Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár

A Nouveau Petit Larousse évről évre újranyomtatott szólásmondás-gyűjteménye idézi a közjegyzők párizsi testületének jelmondatát: „Lex est quod notamus.” (Az a törvény, amit mi írásba foglalunk.) Ennél tömörebben mi sem határozhatnók meg Váczy Kálmán itt közreadott „műhelyforgácsainak” rendeltetését, melyeket több évtizedes búvárkodása során szedegetett össze...bővebben

A költőként és festőművészként jelentőset alkotott művésznő ebben a kötetben költőként és festőként egyaránt jelen van, legfrissebb verseskötetét nyolc festménye teszi teljessé.

A Transylvania Trust Alapítvány és a Kriterion Könyvkiadó közös kiadásában megjelenő Erdélyi műemlékek sorozat az épített örökség tájainkon még fellelhető legértékesebb emlékeit kívánja megismertetni a szélesebb körű olvasóközönséggel. A lassan negyvenedik számához közeledő füzetsorozat egyben történelmi-földrajzi turistakalauzként is szolgál az országjáróknak, hazai és külföldi turistáknak, ráébreszti a fiatalokat értékeinkre, arra, hogy mindnyájunk kötelessége ezeket megőrizni, védeni, és akár áldozatok árán is felújítani, rekonstruálni.

„Volt aztán más játékunk is. Egy almafa. Mikor mi születtünk, az almafa már nálunk szolgált a kertben. De azért ő fiatal volt, csupán nagyobb, mint mi. Künn élt a kertben, és télen nem játszott velünk. Télen gyűjtött és pihent. Tavasszal sok virággal ránk nevetett, és az új ruháját a sok apró virággal felvette, akkor tudtuk, hogy most ráér, és szabad hozzá menni. Várt minket, és amíg csak odaértünk, mindig nevetett ránk, úgy örvendett nekünk. Mi szaladtunk hozzá, és mikor odaértünk, megöleltük. Itt nagyon jó helyen voltunk az almafa alatt.”

Most, hogy tömegekben vonultak fel temetésid Csákok, Abák, Németújváriak, Aporok, Borsák, Dobokák, Kendék, Subiehok, Frangepánok és a többi országrész nagyurai, tisztán látták, mit hagyott reájuk ő, aki ott fekszik a ravatalon. Hogy amit az első Árpád-király megkezdett, amit a többiek folytonos harcokban nem tudtak kiépíteni, azt az utolsó Árpád véghezvitte mindnyájuk ellenére...

A Szibériai garnizon folytatása szomorú és megrázó honvágy regény, a Szibériában rekedt és hazavágyó magyar hadifoglyok története. Valóságalapja nem kétséges, maga a szerző is ekként tért haza az első világháború után, de nem emlékeit örökítette meg, hanem a kollektív emlékezet könyvét írta meg. Főhőse kálváriája jól példázza a korszak európai és orosz belső és külső viszonyait, a bolsevik államberendezkedés hiányosságait és kegyetlenségeit, miközben a hazajutás reményében még bolsevikokkal is együtt kell működnie.

Az Aranyvonat művészi szempontból egy szinten áll a Garnizonnal, tárgyának teljes kötetlenségénél fogva pedig sokkal kifejezőbb, többszínűbb és összefoglalóbb, mint az első regény volt. Fehér Gábor

A Transylvania Trust Alapítvány és a Kriterion Könyvkiadó közös kiadásában megjelenő Erdélyi műemlékek sorozat az épített örökség tájainkon még fellelhető legértékesebb emlékeit kívánja megismertetni a szélesebb körű olvasóközönséggel. A lassan negyvenedik számához közeledő füzetsorozat egyben történelmi-földrajzi turistakalauzként is szolgál az országjáróknak, hazai és külföldi turistáknak, ráébreszti a fiatalokat értékeinkre, arra, hogy mindnyájunk kötelessége ezeket megőrizni, védeni, és akár áldozatok árán is felújítani, rekonstruálni.

A valóságban nem a kozmikusan kedvező helyzet, hanem az eszkimó-lét kísérti a magára maradt embert. Az embernek magára hagyottan, a történelmi és a kozmikus kilátástalanságban, transzcendens hittel nem a soha meg nem érkező Godot-ra – az emberiség beteljesíthetetlen vágyainak hordozójára – kell várakoznia, mert nincs olyan helyzet, amely választásában jó vagy rossz között megtörhetné másra hangolt akaratát...bővebben

Földünket, a ,,kék bolygót" kedvező körülményei folytán évmilliók alatt gazdag élővilág népesítette be. Az idők folyamán az élőlények növények és állatok egyaránt olyan szerkezeti sajátságokra és képességekre tettek szert, amelyek méltán ejtik bámulatba az embert. Nem csoda hát, hogy napjaink tudósai megpróbálják megfejteni ezek titkát és a modern technikában hasznosítani azokat. E célból külön tudományág született, a bionika. Az elnevezés két tudományág, a BIOlógia és a techNIKA nevének összevonásából keletkezett. Az ismert tankönyvíró és ismeretterjesztő újabb könyve az állat- és növényvilág különböző fajtáinak érdekes viselkedését, ,,feltalálói ténykedését", technikai szakavatottságát mutatja be színes, élvezetes stílusban. A könyvet számos fénykép illusztrálja.

