Koinónia, Kolozsvár

Párbeszédre épülő tanítói módszere ma is időszerű. A 18-19. század fordulóján élt református lelkipásztor, Szrógh János, a magyar protestantizmusban jelentkező kései pietizmus szellemi kincseit felismerve, tankönyvet adott gyülekezetének gyermekei, felnőtt tagjai kezébe. A jelen kiadvány tehát tankönyv, amely a magyar pietizmus szellemi fényt gyújtó erőfeszítéseihez kapcsolódva, értelmes hitre tanította a felnövekvő nemzedéket. Szrógh János tanítása, módszere ma is időszerű. a tanítóval való együttgondolkozás, a párbeszédre épülő beszédmód az Egyház evangéliumi hagyománya, aminek hiánya dallamtalanná teszi nemcsak a liturgikus közösséget, hanem a tanítványi életet is.

A 9 kiló, ahogy az alcíme jelzi - történet a 119. zsoltárra - egy pontosan megszerkesztett szakrális szöveg provokációja: Selyem Zsuzsa egy 90-es években játszódó történetet mond el a zsoltár 22 betűjéből, e 22 betűhöz egyenként 8 verssort rendelő alapszöveg partitúrájára. A 119. zsoltár a törvény iránti szerelemről szól.

"Ez idő szerint nyilvánvaló, hogy a nagy puritán lelkész-teológusokat -- mint Owen, Baxter, Goodwin, Howe, Perkins, Sibbes, Brooks, Watson, Gurnall, Flavel, Bunyan, Manton és a hozzájuk hasonlók -- kimagasló szellemi képesség és lelki bölcsesség jellemezte. A józan tudományosságból táplálkozó intellektuális beállítottságuk az Isten iránti ragyogó buzgósághoz, valamint az emberi szív aprólékos ismeretéhez kapcsolódott. Valamennyi munkájuk a tehetség és a kegyelem kivételes együttállásának a megnyilatkozása...bővebben

Megjelent az első méenkieli-magyar regényfordítás! A csempészkirály fia önéletrajzi ihletésű regény, ki mer mondani fájdalmas etnikai, nyelvi és vallási kisebbségi sorshoz kötődő emlékeket. A megrázó tapasztalatok súlya viszont nem taglóz le, hanem a humor eszközei révén érettebbé tesz, felszabadít. Bengt Pohjanen, a Tornio-völgy legismertebb és legtermékenyebb írója, három nyelven, méenkieliül (a finnugor nyelvcsalád balti-finn ágának egyik nemrég önállósult hajtása), finnül és svédül publikál prózát, verset, drámát, publicisztikát, operalibrettót, forgatókönyvet...bővebben

Senki nem roncsolja ilyen áhítatos emelkedettséggel a nyelvet, ráadásul a tiszta forma rettenetes építményén, mint Horváth Előd Benjámin. Metrumaihoz igazítva léptünk és lélegzetünk talán még vissza- vagy eltalálhatunk - csak lenne hova. Visky András

A cseplini díva pompás metaforája életünk pazar semmijének. Jó. Költészet.

Selyem Zsuzsa

A verseskötet négy fő téma köré épül, ezek: a költészet, a szerelem, Isten és a halál. A felsorolás azonban nem pontos, hiszen Deményt szinte soha nem a puszta kategóriák érdeklik, ő eredendően a feszültségek, az ambiguitások, a sebek, a sodrás költője. (Ebben az értelemben érdemes megfigyelni, hogy még ún. játékos versei is mintha egy fájdalom leküzdésének vágyából születtek volna; mindegyikben van legalább egy kép, amely kilóg a látszólagos problémátlanságból, és ez korántsem incidentális...bővebben

„Aranykori teljességet idéző ős-állapot honol a kék bolygó kis szigetén: az örökifjú gyermeklélek önfeledt, kiapadhatatlan derűje és harmóniája. De egyszer csak váratlanul becsapódik a szigetlakók életébe űrhajóján Hahó Jónapot. Ezzel véget is ér az ártatlanság idilli állapota, és elkezdődik a történet, a móka, az álom-valóraváltás. Csakhogy mindennek ára van. Még ha az elején úgy is tűnik, hogy a kaland megéri a kis kompromisszumot, a folyamatot már nem lehet leállítani. Vagy mégis? A meseregény igazi remekmű. Bölcseleti magja a bűnbeesés mítoszából táplálkozik, a történet kifejtése színes, izgalmas. A fikció magával ragadó, stiláris eszköztára gazdag, eredeti. Megállja a helyét a gyermekirodalom klasszikusainak sorában. Bátran ajánlható gyermeknek, felnőttnek egyaránt.

