Pillangó Kiadó, Monor

Benkő Mihály legújabb képeskönyve Oroszország és a Kazak Köztársaság határvidékére, az Irtis-vidéki nyugat-szibériai síkságokra visz el minket. Több tudósunk feltételezte, hogy egykor ott volt a magyar őshaza. Napjainkban ott élnek a kara-kipcsakok törzsei, köztük a magyar kipcsakok. 

Az érvényben lévő szokáselméletek köre új szemlélettel gazdagodik: a cselekvést középpontba állítva határozza meg a szokást, e szempontból különíti el a paraszti hagyományok alapján a hétköznapok és ünnepek világát. A hétköznapok kiemelésével a szokáskutatás mind elméleti, mind tematikai vonatkozásban kibővül. Verebélyi Kincső munkája sok javaslatot és megoldást tartalmaz, amely antropológusok, nyelvészek, filozófusok, szociológusok és néprajzosok érdeklődésére tarthat számot, de a néprajz iránt érdeklődő laikusoknak is remek olvasmány ez a könyv. Tankönyvként is ajánlott.

Megmosnak bennünket, mikor megszületünk és azután is, hogy meghalunk. Jézus születésének és halálának időpontja - karácsony és húsvét - az európai keresztény népek hagyományában ugyancsak a testi-lelki megtisztulás ideje, a szépség- és egészségvarázsló mosdás rítusának kitüntetett időpontja. A paraszti tisztálkodási szokásokat bemutató, majd’ két évtizedes kutatómunka eredményeit összegző kötet nemcsak a hétköznapi gyakorlat puszta leírása, hanem jóval több: olyan ősi képzetekre, összefüggésekre világít rá, amelyek mélyen elrejtve még ma is bennünk élnek. 

E kötet, a néprajzkutató Bellon Tibor munkásságának összegzéseként született meg, aki az 1960-as évek közepétől tanulmányozta a Tisza mente ártéri gazdálkodását. Elsősorban néprajzos kezébe való olvasmány ez a monografikus igénnyel megírt folyórajz, mely nemcsak összegez, de irányt szab a további vizsgálódásnak is. Mégis, tartalma és nyelvezete révén élvezetes olvasmány bárkinek, aki érdeklődik a Tisza mentén élő emberek élete iránt. Tankönyvként is ajánlott.

A kulturális antropológia kultúrán egy meghatározott embercsoport tanult hagyományát, életmódját érti, amelyben osztoznak az adott csoport tagjai. A Vajdaság különösen és ezen belüle a vajdasági magyarok kultúrái különösen izgalmas kérdéseket vetnek föl az említett kultúradefiníció kapcsán. Nevezhetjük-e a Vajdaságban élő magyarokat egy közös kultúra birtokosainak, hiszen anyanyelvük, identitásuk, etnohistóriájuk egyaránt a magyar nemzeti kultúra része. A közelből is távol című könyv erre keresi a választ.

A mindenkori anya intelme a mindenkori világhoz, amivel fájdalmat akar megspórolni. A „határőr balladája ” Bákay Vilma naplója a fiai elvesztése miatti rettegésről, életfogytig való várakozásról és hiábavaló reményről. Az 1944-es szovjet betörés évfordulójáról évente augusztus 26-án emlékeznek meg az Úz völgyében. 2003-ban ez alkalomból az Uzoni Asszonykórus részleteket adott elő a naplóból, amelyre Szabó József János talált rá.

A könyv a Jugoszlávia széthullását megelőző időszakról mesél.

Tari István Délvidék szellemi őrjáratosa; alkutlan kórnikása - nagy-nagy elszánással járja a fogyatkozó magyar településeket, próbálja a tegnapi s mai tragédiák, nyomukban szétrianó félelmek, traumák okait felfejteni, könnyítésül kibeszélni... 

Románia 1944. augusztus 23-án bekövetkezett átállása a tengelyhatalmak oldaláról az antifasiszta koalíció oldalára gyökeresen változtatta meg a hadászati védelem addig tervezett elképzeléseit Dél- és Közép-Kelet Európában. Még augusztus 10-én vitéz dálnoki Veress Lajos altábornagy, a kolozsvári IX. hadtest parancsnoka a Békás-szorosban tartott egy alkalmazó megbeszélést, amelyen a hadtest legfontosabb beosztásait viselő személyek mellett jelen volt von Grolman vezérőrnagy, a német Dél-Ukrajna Hadseregcsoport vezérkari főnöke is. A téma a Keleti-Kárpátok védelme volt, s részben első világháborús tapasztalatok alapján az a megállapítás született, hogy hét-nyolc hadosztállyal és a Székely Határvédelmi erőkkel - beleértve az erődszázadokat is – az ezeréves határt meg lehet védeni. Ez az elgondolás Romániával, mint szövetségessel, s nem mint a védelem hátában megjelenő ellenséggel számolt. A 2002-ben megjelent, Az Árpád-vonal, a magyar királyi honvédség védelmi rendszere a Keleti-Kárpátokban című könyvem ezen bővített kiadása kitér a Székelyföld körkörös erődítésére, vázlatai, térképmellékletei pontosan mutatják be a völgyzárakat. Szovjet és román források feldolgozásával árnyaltabb és pontosabb lett a kép, amely apáink, nagyapáink Kárpátokban vívott honvédő harcait mutatja be.