Egyetemi Műhely Kiadó - Bolyai Társaság, Kolozsvár

A hozzátartozás struktúrája a hermeneutikai tapasztalat alapstruktúrája; mélyebb és átfogóbb összefüggések szintjén olyan univerzális ontológiai struktúraként ragadható meg, amely – H.-G. Gadamer Igazság és módszeréből idézve – "mindannak az alapstruktúrája, amire a megértés egyátalán irányulhat". Ez az alapstruktúra ismerhető fel bármiféle emberi világtapasztalat és létviszony mélyszerkezeteként.

A kötet címe – A keresztyén etika alapelemei – a téma tágabb összefüggéseit jelzi. A tulajdonképpeni elemzés ennek egyik belső körére koncentrál: a rossz problémájának sok esetben alig megragadható fogalmi és tartalmi elemeire. Visky S. Béla tizenkét év lelkipásztori szolgálat után 1996 óta a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karán a rendszeres teológia tanára.

Doktori értekezésemben (Fazakas 2007) három igekötő, a fel, a le és az alá használatát vizsgáltam a 15. századtól napjainkig. Arra kerestem választ, hogy milyen körülmények között használták ezekben a századokban az igekötőket, miért éppen azokhoz az igékhez kapcsolódtak, amelyekhez kapcsolódtak, illetve időben miért váltották fel egyes igék igekötőiket, miközben az igekötős ige használati köre változatlan maradt. Az anyagot nyelvtörténeti szempontok és a kolozsvári kognitív iskola szempontjai szerint dolgoztam fel...bővebben

Gorbai Gabriella Mára (Bánffyhunyad, 1977) 2000-ben szakvizsgázott a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karán. 2000 óta a Református Tanárképző Kar oktatója, ahol a Katechtikai tantárgycsomag gyakorlati jellegű tantárgyait tanítja. Kutatási területe: szakmai személyiségfejlesztés (súlypont: mélyreflexió), hivatásfejlesztés, interdiszciplinaritás a vallásoktatásban, pozitív nevelői attitűd kialakítása, fejlesztése. Közel húsz szaktanulmánya jelent meg a fenti témakörökben. Jelen könyvet a Református Tanárképző Karon (BBTE) doktori dologzatként védte meg.

Az 2018. február 24-én tartott VII. Kolozsvári Alkalmazott Etikai Konferencia előadásai anyaga. A kötet és az alapjául szolgáló konferencia fő kérdése, hogy a kutatói, illetve publikációs tevékenység fokozódó piaci alárendeltsége nem veszélyezteti-e a kutatói munka értelmét: az igazság zavartalan feltárását?

Eltitkolni annyi, mint úgy tenni, mintha nem lenne az, amink van. Szimulálni annyi, mint úgy tenni, mintha lenne az, amink nincs. Az első jelenlétre utal, a második hiányra. De a dolog bonyolultabb, hiszen a szimulálás nem színlelés. (…) Azaz a színlelés vagy eltitkolás érintetlenül hagyja a realitás elvét: a különbség mindig világos, csak éppen el van kendőzve. Ezzel szemben a szimuláció megkérdőjelezi az "igaz" és "hamis", "valódi" és "képzeletbeli" közötti különbséget. Jean Baudrillard

Mint ahogy ezt már megfogalmaztam az akadémia székfoglaló előadásom bevezetőjében (Benedek, 2010), immár több mint tizenöt éve foglalkoztat a társadalom egyik alapvető jellegzetességének, a térbeliségnek a vizsgálata. Úgy gondolom, hogy a fenti kérdéskörnek egyik leglátványosabb és célravezetőbb megközelítési lehetőségét jellegzetes térbeli képződmények, például régiók kialakulásának és működésének elemzése kínálja...bővebben

A távolság problémája – térbeli, időbeli, kulturális, emberközi, belső és külső tapasztalati vonatkozásaiban – olyan integratív problémakör, amelynek vizsgálatában a hermeneutikai, fenomenológiai, antropológiai, történelmi, esztétikai, kommunikáció- és kultúratudományi kutatások interdiszciplináris kölcsönhatások mentén találkoznak egymással, s a filozófia alkalmazásának számos konkrét perspektíváját nyitják meg a tapasztalati tudományokkal való kapcsolatfelvétel irányában.

"A voltaképpeni tapasztalat az – mondja H.-G. Gadamer az Igazság és módszerben –, amelyben az ember saját végességének a tudatára ébred." A végesség problémahorizontjában válik átfogó módon beláthatóvá, hogy hogyan szerveződik az emberi tapasztalat jól körülhatárolt, de ugyanakkor nyitott és folyamatos történeti mozgásban továbbhaladó világszerű teljességgé a különbség, a távolság és a hozzátartozás struktúriáiban.

A kötet az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság 2019-es Tanulmányi Napjain a sepseszentgyörgyi MAGMA-ban megrendezett interdiszciplinális konferencia tanulmányait tartalmazza.