Gladys Aylward (1902-1970) missziói társaság támogatása nélkül, saját megtakarított pénzén utazott Kínába misszionáriusnak 1932-ben, amikor polgárháború és idegen hatalmi terjeszkedés is megingatta már a kiterjedt ország ősi kultúráját és berendezkedését. Jangcseng mandarinjának megbízásából egy kormányrendelet végrehajtását ellenőrizte, így alkalma nyílt minden faluban tanítani a keresztyén hitre. A japán megszállás idején több mint száz gyermeket vezetett át a hegyeken a Sárga-folyón túli szabad területekre...bővebben

A Miért más Románia? című nagyesszé vitathatatlan közönségsikere után Lucian Boia újból jelentkezik ugyanebben a műfajban, és megközelítésében, illetve témaválasztásában egyaránt izgalmas munkát ajánl figyelmünkbe. A Bukaresti Egyetem professzora megőrzi eddigi státusát, és a mérsékelt alapállású megfigyelő rációra támaszkodó alaphelyzetéből nyújt látszólag könnyen felhasználható értelmezési keretet a nyugati (európai) civilizáció hanyatlásának folyamatához. Boia kijelentései lehangoló jövőképet vetítenek ki a kontinens számára, amely – véleménye szerint – mostani formájában az összeomlás küszöbén áll...bővebben

Három kisregény – A ragasztott ház; Endre és Ágnes; Civilek, kelták, bolondok – kapott helyet Magyari Tivadar új könyvében. A kolozsvári író, szociológus első szépirodalmi kötete, a Megszokás első látásra című humoreszk-gyűjtemény korábban szintén a Koinónia Kiadó gondozásában jelent meg...bővebben

„Az ember közvetlenül érintett. Lehetetlenné válik számára, hogy pusztán elbeszéljen valamit, nagy a kísértés, hogy ítélkezzék is. A történész szenvedélye – feltámasztani és magyarázni a múltat – összefonódik a hazája életében részt vállaló, az ország jövőjéért aggódó politikai átéléssel. (...) Nézzék tehát el nekem, ha sorsdöntő pillanatok kapcsán, amikor választani lehetett két út között, nem fogom tudni megállni, hogy túllépjem az elbeszélést, és értékítéletnek is hangot adjak (mivel úgy fogom érezni, hogy saját magam vagyok a döntés előtt álló személy helyzetében).” Neagu Djuvara, a bojár családból származó jogász, diplomata és történész a román történetírás ma közel százesztendős fenegyereke. Az olvasó most legnépszerűbb kötetét tartja kézben, mely tizenegy kiadást ért meg román nyelven, és valóságos fordulatot jelentett az 1989 utáni román történetírásban.

A képzőművész Martini Yvette családja élményeiből ihletődve írta meg rendkívül színes, fordulatos történeteit. A meséket saját illusztrációi egészítik ki...bővebben

Demény Péter gyermekverskötetét olvasva egy párbeszéd kellős közepén találjuk magunkat, és valami fontos dologra érezhetünk rá: arra, hogy a vers egy mindent átfogó beszélgetés kis része csupán. Ágóbágó hangja megszólítja a gyerekeket, a szülőket, a köznapi dolgokat és a képzelet világát, és összekapcsolja őket gyermeki szófordulatokkal, gyermeki figyelemmel. A hang sokáig fülünkben fog csengeni, s a figyelő tekintetre is emlékezni fogunk Keszeg Ágnes kitűnő rajzairól.

