Betöltés...

Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány, Budapest

Honlap: keskenyut.hu
Vezető: Cseresnyésné Kiss Magdolna
E-mail: keskenyut@magecon.hu


A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány  honlapját (www.keskenyut.hu)  azzal a céllal hoztuk létre, hogy ösztönözze, elősegítse, és megjelenési lehetőséget biztosítson az 1944-45-ben a délvidéki magyarságot sújtó, tragikus események nem hivatalos kutatásával foglalkozóknak. A honlap támogatni szeretné a helyi kutatók eredményeinek rendezését, a dokumentumokat archiválja a tudományos igényű feldolgozás érdekében. A honlap a nyilvánosság tájékoztatásával támogatni kívánja az ártatlanul kivégzettek rehabilitálásának folyamatát is. Kegyeleti feladatok terén nyilvánosságot biztosítunk a megemlékezések szervezőinek, támogatjuk a helyi kezdeményezéseket, a tömegsírok megjelölését, méltó emlékhelyek létrehozását. 
A korábbi időszak elhallgatásainak oldását, valós történelmünk e tragikus fejezetével kapcsolatos ismeretterjesztést fő feladatuknak tekintik a honlap szerkesztői.


A reménnyel győzködjük magunkat
2.500 Ft
Magyarok a délszláv háborúban (1991-1998) / Botlik József

A kötet az 1991 és 1998 között nyolc évig tartó délszláv háborúban a délvidéki magyarsággal szembeni durva hatósági megkülönböztetésekről, a kényszerítő katonai mozgósításokról, az áldozatokról, a magyarlakta területekre irányított és a jugoszláv államhatalom által bátorított horvátországi és boszniai szerb menekültek önkényeskedő, jogtipró magatartásáról kortanúként számolnak be...bővebben


Arcok a tömegsírból
2.100 Ft
Rencsényi Hajnal Elvira

Ez a könyv nem ítél el senkit.

Ez a könyv nem nevezi meg és nem is minősíti az elkövetőket, de aki végigolvassa a könyvet – márpedig aki kezébe veszi, az nem tudja letetenni – az előtt nyilvánvalóvá válik, hogy kik az áldozatok és hogy kik a háborús bűnösök! Amikor az áldozatok számáról beszélünk és mondjuk, hogy például Szabadkán a „Vergődő madár”-nál nyolcszázötvenkettő név van feltüntetve, akkor képet kapunk a szörnyűségek méretéről, de szinte elfelejtődik, hogy itt minden sorszám és minden név mögött egy családi tragédia áll.


Ártatlanok igazsága
2.000 Ft
Rencsényi Hajnal Elvira

,, Ez már a második, délvidéki vérengzésről szóló kötete Rencsényi Hajnal Elvirának, amit nagyon szeretek, pedig kemény, kíméletlenül szókimondó szöveg. Mégis, ahogyan azt Kiss Tibor (Quimby) énekli az egyik számában, a szöveg ,,zsinóron húzza maga után a szívem''''. Húzza abba a rettenetes 1944-es őszbe, amikor összedrótozott kézzel, mint a barmokat hurcolták el véreinket. Nem ,,az'''' embereket, nem ,,egy'''' nemzetet, hanem Jámbor Sándort, Koroknai Imrét, és még sorolhatnám a neveket...bővebben


Az elhallgatott razzia
2.500 Ft
Vérengzés Újvidéken (1944-45) / Matuska Márton

Újvidéken, 1944. október 30-án – mindössze egy héttel a partizánok bevonulását követően az új hatalom hirdetményben tette közzé: „A Bácskai és Baranyai Katonai Körzet Hadbírósága az 1944. október 29-én hozott ítéletével halálra ítélt 250 magyar nemzetiségű háborús bűnöst, akik a megszállás 3 évében részt vettek a megszállókkal Bácska és Baranya területén a szerb és más szláv lakosság terrorizálásában és mészárlásában. A halálos ítélet golyó által lett végrehajtva.” ...bővebben


Délvidéki Magyar Golgota 1944-45
1.500 Ft
Kiállítási katalógus / Dr. Bank Barbara - Cseresnyésné Kiss Magdolna (szerk.)

