Phoenix Polgári Társulás, Pozsony

A történetek és elmélkedések szerzője két fiatal nő, aki teljesen más úton jutott el az anyaságig, máshonnan indult, de eltérő természetük, problémamegoldási módjaik és életútjaik ellenére egy olyan sikeres csapatot alkot, amely a Mert nőnek lenni jó társulás rendezvényein, beszélgetésein és blogján keresztül rengeteg más nőnek, anyának segíthet, nyújthat fogódzót, szerezhet örömöt és erősítheti meg őket abban, hogy jó irányba halad az életük, és nincsenek egyedül a gondjaikkal, gondolataikkal. És hogy úgy vagyunk jók, ahogy vagyunk, akár anyaként, akár nőként, partnerként, barátként.

Nők és fér(c)fiak. Kapcsolatok, vonzások és függőségek. Szerelem és gyűlölet, ártatlanság és agresszió. Uršula Kovalyk elbeszéléseinek szereplői olyan emberek, akikkel mi is találkozunk, de nem biztos, hogy meglátjuk a kép mögött a történetet, amit az írónő sziporkázó humorral, iróniával, emellett megértéssel is fogalmaz meg. Annak ellenére, hogy nehéz, néha elviselhetetlen női sorsokat tár elénk. Olyan egyszerű természetességgel, mint ahogy az ember írni tud. Az író ember, vagyis az író nő. Mivelhogy mindehhez a női szem és a női tapasztalat is elengedhetetlen. Mert másféle elemeiből állítja össze a világot, és másféle ruhába öltözteti az embert, akár férfi, akár nő az illető...bővebben

Bolemant László költészetében központi szerepet játszik az idő. Az elmúlt idő, a mindenben jelenlevő idő, az "eljövendő idő", a fregmentált idő, a szimultán (relatív) idő, s mint e kötet címe is mutatja: a "megrajzolt" , tehát a rekonstruált idő, a kiteljesedő idő. S amint könyve címpárjának másik tagja is nyomatékosítja, "lenyomatai" is jórészt időbeli lenyomatok, az idő megállítására, rögzítésére tett kísérletek..(Tóth László)

„Janković Nóra női sorsokat varázsol elénk, fordulatos, lebilincselő regényének olyan nők a hősei, akik akár a barátnőink is lehetnének. És Nóra, az újságíró nemcsak szórakoztat, hanem reményt is ad az olvasóinak: a történetünket mi alakíthatjuk, még a hepiend is rajtunk múlik...“ - Fejős Éva regény- és újságíró. „Az elsőkönyves szerzők rendszerint az egész világot akarják hálóba fogni és felcsillantani, mint a halász a foglyul ejtett zsákmányát. Janković Nóra nem törekszik erre; mindössze egy magán-univerzum ezernyi szövevényének felmutatására tesz kísérletet...bővebben

Az utolsó úr egy elfeledett írónő elfeledett regénye, amely kora irodalmában egyedülállóan írta le a „nemek harcát”, női és férfi mivoltunk többarcúságát, és ezek végleteit. Izgalmas olvasmány, amelyben sok rejtett érzésünket és gondolatunkat találhatjuk és élhetjük meg, anélkül, hogy átlépnénk a nemiség tiltott határait. Szenes Piroska regénye egy olyan világba enged betekintést az olvasónak, amelyben a hagyományos szabályok nem érvényesek, a hatalom, az erkölcs, a szeretet és a gyűlölet váratlanul idegen, egyben nagyon is ismerős arcát mutatja felénk.

Boszella, Boszemma és Boszilka egy nap arra ébred, hogy elmúlt az átok, és ők hársfa helyett újra emberalakban folytathatják tovább életüket. Az erdő melletti aluljáróban, a denevéreknél bérelnek szállást, és az Újbanyavár lakótelepen ettől kezdve furcsábbnál furcsább dolgok történnek. Vajon meg tudja-e oldani a Seprűnyél Kft. a gyerekek és a felnőttek gondjait? A rengeteg kalamajkával és kalanddal járó vidám történetek az erdőbe, a barlangba, a lakótelep lakásaiba, sőt még a polgármesteri hivatalba is elvisznek minket. Mi történik, amikor már a Varázslatok Kézikönyve sem segít? Ez is kiderül a vidám történetekből, amelyeket Mayer Éva illusztrációi tesznek még varázslatosabbakká. 

