Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja

Kötetünk Dél-Szlovákia zömében magyarlakta vidékein ma is megtalálható vagy egykor létezett olyan emlékjeleket mutatja be, amelyek közvetlenül vagy közvetve kötődnek az első és második világháborúhoz, s abból a célból állíttattak, hogy e két világégés során életüket vesztett személyek emlékét – az elesett katonák és polgári áldozatokét egyaránt – megőrizzék. A háborúk jelei kategóriájába értendőek a különféle emlékművek, emléktáblák, továbbá a szakrális kisemlékek közé sorolható emlékjelek (keresztek, feszületek, szentek szobrai, haranglábak, harangok, kápolnák stb.), kopjafák/emlékoszlopok, illetve a háború áldozatainak sírjelei...bővebben

A Fórum Kisebbségkutató Intézet által megjelentetett évkönyv folytatása az előző évekének, amely szoros együttműködésben jött létre a szlovákiai nemzeti és etnikai kisebbségek több mint egy tucat szervezetével, valamint további, a kisebbségi közösségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel.

Ez a könyv 2008 tavaszán-őszén, épp a szlovák-magyar viszony kiéleződésének időszakában íródott. A kutatások 2007-ben készültek. Ha most valaki azt kérdezné, hogy 2007 óta változott-e a vizsgált területek megítélése, saját bevallása szerint, nem tudna a szerző sem válaszolni. Hiszen valami változhatott, valami nem, de ami változott, ugyanúgy vissza is rendeződhetett. A szlovák-magyar kérdéskör és a többi, könyvben olvasható téma nem a gyorsan változó társadalmi jelenségek kategóriájába tartozik.

A kötet egy felvidéki tájegység, Medvesalja nyelvkincséből merít. A szerző vendégtanárként a nagyatlasz alapján – családi és hallgatói összefogással végzett kutatást megalapozó helyszíni gyűjtést, s ahogy terebélyesedett az anyag, úgy kellett egyre szűkíteni a témát, hogy adataiból is sokat közkinccsé tehessen, s bizonyos lexikológiai elemzésekre is maradjon hely. A dolgozat három nagyobb fejezetre tagolódik. Az első részben a gyűjtéssel és a feldolgozással kapcsolatos elvi, módszertani kérdések tárgyalása mellett bemutatja az anyag alapján legjellemzőbb medvesalji nyelvi változókat...bővebben

A politika iránt érdeklődő nyilvánosság, valamint maguk a politikusok egyik leghálásabb vitatémája az egyes politikai pártok, mozgalmak és koalíciók választási esélyeinek mérlegelése a közvélemény-kutatás alapján aszerint, hogy "hány százalékot" értek el az egyes pártok. Többnyire azonban nem tudatosítjuk, hogy míg ezek a "százalékok" képviselői bársonyszékekké alakulnak, aránylag bonyolult jogi és szervezési szabályrendszeren kell átmenniük, amelyet választási rendszernek neveznek. Ennek a rendszernek az útvesztőjében az ígéretes százalékok olykor eltűnnek, mintha a föld nyelte volna el őket.

A neves nyelvész életútjának és munkásságának a feltárására az utolsó utáni pillanatban kerülhetett sor. A jelen kötet ennek a kutatásnak az eredményeit, s Arany A. László életpályájának eddigi recepcióját foglalja össze.

A kötet egy sajátságos településformával, a tanyákkal foglalkozik. A vizsgált terület az Alsó-Csallóközben és a Mátyusföldön, több folyó árterének találkozásában helyezkedik el. A Dudvág, a Kis-Duna, a Vág valamint a Nyitra alsó folyásának környékén, egykor áradmányos területen található a vizsgálatba bevont 15 község. Gútán és a környező településeken az utóbbi 200-250 évben a szórványtelepülések jelentős szerepet játszottak a gazdálkodásban, a lakosság megélhetésében...bővebben

Az évente megjelenő kötet helyzetképet ad az adott év nemzetiségi helyzetéről, minden kisebbségpolitikai ügyben. Így a 2008-ban történt változások, jelenségek mind vizsgálat alá kerültek, a tankönyvek kétnyelvű földrajzi nevei, a Slota-jelenség, az etnikai motivációjú rasszizmus, a nemzeti kisebbségek jogállása, az állami intézmények kisebbségpolitikai gyakorlata. A nemzetiségi múzeumok, színházak, televízió, rádió, a kisebbségek kultúrájának támogatási rendszere került vizsgálat alá. Majd az összes szlovákiai kisebbség társadalmi és kulturális eseményeinek 2008-as programjait összesíti a kötet.

A Fórum Kisebbségkutató Intézet 2007. szeptember 28-án nemzetközi szakmai konferenciát rendezett a magyarországi szlovákokról. Célunk az volt, hogy a magyarországi szlovák közösség képviselői maguk tájékoztassák a szlovákiai közvéleményt életükről, kultúrájukról, intézményeikről és szervezeteikről. A Fórum Intézet elsősorban a szlovákiai kisebbségek kutatásával foglalkozik, de figyelmét kiterjeszti a tágabb közép-európai régióra is. Emellett a Békéscsabán működő Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetét természetes partnerének tekinti...bővebben

A válogatás a Magyarok Szlovákiában (1989-2004) sorozat első kötetének elemzéseit kívánja alátámasztani, dokumentumokon keresztül érzékeltetve az adott időszak politikai, társadalmi életének azon eseményeit, amelyek jelentős hatással voltak a szlovákiai magyarság életének alakulására. Az első részben a törvények, rendeletek és határozatok olvashatók, amelyek a (cseh)szlovákiai magyarság életének alkotmányos-jogi kereteit adják. A második rész dokumentumai az 1989 után megindult intézményesülési folyamatról adnak képet, elsősorban a szlovákiai magyar pártok megalakulásával és tevékenységével kapcsolatos legfontosabb dokumentumok révén. A harmadik rész a szlovákiai magyarság elmúlt 15 évének kronológiáját tartalmazza.