A második világháború végén, 1944–45-ben brutális támadás érte a magyarságot a Délvidéken. A Tito partizánjai vezényletével végrehajtott, több tízezer ártatlan magyar áldozatot és még több kifosztottat, lágernyomorítottat eredményező népirtásról hosszú évtizedekig még beszélni sem lehetett. Mi vezetett el idáig, mi történt ebben az időszakban, az ártatlanoknak miért kellett meghalniuk, hogy "biztosítsák a térség délszláv jellegét". 

Kiállításunkkal emléket szeretnénk állítani azoknak a délvidéki ártatlan áldozatoknak, akiket 1944-45-ben a szövetséges hatalmak egyike, Jugoszlávia fegyveresei, a titói kommunista rendszer partizánjai öltek meg brutális kegyetlenséggel. Az áldozatok nagy részének nincs emlékműve.

 

Délvidéki magyar Golgota 1944–45
3.200 Ft
Cseresnyésné Kiss Magdolna - Szabó Pál Csaba (szerk.)

A második világháború végén, 1944–45-ben brutális támadás érte a magyarságot a Délvidéken. A Tito partizánjai vezényletével végrehajtott több tízezer ártatlan magyar áldozatot és még több kifosztottat, lágernyomorítottat eredményező népirtásról hosszú évtizedekig még beszélni sem lehetett. A rendszerváltást követő húsz év is alig hozott változást: szerb elzárkózás, relativizálás és jelentéktelenítés, valamint visszatérően erőtlen, elvtelen és kényszeres magyar igazodási lépések kettőssége jellemezte a délvidéki népirtást értelmezni igyekvő politikai szándékokat. 2010 óta a magyar politikában, közbeszédben és tudományos erőfeszítésekben jól érzékelhetően lassú paradigmaváltás zajlik az 1944–45-ös délvidéki események megítélésvel és értelmezésével kapcsolatban.

Csernyésné Kiss Magdolna – Szabó Pál Csaba


Emlékeim
2.100 Ft
Silák Mária

Silák Mária a délvidéki magyarok azon nemzedékéhez tartozik, amelybe a történelem többször beléfojtotta a szót, éppen ezért – rövidsége ellenére is – különös jelentősége van a gyermek- és lánykorára történő visszaemlékezésének.


Földönfutók, hontalanok II.
2.500 Ft
Menekülés Bácskából 1944-45 / Gutai István

Gutai István, noha képzett ember – könyvtárigazgató –,sokáig nem tudott ilyen történetekről. Akárcsak a magyarság zöme. Ha Jugoszláviában történt gaztettekről, esetleg konkrétan népirtásról, tisztogatásról értesült, az arról szólt, hogy milyen gyalázatokat követtek el ott magyarok, németek, olaszok... Meg persze a királypárti Draža Mihajlović csetnikjei a nép és a partizán szabadságharcosok ellen. És a horvát domobránok is. Hogy a magyarok mit tettek 1942-ben a Sajkás-vidéken meg Újvidék városában. Aztán lassan, nagyon lassan kezdett hallani másról is. Találkozott olyan emberekkel, akik – életüket mentve – megszöktek Jugoszláviából, az 1944-től kezdődően létrehozott haláltáborokból...bővebben


Hungarian Golgotha in the Southern Parts 1944-45
1.500 Ft
Exhibition catalogue / Dr. Bank Barbara - Cseresnyésné Kiss Magdolna (szerk.)

A második világháború végén, 1944–45-ben brutális támadás érte a magyarságot a Délvidéken. A Tito partizánjai vezényletével végrehajtott, több tízezer ártatlan magyar áldozatot és még több kifosztottat, lágernyomorítottat eredményező népirtásról hosszú évtizedekig még beszélni sem lehetett. Mi vezetett el idáig, mi történt ebben az időszakban, az ártatlanoknak miért kellett meghalniuk, hogy "biztosítsák a térség délszláv jellegét".

Kiállításunkkal emléket szeretnénk állítani azoknak a délvidéki ártatlan áldozatoknak, akiket 1944-45-ben a szövetséges hatalmak egyike, Jugoszlávia fegyveresei, a titói kommunista rendszer partizánjai öltek meg brutális kegyetlenséggel. Az áldozatok nagy részének nincs emlékműve.

A Délvidéki Magyar Golgota 1944-45 kiállítási katalógusának angol nyelvű változata.


