Lector Kiadó, Marosvásárhely

Berekméri Árpád-Róbert hosszas és eredményes kutatást követően írta meg a marosvásárhelyi magyar király 27. honvéd székely könnyű hadosztály történetét. A tábori újság címét (Lesz még kikelet!) viselő kötet megalakulásától kezdve a harctéri szolgálaton át egészen a cseh-morva és az osztrák területeken folytatott kilátástalan küzdelmekig, majd a fegyverletételig követi a seregtest nyomát...bővebben

A kötet azokat a lehallgatási jegyzőkönyveket tartalmazza, melyeket a román államvédelmi hatóságok 1957 és 1960 között jegyeztek le a Márton Áron püspök dolgozószobájában elhelyezett mikrofon útján végzett lehallgatás eredményeképpen. Forrásértékük a történész számára felbecsülhetetlen, s általuk jobban megismerhetjük Márton Áeron egyházpolitikai elképzeléseit, a keleti politikához fűződő reményeit és félelmeit, kapcsolati hálóját, az állammmal szembeni passzív, de olykor ellenállásra buzdító egyházfőt, a püspöki aulán belüil személyes ellentéteket, konfliktusokat, az egyházmegye és egyházmegyei intézmények , vagy akár egyes plébániák működését, és nem utolsósorban a romániai kisebbségellenes intézkedések miatt aggódó és azok ellen tiltakozó püspököt. A jegyzőkönyveket Nagy Mihály Zoltán és Denisa Bodeanu tanulmányai vezetik be, a kutatók munkáját pedig irodalomjegyzék és mutatók segítik. 

Demény Péter tanulmánya Bánffy Miklós kevésbé ismert prózai írásainak és emlékiratainak portrérajzoló technikáját vizsgálja: hogyan „festi meg” az író valóban létező emberek portréit, leírásai mennyiben szubjektívek, mennyiben törődnek a „valóság” nyomásával, korlátaival. Bánffy szerteágazó munkásságának kötőanyagát keresve egy sajátos látásmódig juthatunk el a könyvben elénk tárt nyomokon. A tisztánlátás így egyszerre válik művészi arányérzékké és a politikai események felszínén túlra tekintő személy alaptulajdonságává...

A lélek infarktusai „válogatott és újragondolt versek” gyűjteménye. A költő kivette a „numero…” kezdetű címeket, átírta a szövegeket. Ezzel a világ nem változott, a versek azonban igen. A Domonkos Istvánra, Szilágyi Domokosra, Halmosi Sándorra emlékeztető szómágia, a váratlan kapcsolású képalkotás megmaradt, a versek másmilyenek lettek. A kisalakú, 96 oldalas gyűjtemény erős kötet.

A könyvről: A költő 60. születésnapjára jelennek meg válogatott és újragondolt versei, megrajzolva egy szikárságában is grandiózus életmű vonalait. A kötet grafikai kivitelezője Vári Ágnes.

Recenzió az ÉS-ben

A szerzőről: Demény Péter (1972) írónemzedékének jelentős, sokoldalú képviselője: költő, író, műfordító, publicista. Jelenleg a Látó esszérovatának szerkesztője. Kötetei: Ikarosz imája – versek. Marosvásárhely, 1994; Bolyongás – versek. Uo., ...bővebben

A könyvről: A nagyesszé, melynek rövidebb változata szerepel a Sütő András-konferenciakötetben (Milyen gazdagok vagyunk? Marosvásárhely, 2015), az erdélyi kulturális-közéleti hagyományt járja körül és kérdőjelezi meg. Alaptémája az értékvesztés, - keresés, annak az átöröklendő értékrendnek az elfogadása, amelyre építeni lehet, illetve az elfogadás és/vagy tagadás dilemmái...bővebben

Max Blecher költő és prózaíró a két világháború közötti román irodalom nagy újrafelfedezettje.Műveit különösen a kétezres évekkel kezdődően fordították le a legfontosabb világnyelvekre.

