Világhírnév Kiadó, Kolozsvár

A csángók sorsa figyelmeztetés kellene, hogy legyen: nyelvét kínálja védeni az a közösség, amely soha nem élt történelme folyamán magyar állami szervezetben, de megmaradt különálló entitásként. Etnikai és vallási kisebbségi léte pár századdal korábban kezdődött, mint a székelységé – így együttélési tapasztalataik és túlélési technikáik is fejlettebbek. Ha mást nem, hát legalább ezt kellene megtanulnunk tőlük. Ugyanis ha a román nemzetállami szemlélet tovább él, a székely sorsa is a csángósodás lesz. De ezt szemérmesen nem kívánjuk tudomásul venni. Holott a csángók sorsának alakulása, puszta létük tanulságok egész sorával kellene, hogy szolgáljon nekünk, székelyföldieknek.

Az 1635-ös lustra harminchárom Tuzson nevű férfit sorol fel Kézdipolyánban. Tuzson János érdeklődését a családja és a székelyek története iránt, botanikus és erdész nagyapja által gyűjtött negyven régi okmány keltette fel. Budapesten született 1929-ben. Ott kezdte iskoláit, de Innsbruckban érettségizett, Párizsban szerzett mérnöki diplomát és Bostonban doktorált. Négy kultúra, nyelv és nemzeti elfogultság ismeretében, külföldi szemmel, másképp látja a magyarok és székelyek történetét. Chicagóból gyakran látogatott Európába. Nyugati könyvtárakban gyűjtött forrásait és jegyzeteit az angol nyelven is megjelenő II. István című könyvében, illetve jelen munkájában foglalta össze, miután mérnöki tanácsadó munkájából nyugalomba vonult.

Mihály István a kolzsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán diplomázott 1988-ban. 1993-tól a Kolzsvári Rádió szerkesztő-műsorvezetőjeként dolgozik. A Kolozsvári Rádiónál 1996 óta írja-szerkeszti a Nahát című "média és életfigyelő" rovatot, amelyben a jelen kötetbe foglalt jegyzetei, glosszái, kisesszéi elhangzottak...bővebben

"Jelen kötet valószínűleg igényes helyhistorikus műnek készült, de a szerző téma-empátiája (valójában: Nagyszeben-szerelme) többé tette a munkát. Kalauzt, hiánypótló magyar nyelvű hely- illetve régiótörénetet szeretett volna a szerző a szászok és magyarok kultúrateremtő századairól írni, de a szerető pallérozás, csiszolás, megvilágítás-váltások - és nem utolsó sorban a gyerekkori emlékeknek az utolsó fejezetekben való csokarbavillantása - valóságos kalauzprózává avanzsálják a Nagyszeben, a vörös város-t." Szabó Csaba

Hiánycikké vált a színvonalas publicisztika, hiánycikknek számít a sajtó önreflexiója is.

„Ki védi meg a sajtót a sajtótól, attól a törekvésétől, hogy együgyűvé váljon, mert a bárgyúság kelendőbb, mint a gondolat?” – teszi fel a kérdést Gótvárosi levelek című kötet egyik magánreflexiójában Ambrus Attila. Például a hozzá hasonló újságírók, felelhetnénk erre. Az olyan fajsúlyú, minőségű, alapállású, értékorientációjú jegyzetek, glosszák, kisesszék, tárcák, amilyenekből ez a rendhagyó könyv felépül: szerves – vezérelvvel bíró – egységgé, nem pedig cikkek halmazává...bővebben

Szigeti Anikó kései verses levelei olvashatóak a Csigaházban élünk című kötetben.

"A történészek ma már egyértelmű bizonyosságként írják le: eltűnésünk bő két évszázaddal ezelőtt kezdődött, akkoriban, amikor a tudós Benkő József számba vette és elsőként leírta Erdélyt. Akkor, amikor még senki sem hitte volna, hogy eltűnésünk megyényi területekről bekövetkezhet. Illetve... Amikor a kolozsvári országgyűlésen a nemzeti öntudatra ébredt erdélyi románság képviselői első ízben felolvasták polgárjogi követeléseiket, a Supplex libellus valachorumot, még csak egy Wesselényi Miklós báró volt meggyőződve arról, hogy a beadvánnyal komolyan foglalkozni kell, képviselőtársai lekicsinylően legyintettek- Uralmukot, hatalmukat, dicsőségüket nem látszott komolyan veszélyeztetni semmi."...bővebben

Ötvös József lelkész-újságíró a püspöki vizitációk krónikásaként örökítette meg a Görgényi Református Egyházmegye 18 gyülekezeti látogatásán tapasztaltakat, ám a könyv nem csupán az egyházi vonatkozásokat tükrözi, helyet kapnak benne a történelmi, nemzetépítő küzdelmek tárgyi vonatkozásai is, amelyek bizonyítékául szolgálnak annak, hogy történelmi viharok, majd a sajátos kisebbségi lét megpróbáltatásai közepette miként őrizték meg az itt lakók a magyar zsoltárt, miképpen őrizte őket a magyar zsoltár...bővebben