„Valahogy nem való, hogy mi ezt a férfiakra szabott világot minden változtatás nélkül vegyük át, legalább is vegyes világgá kellene átváltoztatni, hogy mi is jól érezzük benne magunkat és haszon is legyen tőlünk.” – mondja Engel Eszti, a regény főszereplője, aki zsidó lányként 1920-ban budapesti orvostanhallgatóként naplót vezet. A fiatal lány útkeresését és nagy szerelme történetét követhetjük nyomon a napló oldalain. A szerelembe is beleszól azonban az antiszemita kor kegyetlensége, és a szeretett férfi eltérő gondolkodásmódja. Szükség van-e a szerelem kibontakozásához az eszmei összhangra? Megtalálhatjuk-e a boldogságot egy olyan társ mellett, aki velünk ellentétes nézeteket vall? Erre is választ kapunk a regényben.

Száz Ildikó újságíró, tájfutó, fotós, állatmentő és hajós, két felnőtt gyermek édesanyja. Idestova tíz éve fut, holott a gyermekkori gerincműtétet követően eltiltották a sportolástól. Elsősorban magának akart bizonyítani azzal, hogy platinacsavarral és az édesapja adományozta csont implantátummal is lehetséges teljes életet élni. Úgy gondolta, ha futás élményeit, blog-naplóba foglalt bejegyzéseit közreadja, másokat is arra ösztönözhet, hogy érdemes túllépni a saját határainkon, és sosincs késő arra, hogy lebontsuk a félelmeink építette korlátokat.

Bolgár Katalin (1977. Ipolyság) rövid idő alatt két kalandos és izgalmas felnőtteknek szóló regényt (Érdekek és érzelmek, Krinolinba zárva), egy ifjúsági regényt és két mesekönyvet (Lili és Boti manói, Manós vakáció) írt meg, és adja ki őket fokozatosan (és akkor a fordításait még nem is említettük), miközben az olvasók a folytatásokat követelik tőle...bővebben

Ajánljuk még:

Krinolinba zárva

Manós vakáció

Lili és Boti manói

Az olasz báró és felesége egy tíz évvel ezelőtti tragédia árnyékában él, úgy tűnik, kölcsönös szerelmük ellenére sem mernek megbirkózni a következményekkel. Eközben pedig politikai harcok színtere is az otthonuk, olasz és osztrák érdekek ütköznek, összeesküvések, merényletek történnek, amelyeket megtorlás követ, és sokak élete veszélybe kerül. Catalina Bianchi legújabb története a 19. században játszódik, a Monarchia olasz határvidékén. Nemcsak szerelmi történet egy olyan korból, amikor a nő joga a ház kapujáig terjedt, még főúri körökben is. Ha apja vagy férje úgy gondolta, nem megfelelő a viselkedése, bezárathatta egy "nemesasszonyoknak fenntartott intézetbe". És mi volt a szerelemmel? ...bővebben

Ajánljuk még: Titkokba zárva

Minden gyerek szeretné, ha lenne mellette egy olyan titkos barát, aki elűzi az unalmas perceket, jókedvre deríti, ha éppen szomorú, s nem utolsó sorban váratlan meglepetésekkel teszi színesebbé hétköznapjait. Lili és Boti különleges barátokat lát vendégül a gyerekszobában: Tillit és Villit. A két bohókás manó számtalan vidám percet szerez a családnak, a manós élmények véget vetnek az unalmas hétköznapoknak. Tudjátok, mekkora kaland két manóval a hátizsákotokban állatkerti sétára indulni?...bővebben

Bolgár Katalin (1977, Ipolyság), aki fordítóként, tanárként, regényíróként (Érdekek és érzelmek, Krinolinba zárva, Kincsesnapló) is ismert, a Lili és Boti manói című mesekönyv szerzője és a Boszimesék Újbanyavárról cimű mesekönyv fordítója, ezúttal mesekönyve második részével jelentkezik Manós vakáció címmel, amelyet már szívrepesve várnak a kis olvasók...bővebben

Nem olyan gyakran fordul elő, hogy egy író 83 éves korában debütál első regényével. Bopkó Lászlóné, született Soóki Margit (Gitta) néhány évvel ezelőtt úgy gondolta, itt az ideje, hogy papírra vesse legalább egy részét annak, amit hosszú élete során tapasztalt. Teleírt egy vastag vonalas füzetet, de mivel nehezen ment a füzetből felolvasva számítógépbe diktálni az unokáinak a regényt, ő maga tanult meg a géppel bánni, és saját kezűleg vitte be a szöveget. A Nagyi könyve csupán egy kis része annak, amit megírhatott volna ebben a regényben – mondja a szerző...bővebben