„Magyary Ágnes második prózakötete könnyedséggel mozog az egyetemes kultúra remekei és torzói, a fantázia és a történetkritika, a kuriózumok véget nem érő sora és a korlátoltságok egymást keresztező útjain. A történetek magukkal ragadnak, mesélje angyal vagy szadista hivatalnok. Tudás és játék: kegyetlen naivitás ez, lépten-nyomon ellenállhatatlan vágyat ébreszt, hogy beleavatkozzunk (általa pedig magába a teremtésbe), mert tétje van.” Egyed Emese

.A szerző a több évtizedes Bernády-kutatás és a korabeli közélet tudományos vizsgálatának eredményeit felhasználva, elsősorban e jellegzetes századfordulós közéleti szereplő, Marosvásárhely legendás polgármesterének politikai tevékenységét elemzi. Bernády György életpályája az 1918-as impériumváltást követően is releváns, mint egyik lehetséges válasz az erdélyi magyar politikai útkeresés első évtizedéhez...

A Carpathia a három ország, Szlovákia, Lengyelország és Ukrajna határvidékén csekély számú kisebbségben élő és ezért visszafordíthatatlan asszimilációra ítélt ruszinok, egy fokozatosan elöregedő és elnéptelenedő régió regénye. A társadalmi folyamatokat és kulturális jelenségeket pontosan diagnosztizáló és nem kevés kritikával ábrázoló szürreális útleírás jelen idejű narrációja magabiztosan és észrevétlenül viszi magával az olvasót a múltba és a jövőbe egyaránt. A szerző kiforrott stílussal és eszköztárral nyúl a témához...bővebben

Ajánljuk még: Entrópia

Maros Krajnak Carpathia című regényéről Forgách Kinga írt kritikát.

„Történelemmel terhelt régió vagyunk” Dusan Simko szlovák író állapította meg a hét végi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon

Körkép a könyvfesztivál díszvendége, Szlovákia irodalmáról

Andy Warhol és a Kárpátok falvai

Kulcsregénygyanús mű: Maros Krajnak történelmi traumás, szépirodalmi látomása magával ragadja az olvasót.

Láng Zsolt - Nem mondja ki a nevét

Önéletrajzi versciklus. Nagy Attila költői magatartásával, emlékképek felidézésével az olvasói közösség közös élményrétegeit erősíti meg, Marosvásárhely múltjának, egykori legendás alakjainak is emléket állítva.Szerelem, elmúlás, magány, élethelyzetek, lelkiállapotok töredékeit építi verssé a költői szándék: versharmóniává szelídíteni a valóságot.

Rövidprózáiban szerzőnk mindig tartogat a tarsolyában egy-két történetet a Város legendáriumából, jellegzetes szereplőkkel; humorral, elnéző vagy ostorozó iróniával az abszurdig feszített helyzetekbe vezet, és ha a Tisztelt Olvasó nem ismerné fel a fiktív hősökben a valósakat, biztosan találkozik olyan karakterekkel is, akiket azonosíthat lakhelyének történeteiben...bővebben

Egy odüsszeiát tart kezében az olvasó, amely a Keleti- Kárpátok és az ukrán Galícia történelmi tragédiákkal, népirtásokkal terhelt területén játszódik. A sűrűn váltakozó szürreális, látomásszerű, bizarr vagy éppen nagyon is e világi, megrázó képek és történetek jó adag társadalomkritikával járják körül a bűn és bűnhődés, a nyomorúságához ragaszkodó, illetve azon felülemelkedő emberi lélek kérdéseit...bővebben

Ajánljuk még: Carpathia

Recenzió

A kötet a szerző 2011 óta sorozatosan megjelenő tízmondatos kritikáiból válogat, melyeket változatos műfajú könyvekről: vers-, próza-, gyermekirodalmi és irodalomtudomány kötetekről írt, íme néhány a szerzők közül: Tompa Andrea, Kovács András Ferenc, Szabó T. Anna, Vida Gábor, Závada Pál... 

A Nagy Miklós Kund 75. születésnapjára megjelenő könyv a 2008 és 2018 között kiadott publicisztikai írásainak szűrlete. A kötet első fele a beszélgetéseké, a másik felébe pedig a publicisztika más alfajaiba sorolható írásokból válogattunk...

