Gömör-Kishont Múzeum Egyesület, Rimaszombat

Portréfotók a gömöri vidékről.

A kétkötetes munka forrásául Rozsnyó és Rimaszombat város és Gömör-Kishont vármegye hivatalos iratanyaga, jegyzőkönyvei szolgáltak 1613-1850 között. A munka elsődleges célja a káromkodások, valamint a tágabb szövegkörnyezet segítségével elhangzásuk körülményeinek bemutatása. Áttekintésre kerülnek még olyan ide kapcsolódó kérdések, mint az, hogy mely réteg, terület, mennyit és hogyan káromkodott. A nyelvészeti és büntetőjogi kérdéseket inkább csak érinti a szerző, de gyűjtése komoly alapja lehet ilyen jellegű munkáknak is.

A gömöri vidéken található fejfákat fotózta le és örökítette meg az utókor számára Czenthe Zoltán. Kik voltak a formaérlelő, vagy újító hétköznapi mesterművészek? Hogyan élték túl a katolikus egyeduralom évszázadait az "ázsiai" lelkiséget tükröző formák? Miért pont a reformátusok temetői rezonáltak ezzel is a megnyílt új lehetőségre, a szabadságra? Erdélyben ha egy testvérünktől megkérdezik, hogy milyen nemzetiségű vagy, gyakran a válasz: református. A felsorolt fejfatípusok rövid jellemzése a képanyag rendszerezésén túl, azok jobb áttekinthetőségét, megértését is elősegíti.

Czenthe Zoltán építészmérnök, építési szakértő, egyben a gömöri néprajz kutatója négy évtized alatt készített fotóiból készült könyvsorozatának, a Gömöri atlantisznak az Otthonok című szériája az első kötete. A települések ábécérendjében haladva jutottunk el a szerzővel a települések bemutatásához, ahol minden érdekes lakóházat, kúriát, kastélyt, templomot egy-egy oldalon láthatunk. A kötetsorozat szomorúan konstatálható értéke, hogy a megörökített épületek nagy része már megsemmisült. Innen az elsüllyedt legendás földrészre utaló sorozatcím, s a szerzői törekvés, hogy ezen eltűnő világot legalább eszmeileg átmentsük az utókornak.

A magyar hősepika bő két évszázada foglalkoztatja írástudóinkat. A téma iránti kiemelt érdeklődés nem sajátosan magyar jelenség! A nemzettéválás folyamatának kezdetén a különböző európai népek a nemzeti identitás egyik sarokkövét vélték meglelni a hősénekben, -eposzban, naiv-, vagy népeposzban. A téma tehát a 19. század elejétől kísért! Azóta is szorgosan gyűjtögetjük az adatokat legrégibb krónikáinkból, balladáinkból, meséinkből, hitvilágunkból, nem feledkezve meg a képi ábrázolásokról sem, s bevonva a kutatásba a rokon keleti népek gazdag epikai emlékanyagát is...bővebben

Ajánljuk még: A Szent László legenda szóban és képekben

Vass László a két háború közti csehszlovákiai magyar publicisztika kiváló művelője. Rozsnyón született 1905-ben. Publicisztikái, esszéi irodalmi vonatkozásai mellett kiállt a magyarság kisebbségi jogaiért. A kötet rávilágít Vass életművére válogatott írásainak közlésével, abban a reményben hogy hozzájárul Vass munkásságának megfelelő helyretételére, hiszen mind Magyarországon, mind a Felvidéken az ismeretlenségbe süllyedt munkája, amely Szalatnai Rezső, Peéry Rezső és Fábry Zoltán mellett kortársai legjobbjai közé tartozott.

„Nem mindennapi szellemi kvalitású és energiájú politikus és szervező volt, aki minden jövedelmét a politikai érdekekre fordította. Mint nemzetének hű fia nem ismert nemzeti meggyőződésében kompromisszumot és egészségét is feláldozta. Példaként szolgálhat azoknak is, akik követték őt, ha nem is tartoztak nemzetéhez és ő ezt tőlük nem is kívánta.” Így méltatja a Rimaszombatban megjelenő szlovák nyelvű hetilap, a Gemer-Malohont azt az embert, akire a megelőző 18 esztendőben nem igen talált jó szót...bővebben

Izgalmas feladatra vállalkozott a Rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum munkatársa, aki Rimaszombat, azaz az  „akáclombos város” 19. századi polgári világának legjellemzőbb részleteibe próbál betekintést nyújtani. Egy városképet és belső világot, amelyet az I. világháború s annak számunkra tragikus végkifejlete – akárcsak a környékbeli településekét – szinte alapjaiban semmisített meg. A kötet alapját a szerzőnek a Gömörország című folyóiratban 2006-tól megjelentetett és gazdag képi anyaggal is ellátott „A polgári Rimaszombat” című sorozata képezi...bővebben

TARTALOM

VEZÉRCIKK

A marhavagonok népének krónikása (B. Kovács István)              

LÁSSÁTOK, FELEIM!

