A neves tanárember, festőművész, múzeumalapító életéről tesz tanúbizonyságot az írás. Rajzai, városképei, néprajzi jellegű írásai mindmáig Érsekújvár történetének értékes kordokumentumai.