Memento 70
2.000 Ft
Szabadka gyásznapjai 1944-2014 / Dr. Bogner István

Ez a könyv, a „Memento 70”, amelyet a tisztelt olvasó a kezében tart a 70 évvel ezelőtt történt gyászos, sok ezer (elsősorban magyar, de német, horvát és szerb családok számára is) tragikus események évfordulójára készült és az előző három kiadványnak az átdolgozott és lényegesen bővített kiadása. Míg az előző három kiadás „Mementó” (magyar helyesírással) jelent meg, most a latin nyelvű változatban jelentetjük meg: Memento!  = Emlékezz! A latin nyelvű cím egyben utalás is arra, hogy a könyv, habár magyar nyelven kerül kiadásra, de lesznek benne német, horvát és szerb szövegrészek is, hisz a gyászos névsorban szerepelnek az említett nemzetekhez tartozó áldozatok is! Őróluk is megemlékezünk – de ezt hangsúlyozzuk már húsz éve – minden egyes november 2-i megemlékezésünk alkalmával is!

 


Mezsgyén
2.100 Ft
A határtalan Balkán (esszék, tanulmányok) / Juhász György

A kötet, amelyet kezében tart a kedves olvasó, egy trilógia (Utak és útvesztők, 2006; Mikor kezdődik a XXI. század?, 2010) harmadik, de hangsúlyozottan elkülönülő része, amely lezárja a volt Jugoszlávia és utódállamai hazánkhoz fűződődő viszonyainak vizsgálatát azzal, hogy egyben utal arra a nem túl távoli, mintegy tíz-tizenöt évet felölelő jövőre, ami kapcsolatunkat déli szomszédainkkal meghatározhatja, elsősorban a helyi magyarság okán.


Miért? Warum?
2.000 Ft
Egy jugoszláviai lágert túlélt magyar-német asszony története / Friedrich Anna

A történelem soha nem azonos azzal, amit leírtak róla, lényege az emberi sorsok alakulása révén érthető meg. „Egy ember halála tragédia, milliók halála statisztika” – hangzik a Sztálinhoz köthető mondat, ő pedig igazán jártas volt a témában. Kissé visszafordítva: a közösség sorsa az egyén sorsa felől közelítve tárható föl...bővebben


Mozsor magyartalanítása
2.000 Ft
Újdonság
A felszabadítás ürügyén (1944-45) / Matuska Márton

Matuska Márton új könyvének kéziratából tájékozódhatunk a mozsori magyar közösségnek és vezetőinek legújabb kori sorsáról. A könyv a Bevezető című fejezetében dolgozza fel a szétrombolt entitás történetét. Adatszerűen követi a falu magyar közösségének növekedését és intézményeinek kialakulását: az iskola megalapítását, a templom építését és a polgári, illetve vallási társadalmi egyesületek megalakulását. A Lincs és kihajtás kora fejezet részletesen szól a 0. évről, 1945-ről, amikor kiűzték szülőfalujukból a magyarokat, s hírmondónak csak egy-két családot hagytak, hogy bizonyítsák voltak itt is magyarok. A föllelt dokumentumok és a szóbeliség tényei azt a rettenetet tükrözik, amit a mozsori magyarok elszenvedtek a második világháború végén, de tükröződnek azok az évtizedek is, amelyekben a titói „szocialista” országot és társadalmat ismerhettük meg...bővebben


Tömegsírból emléktemető
1.500 Ft
Bajmok 1944-2014 / Mojzes Antal

Mojzes Antal helytörténész az ártatlan áldozatok bajmoki és vidékünk kutatója, egyik legjobb ismerője. Az 1944-ben elhunyt ártatlan áldozatokról több könyvet is írt és írást jelentetett meg. A legutóbbi írása, a Tömegsírból emléktemető  című könyve. Ebben szól a Tito partizánjai által végbevitt bajmoki razziáról. Továbbá ír a helyi Népfelszabadító Bizottság munkájáról, a helyi Népőrség tevékenységéről, az ártatlan polgárok szörnyű begyűjtéséről és kihallgatásáról, a tortúra estjéről és az özvegyek, árvák életéről. Mojzes maga is átélte a tragédiát, elmondása szerint még emlékszik a fegyverropogásokra. Új kiadványában saját emlékei mellett 252 ártatlan bajmoki, főként magyar, de német és horvát áldozatról is ír.



Részletes keresés