Egyetemi Műhely Kiadó - Bolyai Társaság, Kolozsvár

Az 1945-ben kolozsvári székhellyel megalapított magyar tannyelvű Bolyai Egyetem létrehozásának és a Bolyai név felvételének 60. évfordulója tiszteletére Bolyai Egyetem Emlékkonferenciára került sor a Bolyai Társaság szervezésében 2005. november 19-én Kolozsváron, majd november 24-én Nagyváradon – a konferencia anyagát tartalmazza a kötet.

E könyv elsősorban azoknak szól, akik elsőéves filozófus hallgatóként tantervük követelményei szerint kötelesek levizsgázni logikából. Viszont haszonnal kézbe vehetik az egyetem többi szakain hallgató diákok is, amennyiben tantervükben szerepel a logika évezredes diszciplínája. De bárkinek, aki a logika iránt érdeklődik, remélem, nem okoz majd csalódást. Miért Hagyományos logika e könyv címe? Egyrészt azért, mert alapvetően az arisztotelészi fogantatású logikai tematikát foglalja magába. Innen ered a megnevezésében a "hagyományos" szó. Ezen logikai elmélet évezredeken keresztül uralkodó volt. Másrészt azért, mert arra utal, hogy léteznek olyan logikai elméletek is, amelyek nem hagyományosak.

"A voltaképpeni tapasztalat az – mondja H.-G. Gadamer az Igazság és módszerben –, amelyben az ember saját végességének a tudatára ébred." A végesség problémahorizontjában válik átfogó módon beláthatóvá, hogy hogyan szerveződik az emberi tapasztalat jól körülhatárolt, de ugyanakkor nyitott és folyamatos történeti mozgásban továbbhaladó világszerű teljességgé a különbség, a távolság és a hozzátartozás struktúriáiban.

A távolság problémája – térbeli, időbeli, kulturális, emberközi, belső és külső tapasztalati vonatkozásaiban – olyan integratív problémakör, amelynek vizsgálatában a hermeneutikai, fenomenológiai, antropológiai, történelmi, esztétikai, kommunikáció- és kultúratudományi kutatások interdiszciplináris kölcsönhatások mentén találkoznak egymással, s a filozófia alkalmazásának számos konkrét perspektíváját nyitják meg a tapasztalati tudományokkal való kapcsolatfelvétel irányában.

A hozzátartozás struktúrája a hermeneutikai tapasztalat alapstruktúrája; mélyebb és átfogóbb összefüggések szintjén olyan univerzális ontológiai struktúraként ragadható meg, amely – H.-G. Gadamer Igazság és módszeréből idézve – "mindannak az alapstruktúrája, amire a megértés egyátalán irányulhat". Ez az alapstruktúra ismerhető fel bármiféle emberi világtapasztalat és létviszony mélyszerkezeteként.

A jegyzet elsősorban a Babeş-Bolyai Tudományegyetem kémiát magyarul tanuló hallgatói számára készült.

Tartalmát illetően a jegyzet a termodinamika, reakciókinetika, és elektorkémia tárgyköréből való gyakorlatokat mutat be. Az első fejezet a mérés pontosságáról, megbízhatóságáról, a hibaszámításról, a függvényillesztés, valamint a grafikus deriválás alapjairól tájékoztat röviden.

A kötet Viktor E. Frankl halálának tizedik évfordulója alkalmából a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karán 2007. október 26–27. között megrendezett nemzetközi konferencián elhangzott előadások anyagát közli.

A jegyzet a Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatos hallgatói számára készült. A felsőoktatás átszervezése eredményeként lehetővé vált a vegyészmérnöki szak magyar nyelvű megindítása. Ezen a szakon a tanterv kötelező formában írja elő a korróziós alapismeretek oktatását. A jegyzet célja ezen igény kielégítése. Ugyanakkor haszonnal forgathatják mindazok, akik a korrózió megjelenési formáiról, illetve a korrózió elleni védekezés módozatairól szeretnének tájékozódni...bővebben

Az alapfogalmak, a legfontosabb terminusok bemutatása mellett a jegyzet részletesen elemzi a különböző nyelvi szinteken jelentkező, kontaktusjelenségekkel magyarázható nyelvi változásokat. Ezek a nyelvi folyamatok annak tudatában kerülnek bemutatásra, hogy a szinteknek nevezett nyelvi aspektusok a valóságban egymástól nehezen elválaszthatók, egymással összefüggnek, egymást feltételezik.

Bár az interkulturalitásról, vagyis a társadalmak kulturális sokféleségéről, a kultúraközi viszonyokról szóló diszkurzus manapság egyfajta akadémiai divat, az interkulturalitás elmélete maga valójában gyerekcipőben jár. Az interkulturalitást kutató társadalomtudományi diszciplínák nem nélkülözhetik a kulturális idegenség, a kultúraközi tapasztalat átfogó filozófiai elméletét. Konferenciánk egyik célja az volt, hogy megvitassuk a különböző filozófiai módszerek és diszciplínák együttműködési lehetőségeit az interkulturalitás kutatásában. A konferencia-kötet több tanulmánya is foglalkozik a multikulturalitás politikafilozófiai problematikájával, teret kap az interkulturálls kommunikáció etikai illetve logikai elemzése, képviselteti magát az interkulturalitás fenomenológiája, hermeneutikája, művészetelmélete, sőt ökofilozófiája is.

A tankönyv második kiadása elsősorban a magyar tannyelvű földrajz, illetve területfejlesztés szakos hallgatóknak szól, de hasznos szakirodalom lehet a szociológia, antropológia, néprajz, közgazdasági vagy neveléstudományi szakokokon tanuló hallgatók számára is.

