Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár

E könyv a moldvai csángók vallásos mentalitásáról, a transzcendenciával való élénk kapcsolattartást lehetővé tevő élményeikről és rítusaikról szól: mediátori gyakorlatok és transztechnikák egyéni ás közösségileg kodifikált formáiról, népi vallási specialistákról, valamint a sorsukkal való küzdelmüket a vallás segítségével megvívó hétköznapi emberekről.

Székelyföld regionális fejlesztése és fejlődése aktuális kérdéssé vált mind a hétköznapi diskurzusban, mind a különféle társadalomtudományos vitákban is. A szerző a helymarketing-kutatások alkalmazhatóságát, eszközeit, célját, szükségességét, prioritását, veszélyeit és gyakorlati előnyeit vizsgálja...bővebben

A kötet két egymáshoz kapcsolódó, de szerves egységet nem képező tanulmányból áll, amelyek elméleti alapállása is különböző. Az első tanulmány a múlt rendszerbeli román, illetve erdélyi magyar demongráfiai diskurzust elemzi, és kísérletet tesz egy összehasonlító keret felvázolására. A kötet második tanulmánya az erdélyi magyar népesség statisztikai konstrukcióját mutatja be.

A kötet a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi Intézete, a European Centre for Minority Issues (Flensburg, Németország), Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (Kolozsvár), European Academy of Bolzano/Bozen (Olaszország) együttműködése révén jött létre.

A kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Tranzit Alapítváby szervezésében 2009. április 28-án megtartott Az erdélyi magyar táncművészet és tánctudomány az ezredfordulón című konferencia az első táncelméleti és tánctörténeti kérdésekkel foglalkozó tudományos értekezletnek számított Erdélyben. A konferenciakötet a tudományos ülésszakon elhangzott előadások szerkesztett változatait tartalmazza, amelyen keresztül a szak- és érdeklődő olvasóközönség betekintést nyerhet az erdélyi magyar táncművészet és tánctudomány jelenlegi helyzetébe.

A kötet – az első tanulmány kivételével – két tudományos ülésszak előadásainak szerkesztett változatait tartalmazza. Ez meghatározza a kötetet szerkezetét is. Az első, Kolozsváron szervezett VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus keretében 2011. augusztus 24-én megtartott Tánc – nyelv – közösség a változó régióban panel elődadásaiból közölt négy tanulmány hangsúlyosan etnokoreológiai problémákat tárgyal...bővebben

"Az érdekek harmóniájának a feltevése a nemzetközi viszonyokban és általában a materiális világban alapvetően téves feltevés. A harmónia alapvetően spirituális fogalom, még akkor is, ha a materiális világra (tárgyakra) vonatkozik. Nem értelmetlen pl. az emberi testben megnyilvánuló harmóniáról beszélni, de ez a harmónia olyan bonyolult összefüggéseknek a végeredménye, amelyek ...bővebben

Az 1989-es romániai forradalom viszonylag népszerű témája volt az elmúlt 25 év történeti, politológiai és szociológiai jellegű irodalmának és nem utolsósorban egyik központi kérdése lett a rendszerváltással együtt járó politikai vitáknak.Az 1989-es események magyar szemszögből történő kutatása 2010-ben indult el a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet keretében. A kutatás lezárásaként készült el az a 12 esettanulmány, amelyeket ebben a kötetben adunk közre. A cél az volt, hogy a romániai rendszerváltozásnak egy eddig kevésbé ismert oldalát – tételesen a magyar/kissebségi szerepvállalást és önszerveződést- szakszerű történeti kutatásokkal dokumentáljuk és értelmezzük. 

„A 20. század közepétől fokozatosan bontakozott ki az a (történelem)antropológiai irányzat, amely rendre a figyelem középpontjába állította a folyó időhöz, a múlthoz és a múlt reprezentációjához, a történelemhez való viszonyulás típusait, az időtartamokat, a korszakok retorikáját, a történetiség rendjeit. Ezzel egyidőben erősödött fel az emlékezet, valamint az emlékezés rituális kereteinek, az emlékező embernek a vizsgálata...bővebben

Kötetünk alapját egy, a 18–35 év közötti erdélyi fiatalokat megcélzó, reprezentatív mintán elvégzett szociológiai adatfelvétel képzi. Ezzel párhuzamosan az Országos Ifjúsági Hatóság a teljes romániai fiatalságra reprezentatív mintán végzett felmérést. A vizsgálat egyik újdonsága az volt, hogy egyszerre próbált a román és a magyar ifjúságkutatáshoz kapcsolódni. Kísérletet tettünk arra, hogy a bukaresti (román anyanyelvű) és a kolozsvári (magyar anyanyelvű és elsősorban a magyarországi szakmához kapcsolódó) vizsgálatok közötti nagyfokú párhuzamosságot enyhítsük, feloldjuk. Magyar és román nyelven megjelenő kötetünk egyik fontos célja szintén ez.

