Kalligram, Pozsony

„Auschwitz után verset írni barbárság” - ez a közismert kijelentést többszörösen átértelmezi Szűcs Teri monográfia értékű tanulmánykötete. Éppen az utódok emlékezete foglalkoztatja: hogyan jelenik a Holokausztot át nem élt nemzedékek számára a „huszadik század botrányának” tapasztalata és tanúsága.

Grünwald Bélának A Felvidék című 1878-as írása a szlovák-magyar kapcsolatok egyik jelentős mérföldköve, a dualizmus kori magyar politika szlovákellenességének szimbóluma. Értelmezése mindmáig vitatott: agyar bírálói türelmetlen nacionalizmusát, előítéletességét vetik a szemére, de sokan próbálják mentegetni, vagy azt bizonygatni, hogy Grünwaldnak igaza volt a szlovákság megítéléseben, s előre látta, hogy a két nemzet hamarosan különválik.A szlovák politikai gondolkodásban és közvéleményben Grünwaldot az erőszakos magyarosítás legfontosabb bizonyítékaként tartják számon. Kötetünkben e vitatott írás első kritikai kiadása mellett olvasható Grünwald kortársának, a korabeli szlovák politika egyik legtekintélyesebb képviselőjének, Michal Mudronnak az azonos címet viselő röpirata. Grünwald és Mudron írásainak szélesebb politikai kontextusát a agyar és szlovák történetírás elisert képviselői, Romsics Ignác és Roman Holec elemzik.

Egy nép, amely több évszázada él Közép- és Kelet-Európa határvidékén, s amelynek csak huszonöt éve van önálló állama. Nemzetállam, amelyben a nemzetiségek is látszani akarnak. Természeti kincsek, hatalmas adottságok, a Kárpátok, a Fekete-tenger, a Dnyeper, parázs parlamenti jelenetek, forradalmak az utcán, hibridháború a végeken, tranzitállam, ütközőállam, területvesztés, népességvesztés, oligarchák, társadalmi szakadékok, csődközeli állapotok, reménytelen kutatás a magánzsebekbe vándorolt milliárdok után. A lembergi Operaház, a kijevi Aranykapu és a panel ablakán kidugott kéménycső. Magyarország legnagyobb szomszédja. Ez Ukrajna az Európai Unió és Oroszország határán. Erről szól a könyv – a negyed évszázados államiságról és annak történelmi gyökereiről.

Patrik Ouředník napjaink cseh irodalmának Milan Kundera mellett a legtöbbet fordított szerzője. A Huszonnégyes év a memoárirodalom történetének egyik legszórakoztatóbb alkotása. A groteszk, abszurd, banális és humoros momentumok sokasága nem mindennapi hitelességgel és hatásossággal jeleníti meg egy vaskalapos, félelmetességében is nevetséges diktatúra hétköznapjait.

Hogyan függött össze a gazdaság a politikával? Mi az, hogy gazdasági nacionalizmus? Kik irányították és szervezték a (cseh)szlovákiai magyarság gazdasági szervezeteit a két világháború között? Az első kísérlet arra, hogy korabeli forrásokra támaszkodva átfogó képet nyújtson a szlovákiai magyarságnak a gazdaság különböző területein fenntartott szervezeteiről.

A neves erdélyi folyóirat történetének 1959 és 1965 közötti időszakát dolgozza fel a kötet folyóiratbeli közlésekkel, levelekkel, egyéb, többek közt titkosszolgálati iratokkal dokumentáltan.

A csehek és szlovákok számára az európai egyenjogúságot jelentette az első Csehszlovák Köztársaság, de a "csehszlovák politikai nemzet" konstrukciójával szemben a szlovákok mindig is különállásukért küzdöttek. A ruszinok és a zsidók pozitív változások lehetőségét látták az új államban. Kárpátalja szovjeteknek való átadása, a holokauszt tragédiája azonban rácáfolt a reményekre. A "masaryki republika" határkisebbségei - a németek, magyarok és lengyelek - eleve történeti kényszerhelyzetként élték meg a soknemzetiségű Csehszlovákiát, s emiatt jórészt anyaországaik revíziós törekvéseire hagyatkoztak...bővebben 

A Felvidéken élő kiváló irodalmár átfogó áttekintése a kortárs magyar irodalom folyamatairól, alkotói stratégiáiról. Hiánypótló, kézikönyv jellegű munka.

Václav Havel, a közelmúltban elhunyt kiemelkedő cseh drámaíró, államférfi és gondolkodó esszéiből, publicisztikai írásaiból, politikusként elmondott beszédeiből nyújt sokszínű válogatást e kötet. Václav Havel jelen könyve tanúságtétel is egyben - arról, mit élt át Közép-Európa történelme egyik legnehezebb, napjainkra is árnyékot vető időszakában, s miként lehetett a cselekvő emberséget megőrizni az önkény és a hazugság sötét világában...