A gyermekfilozófia egyike lehet azoknak az új tudományközi témaköröknek, amelyektől azt remélhetjük, hogy képesek lesznek sikeresen összekapcsolni lélektani, logikai, agykutatási, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai, kognitív tudományi, szociolingvisztikai, etikai, pedagógiai kutatásokat...

Az erkölcsfilozófia alapproblémáinak az egyetemi filozófiaoktatás keretében való vizsgálata háromféle megközelítést igényel: általános elméleti, normatív gyakorlati és alkalmazott, szaketikai megközelítéseket. Jelen tankönyv, a Morálfilozófia a normatív gyakorlati szempontok előtérbe állításával, a két korábbi megközelítési terület problémáinak vizsgálatával foglalkozik. Célja: elvi, módszertani alapokat nyújtani a gyakorlati erkölcsi kérdésfelvetések és a társadalmi etikai gondolkodás alaptendenciáinak az értelmezéséhez.

A tanulmánykötet témakörei: az emlékezet jelenségének és az emlékezeti tevékenység működésének változó értelmezései, a természetes és a mesterséges emlékezet egymást kompenzáló kutatásai egy lehetséges memóriatörténet folyamán, a kollektív emlékezet felépítése, sajátosságai és intézményes formái, az emlékezet és a (művészi) képzelet. A megjelölt tematikát elsősorban a vizuális emlékezet szemszögéből vizsgálom és az alkotó gondolkodás szempontjaival próbáltam megközelíteni. (A szerző)

A kötet a multikulturalizmust állítja a középpontba, amelyet úgy tár az olvasó elé, hogy egyszerre világít rá a kultúra lényegére, céljára, nélkülözhetetlenségére, és béklyójára, a szocializációban elfoglalt sajátos helyére és szerepére, kontinuitására és megtanulhatóságára, a beleszületettség révén jogos tulajdonítására és felajánlkozására más kultúrából érkezőknek. Albert-Lőrincz Márton a Marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa a filozófia tanszéken. Albert-Lőrincz Csanád ügyvéd, doktorandusz a BBTE Szociológia-Szociális Munka Tanszékén.

Néhány éve Ablakok a múltra címmel szervezzük évi tanárköri konferenciánkat, ezen kollégáink, „tananyagon kívüli” kedvenc kutatási témájukkal kapcsolatos előadások révén mutatkoznak be hallgatóik és kollégáik előtt. Már az első konferencia alkalmával megfogalmazódott az elhangzott előadások nyomtatott formában való megjelentetésének szándéka, de megvalósítása most először sikerült...bővebben

A BBTE Filozófiai doktori iskola ‒ Fenomenológiai, hermeneutikai, alkalmazott filozófiai kutatások doktori program keretében készült tanulmányok. Az olyanszerű kérdésekre adható válasz, hogy "Mi az identitás?" és "Hogyan lehetséges az identitás?" nagymértékben függ attól, hogy adott tapasztalati-nyelvi közegben, az egymással kommunikatíve és kulturálisan érintkező és kölcsönhatásba kerülő egzisztenciális feltételek között hogyan értelmezzük és miként érthetjük meg a személyes és kulturális identitás-tapasztalatokat. Az előszót írta: Veress Károly. A kötet szerzői: Schmidt Dániel, Csergő Antal, Lurcza Zsuzsanna, Amon Krisztina, Ferencz Enikő, Péter Mónika, Miklós Beáta, Magyari Imola, Kovács Judit, Zsók Izabella.

Jelen tanulmánykötet a szerzők többéves kutatói együttműködésének terméke. A kötet szerzői 2002 óta némileg változó összetételben, de folyamatosan vizsgálják a kora újkor irodalmi jelenségeit, s eddigi eredményeikről is közös publikációkban számoltak be. A hatékonyabb kutatómunka érdekében egy-egy sajátos részterületen a spirituális és ideológiai áramlatok irodalmi konkretizációinak retorikai, eszmetörténeti, narratológiai, valamint a társadalmi szerepvállalást érintő vizsgálatát is elvégezték. A problémakör természetéből adódóan fokozottan figyeltek az irodalomtörténeti kánon peremére szorult művek, műfajok, szövegtípusok viselkedésére és funkcióira...bővebben

Könyvében Kerekes Erzsébet a heideggeri filozófia avatott értelmezőjeként mutatkozik be. Nem elfogult heideggeriánus, aki a mester szavait kinyilatkoztatásként fogadja, hanem önálló gondolkodó, aki képes krtikai  észrevételeket megfogalmazni és – ami a terjedelmes Heidegger-szakirodalom mellett korántsem könnyű – újszerű értelmezési szempontokat érvényesítő párbeszédet folytatni a XX. század e jelentős filozófusával. (Fehér M. István)...bővebben

Gorbai Gabriella Mára (Bánffyhunyad, 1977) 2000-ben szakvizsgázott a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karán. 2000 óta a Református Tanárképző Kar oktatója, ahol a Katechtikai tantárgycsomag gyakorlati jellegű tantárgyait tanítja. Kutatási területe: szakmai személyiségfejlesztés (súlypont: mélyreflexió), hivatásfejlesztés, interdiszciplinaritás a vallásoktatásban, pozitív nevelői attitűd kialakítása, fejlesztése. Közel húsz szaktanulmánya jelent meg a fenti témakörökben. Jelen könyvet a Református Tanárképző Karon (BBTE) doktori dologzatként védte meg.