A felsőkápolnai tetőre beereszkedve a távolban egy kisebb domb tetején a bonyhai református templom bukkan fel, képe több irányban is uralja a tájat – dominanciáját viszont elhomályosítja egy, a kápolnai tető fölött nemrég emelt borház és pincészet, amely a térségben nagy múltú, de az 1990 utáni években visszaszorult szőlészetnek, borászatnak ad új irányt. A falvak egy részében magyar többséget találni, más részében románt, harmadik részben pedig cigányt. De vannak itt olyan falvak is, amelyekben még az 1990-es évek elején is szász többség volt. És végül több faluban találni a valamikor magyar nemesség tulajdonába tartozó kisebb-nagyobb udvarházat, amelyeknek állapota viszont igen változó...bővebben

The present volume is dedicated to those ethnic groups and traditional communities of Eastern and Central Europe which have not been integrated by modern civil and national movements, and which have not actively participated in the nation-building or state-building processes that shaped modern Europe. We discuss on the same level of interpretation both the national/religious minorities who ere not part of modern national movements due to their traditional lifestyle, and such minority communities living within nation-state borders, whose endeavour to manifest themselves as independent communities takes mostly forms of symbolic gestures and practices. Identity, ethnicity, tradition and modernization: these are the keywords of the present publication.

A kötet az Iskolák Veszélyben program keretében folyó munkákból ad rövid válogatást. A program 2012 és 2015 között működött, célja pedig az volt, hogy - a tudományos normák és szabályok betartásával- hidat építsen a szociológiai, statisztikai alapkutatások és a szórványoktatás mindennapos gyakorlati oktatásszervezési problémái közé.

A kötetben megjelent tanulmányok a Székelyföldön kívüli magyar oktatás helyzetéről, problémáiról, lehetőségeiről adnak egyedülálló áttekintést, bemutatva olyan kérdéseket, mint a városi lakónegyedi iskolák magyar tagozatainak helyzete, a roma származású gyermekek tannyelvválasztása vagy akár az iskolabuszrendszer működése. A kötet végén az erdélyi magyar iskolahálózat legfontosabb adatait összesítő település- és iskolaszintű adatbázis található. 

A kötet stúdumai számos klasszikusnak számító „jelenbeli” témát elemeznek, mint például a kétnyelvűség, nyelvi interferenciák, identitásfolyamatok, hasonulási törekvések és asszimiláció, kultúraőrzés, interetnikus viszonyok és kapcsolatrendszerek, ugyanakkor a szlovák és a cseh kisebbség migrációjával, letelepedésével, közösségi stratégiájával kapcsolatos történeti kérdéseket is taglalnak.

„Az ipari munkásság történetének, életmódjának, mentalitásának kutatása mostoha területnek számít mind a néprajz/antropológia, mind a történettudomány esetében. Kolozsvári viszonylatban különösen igaz ez, de ha a teljes magyar vagy román nyelvű tudományos eredményeket vesszük szemügyre, akkor sem állíthatjuk, hogy a téma valamirevaló népszerűségnek örvendene, vagy valamilyen mértékben megközelítené a nyugat-európai tudományos kutatás eredményeit." (A szerző)
 

The attitude towards the Moldavian Csángós are still determined by the ideologies inherited from the Communist era which consider the ethnic group to be of Romanian origin and having Romanian culture. In this approach the Moldavian Csángós are merely atypical Romanians, different from the Orthodox majority by their Roman Catholic origin. The fact that a part of these “atypical” Catholic Romanians speak besides Romanian another mixed “useless”, archaic language in the family, is not given special importance. These ideologies, as they do not accept the specific culture of the Csángós, deny the fact of linguistic and cultural endangerment as well, and do not speak about a “non-existent” problem.

Az Erdély területén a 20. század első felében végrehajtott népszámlálások – az 1910. évi magyar, az 1930. évi román és az 1941. évi magyar é román – olyan korszakok termékei voltak, amelyekben a román irredentizmus, majd a magyar revízió kérdése még politikai realitásnak számított. A magyar demográfusok az 1930. évi általános romániai népszámlálás eredményeit viszonyítási alapnak tekintik, ugyanakkor a nemzetiségi adatfelvétel elfogulatlanságát és emiatt a cenzus nemzetiségi adatszerkezetének hitelességét kétségbe vonják.

Historians of thought pursue their profession with the conviction that their particular areas of interest exclusively consist of ideas and works from the past. Old eras and cultures when these ideas were born, and which were perhaps also influenced them. They do hope that their activity will produce benefits also for others, and that their contemporaries will not simply regard it the ‘superstition of an antiquarian’ (as it was by Edmund Burke), yet they are not fundamentally driven by this intention. For them the past deserves respect in and for itself, and not because one can directly learn from it. And in the meantime they may not even have the slightest idea that by evoking the past and selectively reviving its different characters and ideas, they in fact tell something important about their own era and its intellectual struggles. (Attila M. Demeter)

A kötet, amelyet az olvasó a kezében tart, kevés kivételtől eltekintve a kisebbségi magyarnyelvűség különböző – nyelvpolitikai, társadalmi, pedagógiai – vonzataira vonatkozó, illetve a magyar szakmai közegekben egyre nagyobb teret hódító pszicholingvisztikai kutatásokat tartalmazza.Ennek a kötetnek az egyik érdekessége többek közt az, hogy zömében két magyar nyelvi közösség, az erdélyi és a kárpátaljai magyar nyelvi kisebbség különböző problémáira fókuszál, amelyek bátorítóan akár egy összehasonlító kutatás alapjául is szolgálhatnak.

Asistâm tot mai mult în ultima vreme la manifestarea unui sentiment de sfială atunci când în discursul public se face referire la un anumit grup etno-cultural. Acest grup în spaţiul românesc a fost cunoscut de-a lungul vremii sub diverse dentumiri, din care (în diverse grafii sau pronunţii) douăm în mod cert au făcut carieră: ţigan şi rom.