Néhány éve Ablakok a múltra címmel szervezzük évi tanárköri konferenciánkat, ezen kollégáink, „tananyagon kívüli” kedvenc kutatási témájukkal kapcsolatos előadások révén mutatkoznak be hallgatóik és kollégáik előtt. Már az első konferencia alkalmával megfogalmazódott az elhangzott előadások nyomtatott formában való megjelentetésének szándéka, de megvalósítása most először sikerült...bővebben

A tankönyv második kiadása elsősorban a magyar tannyelvű földrajz, illetve területfejlesztés szakos hallgatóknak szól, de hasznos szakirodalom lehet a szociológia, antropológia, néprajz, közgazdasági vagy neveléstudományi szakokokon tanuló hallgatók számára is.

A kötet tanulmányai az utóbbi öt év folyamán doktoranduszokkal és mesterképzős hallgatókkal megvalósított hermeneutikai és alkalmazott filozófiai kutatási projektek (mellék)termékei. Az egyes tanulmányok olyan problémaköröket vizsgálnak, a körültekintő és elmélyítő filozófiai belegondolás módján, amelyek a hermeneutikai szemléletmód és beállítódás kulcsfogalmainak számítanak, mint: a megértésbeli távolság, a hozzátartozás struktúrája, a végesség tapasztalata, a megfordítás és odafordulás értelme, az igazság igénye és történése...bővebben

Noha az élő mivoltunkkal kapcsolatos tapasztalatok a legsajátabb élményeink közé tartoznak, az élet eszméje a legnehezebben érthető fogalmak egyike (Lovelock). Mégis, az ember céljai elérése érdekében egyre mélyebben beavatkozik természeti és emberi életfolyamatokba, s ezzel veszélyezteti azok integritását és fennmaradását. A kötetben közreadott tanulmányok öt nagy tömbben tekintik át a rendkívül szerteágazó kérdéskört: Genetika, biotechnológia, fenntartható fejlődés; Ökológiai szemlélet; Élet és egészség; Egészség; Biopolitika és emberi méltóság.

A kötet Viktor E. Frankl halálának tizedik évfordulója alkalmából a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karán 2007. október 26–27. között megrendezett nemzetközi konferencián elhangzott előadások anyagát közli.

Pieldner Judit 1975-ben született Sepsiszentgyörgyön. 1998-ban végzett magyar–angol szakon Kolozsváron a Babeş-Bolyai Tudományegyetem, ahol 1999-ben magiszteri oklevelet szerzett, majd 2013-ban megvédte doktori disszertációját. Jelenleg Erdélyi Magyar Tudományegyetem Intézetének adjunktusa. Első kötete Beszédterek, képterek címmel jelent meg 2007-ben a Komp-Press Kiadónál. Jelen kötet 2008 és 2013 között született írásaiból tartalmaz válogatást.

Könyvében Kerekes Erzsébet a heideggeri filozófia avatott értelmezőjeként mutatkozik be. Nem elfogult heideggeriánus, aki a mester szavait kinyilatkoztatásként fogadja, hanem önálló gondolkodó, aki képes krtikai  észrevételeket megfogalmazni és – ami a terjedelmes Heidegger-szakirodalom mellett korántsem könnyű – újszerű értelmezési szempontokat érvényesítő párbeszédet folytatni a XX. század e jelentős filozófusával. (Fehér M. István)...bővebben

Bár az interkulturalitásról, vagyis a társadalmak kulturális sokféleségéről, a kultúraközi viszonyokról szóló diszkurzus manapság egyfajta akadémiai divat, az interkulturalitás elmélete maga valójában gyerekcipőben jár. Az interkulturalitást kutató társadalomtudományi diszciplínák nem nélkülözhetik a kulturális idegenség, a kultúraközi tapasztalat átfogó filozófiai elméletét. Konferenciánk egyik célja az volt, hogy megvitassuk a különböző filozófiai módszerek és diszciplínák együttműködési lehetőségeit az interkulturalitás kutatásában. A konferencia-kötet több tanulmánya is foglalkozik a multikulturalitás politikafilozófiai problematikájával, teret kap az interkulturálls kommunikáció etikai illetve logikai elemzése, képviselteti magát az interkulturalitás fenomenológiája, hermeneutikája, művészetelmélete, sőt ökofilozófiája is.

Amennyiben a rendezetlenség és a véletlenek játéka – a legkülönfélébb tudományos eredmények által igazoltan - egyetemesnek bizonyul, maga a tudományos kutatás is a különböző területeken határhelyzetbe kerül. Ez kétségtelenül ösztönzőleg hat az interdiszciplináris nyitásokra és vizsgálódásokra. De, ezen túlmenően, leginkább arra biztat, hogy gondoljuk újra a magunk teremtette rendezett világ lehetőségfeltételeinek, mibenlétének avagy (a számunkra szükséges) illúziójának a fenntarthatósági kritériumait, vessük fel újra az értelem, a hit és a remény kérdéseit...

Az 1945-ben kolozsvári székhellyel megalapított magyar tannyelvű Bolyai Egyetem létrehozásának és a Bolyai név felvételének 60. évfordulója tiszteletére Bolyai Egyetem Emlékkonferenciára került sor a Bolyai Társaság szervezésében 2005. november 19-én Kolozsváron, majd november 24-én Nagyváradon – a konferencia anyagát tartalmazza a kötet.