E történetek szereplői a mindennapiság felejtésre ítélt oldaláról kerülnek valóságközelbe. A narrátori szándék vezeti őket olyan élethelyzetekbe, amelyekből aligha van kiút; a sorsszerűség határozza meg reakciójukat, reflexiójukat a külvilág eseményeire, történéseire. Időbeliségben történeteit elvezeti egy olyan múltba, amely már-már a balladai elbeszélésmód hangulatát súrolja, az erdélyi, soknemzetiségű környezetben élő hősei – magyarok, románok, szlávok – sorsdilemmáit néha az abszurditásig, groteszkig fokozva. Iróniája azokból az élethelyzetekből ered, amelyek az irrealitás határát súrolják, vagy az irrealitásban történnek, és ezekben kell mozognia a hősnek, az emberre mért adottságokkal, képességekkel.

Wéber Anikó: Élet és halál határán (Ha elhal c.könyvről)

Bíró-Balogh Tamás (1975, Gyoma) leginkább kiváló irodalomtörténész, aki pályáját szépíróként kezdte. Az Egy füzet magánélete és a Nemlétező dolgok című novelláskötetei után 15 évvel jelenik meg új kisprózagyűjteménye - melyben kéziratokba, dedikációkba botlunk, Kosztolányi-hősökkel avagy Kosztolányi-novellák átirataival találkozunk. És azzal, hogy az irodalom elsősorban is játék. Az irodalomtörténész szigorú szeme lehunyva. A haknizás elkerülve. Egy valódi író kacsint ki felénk.

Demény Péter a lélek troliján utazott egyik előző könyvében, most pedig lélekkabátba öltözik. Vagy pontosabb talán azt mondani, hogy beleköltözik valamibe, ami otthonos, amit sajátjának érezhet. A verseskötet egy történetet mesél, amelyik döntésről és újrakezdésről szól, és végül a megérkezésről egy szerelembe. Egy olyan párbeszédbe, amelyik mintha Demény Péter szövegei és Eperjesi Noémi képei között zajlana, egy olyan tükröződésbe, amelyik a másikuk világát mutatja, mindkét irányban.

Balázs Imre József

A Medgidia, a hajdani város a soknemzetiségű dobrudzsai kisváros és egy család regénye. Az állomás kocsmárosa és a vele kapcsolatban álló szereplők történetein keresztül mutatja be a Duna-csatornához közeli városka és Románia furfangosan alakuló történelmét 1940-től a Kommunista Párt diktatúrájának megszilárdulásáig. Életvidám kisemberek hétköznapjai tárulnak elénk, románok, cigányok, oroszok, törökök, tatárok, zsidók együttélése, viszonya – egymáshoz, a politikához, a szerelemhez, a háborúhoz. Finoman árnyalt, gyakran humoros élethelyzetekben mutatkoznak meg azok a folyamatok, amelyekben a szereplők a történelem kiszolgáltatottjaivá válnak, vagy éppen ellenkezőleg: személyes tapasztalataikkal, életbölcsességükkel felvértezve bármilyen körülmények között megőrzik életörömüket, erkölcsi tartásukat...bővebben

„Akármiről ír Tamás Dénes – hegyi túráról, Budapest elromlásáról, dzsesszről, gerincsérvről, térről, időről, levegőről, folyóparton söröző öregekről –, ugyanarról az egyetlen legyőzhetetlen erőről beszél, ami ellen esélytelenül küzdünk mindannyian, az ürességről – ami ellenfélnek mégis nagyszerű.” (Kemény István)

Tamás Dénes 1975-ben született a Sepsiszentgyörgy melletti Rétyen. Jelenleg a csíkszeredai Sapientia EMTE kommunikáció szakának tanára. Esszéivel, rövidprózáival, kritikáival rendszeresen jelen van a magyar irodalmi sajtóban. Megjelent kötete: Honfoglaló esszék, Komp-Press Kiadó, 2013.

Kíméletlen irodalom Balogh Attila kötete, 13 lírai esszé a kiszolgáltatottságról. A Magyar Cigánytelep Köztársaság megrázó leírása nem(csak) extrém utazás olyan életvilágokba, melyet legtöbben nem ismerünk, hanem a magyarság és kereszténység vakfoltjainak számbavétele (Adyhoz hasonló indulattal pöröl mindkettővel), lírai szociográfia, érzelmes múltkeresés és mágikus horror egyszerre...bővebben