Míg a szerző korábbi gyermekverseiben az otthon, a kisgyerek meglehetősen szűk, a lovardáig, jégpályáig terjedő tere jelenik meg, a nyolc-tíz évesek világa már kitágult, a badacsonyi vagy budapesti élmények felsorakoznak az otthon a szülőkkel töltött esték mellé.A kötetek hangnemében viszont már folytonosságot tapasztalhatunk: a költő továbbra is a gyermeknyelvből építi fel verseit, a kötetet indító versek álomképeiben a gyermek mindennapjai lényegülnek át, varázslat lesz az Anyával közös főzés, álomhálóval lehet befogni a rakoncátlan álmokat, és az este a párna alá tett álomcetlire felírt dolgok itt vagy máshol megtörténnek – ott, ahová csak a képzeletünk juthat el...bővebben

Fancsal Zsolt saját gyermeke elvesztéséről ír úgy, hogy a kisgyerek születése körüli néhány napot a lehető legrészletesebben meséli el. Mindenről, ami ezen az időintervallumon kívül esik, csak érintőlegesen értesül az olvasó. A szerző foglalkozására nézve lelkész, a szövegen minduntalan átüt a tágabb összefüggéseket, magyarázatokat kereső prédikátor hangja – ami összecseng a fájdalom előtt megtorpanó, értetlen és kétségbeesett apa hangjával. Ebben a „kettős” hangnemben hallgathatjuk ezt a különös siratóéneket – ez lenne talán a második műfaj, amelyet hozzárendelhetünk ehhez a könyvhöz –, ezt a szöveget, amelyből nem marad ki egyetlen mozzanat sem...bővebben

Cseh Katalin Amit nem lehet megenni című kötetét kamaszodó gyerekeknek – és szüleiknek – ajánlja a Koinónia Kiadó. A szerző olyan kérdéseket vet fel, illetve ébreszt újra az olvasóban, amelyek egy életen át végigkísérnek...bővebben

 „Sokan beszélnek az angyalokról, de kevesen látták őket. Pedig kétségkívül itt járnak közöttünk (…). Meglehet, hogy olykor tudtunkon kívül találkozunk velük. Jó okuk van rá, hogy álcázzák magukat. Ha nem rejtőznének el, összevissza rémüldöznénk, s ők a világért sem akarnak nagyobb zűrzavart. Épp elég nekik, ami van, hiszen minden igyekezetükkel azon fáradoznak, hogy az emberi világ kuszasága közepette is jóféle történetek kerekedjenek ki abból, ami megesik. Küldetésük iránti buzgóságukban attól sem riadnak vissza, hogy olykor nyíltan megjelenjenek.”...bővebben

Amikor Apa, a Rózsadombi család feje félregombolt kabátban, szamárfüles papírokkal és félig rágott uzsonnamaradékokkal tömött táskájával a hóna alatt hazaérkezik a munkából, tettre kész kis csapat fogadja: Oszi, Vejnő és Annamari. A három gyerek szaván fogja holtfáradt apját, aki előző nap azt ígérte, elmennek együtt valahová. Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy… fergeteges kalandba bonyolódik a kis család. Alaposan felszerelkezve indulnak Rózsadombiék a kikötő felé, ahonnan Apa szerint kalandszagot fúj a szél. Markus Majaluoma ellenálhatatlanul kedves mai meséje és huncut rajzai egyaránt szólnak kicsiknek és nagyoknak, együttolvasásra, együttkalandozásra csábítják az egész családot...bővebben 

„Apa, mikor jön a Mikulás?” – kérdezi Annamari, Vejnő és Oszi, még mielőtt az első sárguló levelek szállingózni kezdenének a fákról. Apának attól fogva karácsonyig nincs nyugta, folyton ezzel a kérdéssel gyötrik. Amikor végre-valahára elérkezik karácsony estéje, megcsördül a telefon. A vonal másik végén ki más, mint maga a Mikulás. Csakhogy szomorúan közli, a mostoha időjárás miatt sajnos nem fog eljutni Rózsadombiékhoz aznap este. Semmi pánik, apa majd talál megoldást! ...bővebben

A kötetben szereplő három pásztorról szóló mese egyéni vagy családi olvasásra ajánlott, a drámaváltozat feldolgozása, bemutatása pedig a karácsonyi történet tágabb közösségben történő átélését teszi lehetővé. A svéd Axel Hambraeus tovább írta az újszülött Jézus látogatására induló pásztorok történetét. Betlehemi látogatásukat követően a három pásztor hosszasan beszélget Mária és József szegénységéről, mindarról, amit náluk láttak. Elhatározzák, hogy újra felkeresik és megajándékozzák a szent családot, hiszen otthon mindegyikük talál egy-egy jó lábbelit, ruhaneműt. Elindulnak, ám nem találják az odavezető utat. Jézust és szüleit keresve azonban mindannyian találkoznak egy-egy olyan szegény emberrel, akinek bizony nagy szüksége van ezekre a holmikra…