Státus Kiadó, Csíkszereda

A kétkötetes munka részletesen bemutatja Gyergyószentmiklós történetét, először 1703-ig, amikor befejeződik a székely szabadság korszaka, majd a gyergyószentmiklósiak következő évtizedekben folytatott gazdálkodó életmódja következik, aztán 1775-től megismerhetjük a székelyek háborús eseményekben való részvételét, a határőrkatonák mindennapi életét. Ezután következik az 1948-49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek bemutatása, majd 19. és 20. századi események bemutatása, főként sajtóanyagok feldolgozása révén.

Valami önsorsrontó hajlam szövi át szinte észrevétlenül egyre több ember életét. A civilizáció közismert önpusztító módszereinek (alkoholizmus, dohányzás, drogozás) sorát szinte zökkenőmentesen egészítik ki azok a – gyakran a társadalmi követelmények hatására megjelenő – lelki mechanizmusok, amelyek eredetileg alkalmazkodásként, nem ritkán önvédelemből keletkeznek, de végül ennek az ellenkezőjévé alakulnak át. Ily módon vedlenek át a szenvedélyek függéssé, a szervezet épségét célzó testi jelzések és a veszélyre figyelmeztető, tehát minket óvó félelmek életünket beszűkítő gátakká, a szép gondolatok lelket nyomorgató elméletekké, a nemes emberi értékek felsorakoztatásának induló rendszerek szívet-lelket gúzsba kötő elvekké. Így válnak legsajátosabb lelki folyamataink (az emberi létünk és állítólagos felsőbbrendűségünk letéteményesei) mindennapi belső rombolóival.

1805. december 2-án fogalmazódtak meg a Mercantile Fórum első magyar nyelven írt jegyzőkönyvei. Bár a szövegek nagy része a korabeli helyesírás ellentmondásosságát tükrözte, nyelvezete érzékeltette a Gyergyóban használt magyar beszéd tisztaságát, egyszerűségét és lényegre törő jellegét...

Garda Dezső könyveinek főhőse a székely faluközösség. Könyvei a székely közösségek kialakulásáról, gazdasági, társadalmi, katonai, politikai fejlődéséről szólnak. Hatalmas levéltári kutatás után pontos képet kapunk a birtokviszonyokról, a mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés eredményeiről, a helyi ipar kialakulásáról, a kultúráról, az oktatásról, a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatokról...

1990 tavaszán, amikor megfogalmaztam a székelyföldi egyetem létrehozásának a szükségességét, értelmiségünk többsége nevetségesnek találta az elgondolást. A Babes-Bolyai Egyetem kihelyezett tagozatainak a létrehozása Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson, majd a csíkszeredai Sapientia Egyetem megalapítása mélyreható változást jelentett értelmiségünk gondolkodásmódjában a felső oktatási intézményeink helyszínét illetően. Egyetemi intézményeink színvonala kapcsolatban van a kurzusok létezésével...

A Ceausescu korszak utolsó évtizedében igen kevesen vállalták fel a magyar történelem és néprajz értékeinek a tanítását, kutatását, illetve népszerűsítését. Még kevesebben voltak azok, akik ezeket az értékeket az oktató-nevelői tevékenységük során, a szülőföld megtartó erejeként és a megmaradás eszményeként használták fel...

Két kötetbe foglaltan jelent meg Garda Dezső Gyergyószentmiklós 1919-1933. közötti időszakát feldolgozó társadalomtörténeti munkája. A rendkívül adatgazdag és alapos szakmai elemzés az agrárgazdaság és a szövetkezeti élet, az ipar és kereskedelem működésére, a munkásréteg és a helyi elitek szerepére vonatkozóan tárgyalja az adott korszak gazdasági-társadalmi életét. A levéltári forrásokra és korabeli dokumentumokra, médiaanyagokra alapozó kiadványhoz Névmutató és gazdag korabeli fotóanyag kapcsolódik...

A Magyar Párt megalakulásáról és tevékenységéről számos könyv, tanulmány látott napvilágot. Garda Dezső huszonegyedik könyve Gyergyószentmiklós közélete, valamint a sajtó és a levéltári források szemszögéből közelíti meg a magyarság legfontosabb politikai szervezetét az 1919-1933 közötti időszakban...