Az egykori Gyulafehérvári Református Egyházmegye (később Károlyfehérvári Egyházmegye) gyülekezeteiből mára csak 3 nagyobb közösség – egyházközség tekinthető életképesnek: Vajasd, Gyulafehérvár és részben Tövis. Nem pusztán a történelem fintora, hogy egykori gazdag közösségeink a reformáció után lassan elvesztették magyar lakosságukat, vagyonukat, templomaikat, helyi majd regionális identitásukat. A Gyulafehérvári Református Egyházmegye volt az, ahol az etnikai asszimiláció, kivándorlás és kiöregedés ijesztő képlete nem csak elméleti szinten maradt. A legkorábbi – egyházmegyei közösségeket érintő – összeírás 1658-ban a tatárjárás után született, amelyet 1663-ban tettek közre.

A matematika erdélyi oktatásának milyenségét, ismerőinek arányát vizsgálja ez a könyv a reneszánsztól egészen a 19. század elejéig. Filológiailag nagyon igényes munka, külön érdekessége, hogy két olyan távoli tudományterületet fog át, mint a matematika és a történetírás...

Horst Klusch erdélyi szász tudósember, a szászok eredetének, történelmének kutatója, aki e népcsoport világban való helyét keresi, önértelmezésének történelmi alapjait vizsgálja Az erdélyi szászok betelepedéséről című tanulmánykötetében. Sieben­bürgen név és a szászok eredetéről szóló tanulmányait követő írásaiban a szászsághoz kapcsolódó betelepedés-elméletek valószínűségét vizsgálja, a legújabb elméletek felől a szászok erdélyi betelepítését az 1096-1154 közötti periódus eseményeivel hozza kapcsolatba.

A kötet 125, a magyar klasszikus mesegyűjteményekben már megjelent tréfás népmese szövegét tartalmazza. Az elméleti bevezető után következnek a szövegek tematikus csoportosításban: együgyű emberek, ostoba emberek, furfangos fickók, kölcsönkenyér visszajár, házasélet, pórul járt udvarlók, tréfás véletlenek, nagyotmondók, a rászedett ördög, szent Péter kalandjai, igazságos Mátyás. A szöveggyűjteményt függelék zárja.

Minden bizonnyal mióta színház a színház (s ennek pedig van vagy háromezer esztendeje), nálam sokkal pallérozottabb elmék is feltették már maguknak ezt a kérdést, és megpróbálták összetevőire bontani azt a rendkívül bonyolult erőátvitelt, amelynek eredőjeként a mindenkori nagyérdemű publikum megismerheti a szellemi megtisztulás - ama bizonyos katarzis - semmi mással össze nem hasonlítható erejét...

Több mint hatvan évvel ezelőtt jelent meg a kolozsvári Hitel utolsó száma. Közben elrohantak a hasznos munkára még alkalmas esztendők, és ideje, hogy leírjam gondolataimat, történeteimet az egykori folyóiratról és szerkesztőiről. Főleg azonban jeleket keresni erőfeszítésük gyümölcseinek utóéletéről, és feledésre ítéltetésük okairól is...bővebben

A kötet egy csíkszentléleki székely nemes 1716 és 1739 között keletkezett verses kéziratát adja közre. A kódex mostani kiadása a teljes versanyag közlését tűzte ki célul, modern, a nyelvjárási sajátosságokat tiszteletben tartó átiratban.

Volt, amikor azt mondták a filozófusról, hogy a bölcsek kövét keresi. Valahogy én is így éreztem magamat. Bányászok, de engem csak egy bizonyos kőfajta érdekel, az, amelyiknek vala­mi­lyen köze van a böl­cse­let­szere­tet­hez, ami a filozófia ere­deti ér­tel­me volt. De ott van ám mellette nem egy drágakő, ezek felszínre hozása azon szak­embe­rek fela­data, akik en­nek a nyers­anyagnak értéke­sítésével fog­lal­koz­nak.

A kötet a két nagy természettudós, Bolyai Farkas és Bolyai János, apa és fiú részben egymáshoz, részben barátaikhoz, közéleti személyiségekhez, hivatalosságokhoz, jeles tudósokhoz – például a kor egyik legnagyobb tudósához, a német Gausshoz – írott leveleit tartalmazza. A hatvan levél hat évtizednyi időt – 1798–1859 – ölel fel.

Kiss András előszavában a boszorkányságnak egy új szemszögből való vizsgálatát ígéri. Nagyon bő forrásanyaga a mózesi törvényektől királyaink ilyen vonatkozású dekrétumain keresztül országgyűlési határozatokig minden rendelkezésére álló adatot felhasznál, hogy a könyv törzsanyagát képező XVI. századi peranyag az olvasó számára könnyen megközelíthető legyen.

A kötet két részre tagolódik: az első részben W. W. Hunter A zarándok tudós című tanulmánya található, melyben Csoma életét rajzolja meg, és sok tekintetben új adatokkal és szempontokkal egészíti ki kiváló tudósunk indiai tevékenységének történetét. A kötet második része Kőrösi Buddháról írt két eredeti munkáját, valamint a tibeti nyelvű szent könyv, a Kandzsúr tartalmának - Buddha életének és tanításának - bemutatását foglalja magába. A kötetet a könyv végén szereplő jegyzék és a szövegben szereplő tibeti, szanszkrit és páli nevek szójegyzéke teszi teljessé.