Ľudovít Štúr (1815-1856), a szlovák történelem legkiemelkedőbb alakja, 1851-ben írta meg A szlávok és a jövő világa címmel az első olyan politikai koncepciót, amely kész forgatókönyvet kínált a szlovák és a magyar nemzet különválásához. Kötetünk Stúr legfontosabb cikkei, beszédei, politikai röpiratai mellett közöl egy bő válogatást kiterjedt levelezéséből, a kortársi visszaemlékezésekből, sőt, az utókor magyar és szlovák értékelései közül is. Így rajzolódik ki Stúr politikusi, politikai gondolkodói és újságírói arcéle, sőt, magánemberi portréja is.

L'udovit Stúr (1815-1856) a szlovák történele legjelentősebb személyisége volt. Ő hozta létre az önálló szlovák irodalmi nyelvet, ő szerkesztette és adta ki az első szlovák nyelvű politikai újságot, ő volt az első olyan országgyűlési követ, aki a magyar törvényhozásban szlovák érdekeket jelenített meg. Ő volt az 1848-as szlovák politikai mozgalak legfontosabb vezetője, de részt vett a katonai megmozdulásokban is, sőt, ő volt az, aki 1849 után először felvetette az önálló, Magyarországtól független szlovák állam létrehozásának gondolatát.

Németh Gábor könyve folytatása és ellenkönyve a nagy sikert aratott Zsidó vagy? című művének. Leginkább tematikusan tekinthető az új elbeszéléskötet az előző folytatásának, hiszen ugyanannak az idegenség tapasztalatnak a körüljárása a mű. Nyomasztó és archaikus részletek, kicsi és nagy dolgok, halálpontos megfigyelések és kikerekíthetetlen történetek.

A neves folkloristának 1999-ben jelent meg a nagy sikert aratott Hegyet hágék, lőtöt lépék című, apokrif imákat tartalmazó könyvének bővített változata a Kalligram Kiadónál.

A közben Kossuth-díjassá lett szerző újabb kötete, egy korábbi tanulmány mellett, további folklórszövegeket, imákat, imazáradékokat tartalmaz – ezúttal azonban nemcsak a magyar nyelvterületről, hanem egész Európából, 16 kottával és színes képanyaggal illusztrálva.

Elemzés és interpretáció sokszor kevésnek bizonyul; ahhoz, hogy megértsünk valamit egy vizsgált korszakból, ismernünk kellene elszenvedői gondolatfűzését, logikáját, nyelvezetét. A gazdaságtörténet fontosságát az összmagyar történettudományban az utolsó évtizedekben egyre többen ismerték föl, szlovenszkói vonatkozásban azonban a jelentőségét kevesen tudatosították...

A kötet szövegei az elmúlt hét év „szlovmagy” intézményrendszeri működésének és kulturális történéseinek keresztmetszetei, de nem veszítik szem elől sem a szlovák és a magyar színteret, sem pedig a nemzetközi mezőnyt. A szerző ott használja a szlovákiai magyar jelzőt, ahol az területileg-jogilag, a teoretikus megközelítésben valóban indokolt, s nem hagyja, hogy az egyes művészeti teljesítmények ezzel takarózzanak. Az identitás esélyei széles körű szaktudással beszél irodalomról, könyvkiadásról, pályáztatási rendszerről és az „utcára kivitt” művészet helyzetéről, értésének szükségességéről.

Elégikus költészet, ahol az öröm és a harmónia iránti nosztalgia a természeti szépség megfoghatatlanságának és a szellemi kultúra pusztulásának hol enyhébb, hol élesebb fájdalmával vegyül.

Fábry Zoltán több mint két évtizeden át a második világháború utáni (cseh)szlovákiai magyar irodalom legnagyobb hatású személyisége volt. Születésének 110. évfordulója alkalmából keletkezett ez az összeállítás, mely Fábry forrásértékű, részben máig ismeretlen visszaemlékezéseit és leveleit tartalmazza, azzal a céllal, hogy az eddigi kiadások filológiai és tartalmi pontatlanságait kiigazítsa.

Láng Zsoltnak, az Erdélyben élő, kiváló prózaírónak a Bestiárium Transilvaniae című négykötetes regényfolyamának utolsó darabja A föld állatai alcímmel most megjelenő mű. A Ceauşescu-diktatúra tragikus-groteszk végnapjai egy kamaszlány történetén keresztül elevenednek meg. Mesterien szerkesztett, finom iróniával és nagy nyelvi erudícióval megírt regény, ami mindvégig leköti az olvasó érdeklődését.