Lehotai Aladár: "Málenkij robot". Gömöriek a szovjet lágerekben

Fábián Edit: A jogfosztottság és hontalanság évei Rozsnyón és vidékén (1945-1948)

Zsupos Zoltán: A nemzetőrség és a honvédség szervezése, tevékenysége Gömör megyében 1848-ban (folytatás)

Gaál Lajos: Nógrád természeti öröksége  

Kiss László: Palócföld orvosai 34. Ferenc császár ajánlotta őt országos orvosnak: Kolbány Pál (1758-1816)  ...bővebben

B. Kovács István a Világ Vitéze - Magyar hősepika című könyvében cáfolta meg azt a két évszázad alatt beidegződött vélekedést, hogy a honfoglalás előtti magyar hősepika elveszett. Bebizonyította azt is, hogy a középkori Szent László-legenda ennek a pogány hősepikának keresztény köntösbe bújtatott változata. Ezt a témát tárgyalja a jelen könyv is. A bevezető tanulmányt („Világ-Szépségë, majd akit ő kiválaszt, azé’ lësz!”) B. Kovács István, írta, aki egyben a könyv szerkesztője is, a falképek fotóit Móser Zoltán készítette...

B. Kovács István munkáját ezúttal negyedszer vehetjük kézbe, hiszen a töretlen népszerűségnek örvendő kiadvány negyedik bővített kiadását olvashatjuk. A gömöriek az egykori vármegyéjüket egy külön kis országnak tartották, ahol a megye magyar, német és szlovák lakossága békés harmóniában élt együtt. A szerző alapos tudományossággal, mégis a nagyközönségnek szánva, közérhető nyelven mutatja be a tájegység múltját az első régészeti leletektől kezdve egészen a huszadik század viharos évtizedeig...bővebben

Gömöry Olivér (1869-1920) kisregényét olvashatjuk, amely mikszáthi hangulatban és tematikában íródott. Realista jellem- és környezetrajzok, kevés cselekmény, társadalombírálat, szatíra jellemzi balladába hajló művét. A szerző a gömöri vidék szülötte, nevét nem jegyzik az irodalmi lexikonok, mivel életében csak egyetlen írása jelent meg. Kisregénye most jelenik meg először, a könyv egyik felében magyarul, másik felében szlovákul.

A tartalomból:

B. Kovács István: Reformátusok a 17–18. századi Rimaszombaton

Böszörményi István: Fegyelmi ügyek a losonci református gimnáziumban az 1948-as forradalmat megelőző időszakban

Varga Imre: A csehszlovákiai magyar reformátusság létkérdései

Pósa Lajosról

Kimelt téma: Lélektől lélekig

A tartalomból:

Böszörményi István: Egy losonci tanár és két diákja a Nagy Háborúban

Kiss László: „Tettekkel írá élete történetét”

Kun Miklós Jenő: Juhász Gyula Pósa-képe

Tóth Elemér 75 éves

A tartalomból:

Gaál Lajos - Kálmán László - Vörös Attila:

Száz éves a rimaszombati cserkészet

Puntigán József:

Cserkészet két nógrádi városban

Kiss László:

Palócföld orvosai

Kiemelt témánk: Miskolc - a befogadó város

A tartalomból: 

Derecskei Gyula: Egy méltatlanul elfelejtett gömöri építőmester: Miks Ferenc (1814-1879)

Goda Gertrúd: Holló Barnabás: Szabó István mellszobra Rozsnyón

Herczeg Tünde: Az Eperjesi Jogakadémia Miskolcra költöztetése (1918-1919)

Viga Gyula: Gömör árucseréjéről és annak miskolci kapcsolatairól

Németh - Bozó Andrea: Bacskai Béla születésének 80. évfordulójára

Kiemelt témánk: Irodalmi hagyományok a Bódva mentén

A tartalomból:

Két költő a Bódva völgyéből

Szígyártó Sámuel példája

Nagycsalomja hagyományai

Beszélgetés Cs. Varga Istvánnal

A könyv címében is olvasható kérdést eredendően Rimaszombat címere ihlette. A válaszom egyidejűleg igenlő és nemleges. Hogy miért, kiderül a könyv első dolgozatából. A tudomány értelme az igazság keresése. Néha csak sejtjük, máskor már-már valószínűsítjük, hogy a közelébe jutottunk, de csak igen ritkán merjük határozottan kijelenteni, hogy megtaláltuk. A tudós embernek örök társa a kétkedés. Minden kutató épít néhai kollégáinak, valamint kortársainak a tudására, vélekedésére. Én is ezt tettem; ám ahol lehetett, ódzkodtam a tekintélyelvűségtől, a korábbi véleményekre, felfogásokra való kritikátlan hagyatkozástóI...bővebben               

Tartalom

A mitologikus gyűlöletről (B. Kovács István)

LÁSSÁTOK, FELEIM!

Böszörményi István: Mocsáry Lajos és a szlovákok        

A reformátusok néhány problémája az első Csehszlovák Köztársaságban (Filep Dorottya - Filep Tamás Gusztáv)           

Zsupos Zoltán: A nemzetőrség és a honvédség szervezése, tevékenysége Gömör megyében 1848-ban (4. folytatás)...bővebben

Tartalom

VEZÉRCIKK

A jelképpé nemesült szolgálatról (B. Kovács István)      

LÁSSÁTOK, FELEIM!

Cs. Varga István: "Minden fej lsten kápolnája."

Németh László Széchenyi-drámájáról...bővebben