A női hang többféle jelentést hordozhat, sőt a hang hiányát is jelentheti. A hétköznapi női tevékenységek, mint a mosás és a varrás vagy a "hagyományos" női színtér, a konyha irodalmi kifejezőeszközökké válnak a kötetben vizsgált írónők regényeiben. De valóban van-e női és férfi írás? Ha elhallgatjuk a szerző nevét, meg tudjuk-e határozni a nemét? Berde Mária, Földes Jolán, Szenes Piroska és Zilahy Lajos írásművészetét vizsgálva ezeket a kérdéseket is felteszi a szerző. A válaszok nem mindig egyértelműek. De irodalmi művekkel kapcsolatban nem is juthatunk egyértelmű bizonyosságra.

Megjelent a komáromi írónő, Janković Nóra legújabb novellagyűjteménye „A világ túloldalán” címmel. Tartalom: A bőrönd oltárán; Fehér! Fekete?; Harkály úr mozija; Hitetlenül; Lélektengely; Megbékélés; Miatyánk; Piros és kék; Rekviem egy húslevesért; Szürkületben; Töredelmes vallomás; A vén diófa történetei. Történetek ég és föld között, a világon innen és túl, írások emberekről, érzésekről, barátságról, szerelemről, egy olyan világról, amelyben elmerülhetünk, és számunkra ismeretlen-ismerős világrészeket fedezhetünk fel.

"Dalmát kalózok leszármazottai vagyunk, akiknek az Adriai tenger egyik szigetén van a temetőhelyük" - mesélte az írónő, amikor a családja szóba került. Fiatal lányként már írásai jelentek meg a pécsi lapokban, Dalmata álnév alatt. A Tavasztól télig című regény egy tízéves kislány naplója, aki kishivatalnoki sorba süllyedt, elszegényedő családja történetének és saját életének egy szeletét írja le áprilistól a következő év februárjáig. "Csak egyet nem értek, hogy érdemes-e ezért a sok kellemetlenségért élni?" - kérdezi a tízéves Marika a regényben. Bolemant Lilla

A Krinolinba zárva c. regény folytatásában az olasz bárónő, Emilia és férje, Marco házasságára egy nyomasztó titok vet árnyékot. Új szereplők, cselszövés és további megfejtendő titkok sorjáznak. Megjelenik Damiano atya, aki igazából nem is az, akinek látszik. Maria Pia és Ettore, akik az ifjabb Crescenzi márki oldalán érkeznek a kastélyba. És a drága Matilde, aki szinte kivirult. A legfontosabb kérdés viszont az marad: el tudja-e fogadni a báró egy másik férfi gyermekét?

Fadrusz János, a híres szobrász életének regénye 1908-ban, Carl Angermayer pozsonyi kiadójánál jelent meg először, németül, Fragmente aus einem Künstlerleben címen. A Göröngy Imre szerzői álnév mögött egy nő, Czech-Batka Antónia, a híres pozsonyi levéltáros, Batka János nővére rejtőzött, aki kora kulturális életének meghatározó személyisége volt bátyjával együtt, levelezésben állt például Liszt Ferenccel, de a kor többi jelentős művészével is kapcsolatban volt. A társadalmi elvárásoknak megfelelően azonban egy nőnek nem illett a saját nevén publikálnia, így férfi álnevet választott...bővebben

„Bolemant László költői világa olyan különleges tér, amely erős kommunikációs töltettel és specifikus megnyilatkozási formákkal bír, egy változó és egyben stabil tér, amely személyes és interaktív, izgató és egyidejűleg megnyugtató. Mindez a legújabb verseskötetét is jellemzi, amely un café allongé (kiutak) címmel kerül most az olvasó kezébe. A kötet versei olyan élmények és benyomások sorát keltik életre, amelyek intenzíven hatottak a szerzőre, és hatnak most, az olvasás folyamatában az olvasóra is...bővebben

Svetlana Žuchová (1976) szlovák írónő Pozsonyban szerzett orvosi diplomát, Bécsben pszichológiát tanult. Jelenleg Prágában él, pszichiáterként dolgozik. Szépirodalmat és szakirodalmat is ír. A Jelenetek M. életéből (Obrazy zo života M. 2013) című, magyarul is megjelent könyvével 2015-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.