Dialóg Campus Kiadó, Budapest

A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi. A sorozat kilencedik kötete a két nagytérség, Dél-Erdély és a Bánság természeti, gazdasági és szociális környezetét mutatja be az egykori történelmi, illetve a mai politikai folyamatok felvázolásával együtt. A Kárpát-medence gazdasági tereinek fejlődésében az 1990-es évtizedben lezajlott politikai változások és gazdasági átalakulások ellentmondásos folyamatokat váltottak ki. Az európai uniós tagság távlatos eredménye a Kárpát-medence évszázadok során integrációs kapcsolatainak modern formában történő újjászerveződése lehet. A térség geopolitikai helyzete, az integrációra való érettség változatos formái miatt természetesen a kívánt állapot elérése hosszú évtizedekre ad feladatokat politikusnak, kutatónak, gazdasági szakembernek egyaránt. A sorozat ehhez a szoros szellemi együttműködéshez kíván segítséget nyújtani.

A sorozat második kötete a magyarok lakta felvidéki térség, Dél-Szlovákia társadalmi-gazdasági állapotát elemzi, a fejlődés különböző tényezőit méri fel.

A Kárpát-medence gazdasági tereinek fejlődésében az 1990-es évtizedben lezajlott politikai változások és gazdasági átalakulások ellentmondásos folyamatokat váltottak ki. Az európai uniós tagság távlatos eredménye a Kárpát-medence évszázadok során formálódott integrációs kapcsolatainak modern formában történő újjászerveződése lehet. A térség geopolitikai helyzete, az integrációra való érettség változatos formái miatt természetesen a kívánatos állapot elérése hosszú évtizedekre ad feladatokat politikusnak, kutatónak, gazdasági szakembernek egyaránt. A sorozat ehhez a szoros szellemi együttműködéshez kíván segítséget nyújtani.

A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi.

A sorozat tizenegyedik kötete a ma Ukrajnához tartozó Kárpátalja régiót mutatja be, a térség jelenlegi gazdasági-társadalmi viszonyait elemzi, a fejlődés különböző tényezőit méri fel történelmi összefüggésekbe ágyazva.

A 12 800 km2 alapterületű 1,25 millió népességű, történelmileg az egykori Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék területéből 1920-ban létrejött közigazgatási egység jelenleg 13 járást, 11 várost, 19 városias jellegű és 579 egyéb falusi települést foglal magában, a régió lakosságából mintegy 150 ezer fő, Kárpátalja népességének 12%-a a magyar nemzetiségű kisebbség. Többek között ezért is megkülönböztetett érdek a régió komplex gazdasági-társadalmi szempontú elemzése.

A Kárpát-medencét betöltő, illetve az azzal érintkező százmilliós lakosságú népesség nyolc országban él. Az e területen belüli - az Európai Unió szempontjából fontos - régiók feldolgozására vállalkozik ez a sorozat, amelynek első kötete a Székelyföld. Fiatal székelyföldi értelmiségiek egy csoportja a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja vezetésével, részben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karához kapcsolódva készítette el ezt a kötetet.

A Székelyföld - a magyar közgondolkodás e szinte kultikus fogalma - nem földrajzi, hanem történeti-kulturális egység. A történelmi Székelyföld 1437-től 1876-ig öt széket - Udvarhelyszék, Csíkszék, Háromszék, Marosszék, Aranyosszék - foglalt magában. Orbán Balázs hatkötetes monográfiájában a Székelyföld részének tekintette a románok, magyarok és szászok által vegyesen lakott Barcaságot (Brassó vidékét) is. A történelmi Székelyföld négy széke egymással szorosan érintkezett, csupán Aranyosszék különült el területileg Torda és Nagyenyed között, Felvinc központtal és viszonylag kevés magyar lakossággal.

A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi.

E kötet azt a térszerkezeti egységet mutatja be, amelyik különleges szerepet tölt be már csak történelmi múltjánál, sajátos fejlődési pályájánál fogva is a Kárpát-medencében. A Vajdaság volt ugyanis e tájon az egyik olyan területi-politkai egység, amelyik hosszabb-rövidebb ideig "régióként" működött. A mai Vajdaság három történelmi régióból (Bácska, Bánság-Bánát és Szerémség) jött létre.

A kötet Szerbia földrajzi és regionális sajátosságainak bemutatásával kezdődik, tekintettel arra, hogy a tartomány helyét így is érzékeltetni kívántuk. Ezen kívül először kíséreltünk meg körzeti és ágazati szintű regionális összehasonlítást alkalmazni a Vajdaság területén, így tárva fel a tartományon belüli fejlődési különbségeket. Az MTA RKK kutatásai között kiemelkedő helyet foglalnak el a határ menti területeknek és a határon átnyúló kapcsolatoknak, valamint a Kárpát-medencének, mint európai nagyrégiónak a kutatása. Ezért a Vajdaság-kötet részét alkotja a Kárpát-medence egyes régiói sokoldalú bemutatásának, feltárva a tartomány regionális sajátosságait az új évezred első évtizedében. A kötet alapja lehet további mikroregionális kutatásoknak, és segítséget nyújthat a szomszédos határrégiók számára az együttműködés megalapozásához vagy kiszélesítéséhez, hiszen a megszokott szűk keresztmetszetű ágazati leíráson túl olyan új szempontú ismeretanyagot tár fel, amely tartalmazza a Vajdaság területfejlesztésének irányvonalait is.