Mivel a forrásanyag óriási, a könyv terjedelme igen nagy, ezért a tipikus, a sajátos bemutatására törekedtem. Főleg az ismeretlen, eddig feltáratlan okiratok, oklevelek, különböző dokumentumok feldolgozását, értelmezését és közzétételét tekintettem fő feladatomnak. Úgy érzem, könyvem nemcsak az első monografikus feldolgozása a székely közbirtokosságok történetének, hanem egyben a sajtódokumentumokon keresztül, jelentős szeletét adja...

A polgári fiúiskola a XIX. század második felének sajátos oktatási intézménye, melynek létrehozására az 1868-ban kiadott 38-as törvény 67-78-as paragrafusai biztosítottak lehetőséget. A korabeli törvényhozó testület az ilyen típusú oktatási egységek létrehozásának a szükségességét a következőképpen indokolta: „…a nép azon nagy osztálya, melynek szellemi szükségét az elemi oktatás távolról sem elégíti ki, azonban felsőbb oktatásra elkészülni sem kedve, sem célja: találja fel a polgári iskolában azon intézetet...

2004. november 12-én az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Romániai Magyar Közgazdász Társulat gyergyói fiókszervezetei konferenciát szerveztek a romániai magyar közösség sorsának az elemzésére. Közösségünk reális helyzetének, fejlődési lehetőségeinek az ismerete nélkül ugyanis nehezen lehet olyan jövőképet, fejlesztési stratégiát kialakítani, mely egyrészt a romániai magyarság, a kört leszűkítve pedig a székelység hosszú távú megmaradási lehetőségeit szolgálná. Ilyen szempontból igen sokatmondónak tűnt számunkra, Vincze Máriának, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság szakának a dékánhelyettese által szervezett helyzetfelmérés a Kászonokban...

Régóta álmodják ezt a teljességre törekvő adatgyűjteményt, amelynek a messziről érkező vándor tarisznyájában és a honismeretre szomjas "gyergyai" polgárok könyvespolcain egyaránt helye van. Voltak álmodozók, voltak az álmokat földközelbe hozók, voltak az álmot ébren is őrző, kézzelfoghatókká váltók és voltak a sokszínű darabokból ötvözetet készítő, konok, hajthatatlan, az ígéreteket és az ígérgetéseket nyakon legyintők...

Az örmény lakosság számának jelentős csökkenése ellenére, a 19-20. századokban Gyergyószentmiklóson maradt fenn az egyik legerősebb magyar örmény közösség. A gyergyószentmiklósi magyar örmény közösség tiszteletére 2010. május 6-án az Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyói fiókszervezete és a Gyergyói Népfőiskolai Társaság nemzetközi történész konferenciát szervezett. A tanulmánykötet egy kivétellel ennek a tudományos értekezésnek a munkálatait mutatja be...

A könyv az előzőtől jellegében és szerkezetében is eltérő. A kötet időrendi sorrendben, kronológiai rendszerességgel mutatja be Gyergyóremete jelentősebb történelmi eseményeit. Külön fejezetek részletezik a növénytermesztés, kézművesség, kereskedelmi élet és az oktatás kérdésköreit. A könyv anyaga 1940-ig kíséri végig az általunk tanulmányozott település történetét. Napjainkig csupán az 1953-ban alakult Tejporgyár históriáját érzékeltetjük, s mindezt azért, mivel ez a vállalat nemcsak a Gyergyói-medence állattenyésztésének a fenntartását szolgálja, hanem egyben a megmaradás jelképe is.

A székelység helye és szerepe Erdély, a közép-kelet-európai térség történetében többféleképpen fogalmazódott meg. Míg a magyar történelmet kutató szakemberek szabadparaszti státusukban, autonómiájukban, főleg pedig katonai feladatkörükben érzékelték a Keleti-Kárpátok lakóinak a hozzájárulását az egyetemes és magyar civilizációhoz, addig a szomszédos népek történészei - legtöbbször - különlegességeket véltek felfedezni a székelységre vonatkozó, de általuk agyonpolitizált történelmi eseményekben...