A hadifogságból visszaérkezőkkel kapcsolatban elterjedt egy félig viccnek vehető mondás: amikor a foglyok a szabadulásuk után Pesten leszálltak a pályaudvaron, a nyugati fogságból visszatérők hordárt kértek, míg a volt szovjet hadifoglyok hordágyat. Mint minden valóság, a hadifoglyoké sem volt ilyen fekete-fehér. A nyugatosok is mondtak hátborzongató történeteket, de a legszörnyűbb esetek – egy visszaemlékezőm szavaival élve – a „Keleti Egyetemen” ....bővebben

A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet gondozásában megjelent mű az Elbeszélt történelem sorozat egyik legfrissebb darabja. (http://www.mixonline.hu/)

Ajánljuk még: Nyugati fogságban

A könyv azt a fordulatokban, eseményekben rendkívül gazdag, az ország új politikai-társadalmi berendezkedésének kialakulása szempontjából kulcsfontosságú tizenöt évet tárgyalja, amely során a szlovákiai magyarság az ország demokratizálódási folyamatának részeként fokozatosan önálló politikai közösséggé alakult.

Meggyőződésem, hogy a két világháború közti időszaknak, illetve ezen belül is e kötet fókuszában álló magyar ifjúsági mozgalmak történetének még számos olyan kiaknázatlan, értékekben gazdag lelőhelye van, mely mindenképp rászolgál a kutatói, történészi feltáró munkára. A (cseh)szlovákiai magyarság történetének olyan, nagyrészt a feledés homályába elmerült Atlantiszáról van szó ugyanis, mely számos jó példával, tanulsággal tudna szolgálni a napjainkban élő, és a saját identitásából fakadó felelősséget komolyan venni kívánó kortársaink számára is. A kötet immár valóságosan is történelmi szereplői sokféle utat jártak be életükben, de történeteik egy dologban mégis megegyeznek egymással, ez pedig az a fontos tény, hogy valamennyien a (Cseh)Szlovákiába szakadt magyar nemzetrész szolgálatának szentelték életüket. S ezen ifjúkori elhatározásuk mellett jószerével életük végéig kitartottak. Nagyszerű példát hagytak ezzel örökségül az utókornak emberségből, a szülőföldhöz kötő hűségből és hazaszeretetből egyaránt...bővebben

Jelen kötet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala címmel 2009. január 29-én Somorján-Csölösztőn a Kormorán Szállodában megrendezett tanácskozás előadásait tartalmazza. A résztvevők köre az országos hatáskörű szlovákiai magyar szervezetek, az intézményrendszert támogató vállalatok, vállalkozási képviselőiből és jeles szlovákiai magyar személyiségekből tevődött össze. A tanácskozás célja az volt, hogy szembenézzünk az egyre riasztóbb asszimilációs folyamatokkal, a szlovákiai magyarok létszámának drasztikus csökkenésével, és intézményi szinten tegyünk valamit azért, hogy ezek megállíthatók, de legalábbis mérsékelhetők legyenek.

A kötetben magyar és szlovák szerzők keresik a választ a populizmus megjelenésének okaira, szlovákiai történetére, működésére és hatásaira a társadalmi érintkezésre, a gazdasági életre és az élet minden területére, abban a reményben, hogy az ennek során lefolytatott viták és szembesülések arra késztetik a szlovák és magyar demokratákat, hogy átgondolják kapcsolatuk alapvető kérdéseit, és ez felkészíti mindkét felet a jövőbeli közös feladatmegoldásra, együttműködésre.

A könyv a 2008-ban "Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén" című kötet fordításaként jelent meg. A tudományos munka először az 1918 előtti Felvidék városait mutatja be, népesség szerint, nemzetiségi összetételek szerint. Majd Szlovákia településszerkezetét ismerhetjük meg, a szlovákosítás folyamatát, az iparosodás hatásait a városok életére. Az önálló Szlovákia 1993 utáni közigazgatási átszervezésének hatását a városhálózatokra mutatja be a szerző, végül pedig az elmúlt évtizedben létrejött határmenti együttműködésekről olvashatunk – mindezeket számos adat, táblázat, térkép teszi kézzelfoghatóvá.

Az első bécsi döntés után Szlovákiában rekedt magyarság politikai élete még kevésbé feltárt. A jelen kötet, illetve az abban közölt 100 dokumentum elsősorban a korabeli Magyar Párt és annak elnöke, Esterházy János tevékenységébe kínál bepillantást. Esterházyról ma élénk vita folyik – általában valós érvek nélkül. Ez a könyv a benne felsorakoztatott forrásanyag révén végre lehetőséget teremt arra, hogy mindenki saját maga vonja le a megfelelő következtetéseket erről a sokat vitatott korszakról és egyik főszereplőjéről, Esterházy Jánosról.

Az Európai Unió belső határai mentén egyre fontosabb kérdés, hogy az államok integrációja mellett megvalósul-e a határ menti térségek összekapcsolódása? A lehetőség adott: a határok ma már átjárhatóak, a lakosság és a gazdasági szereplők mozgása szabaddá, akadálymentessé vált. Az integráció kérdése különös dimenziót kap határtérségekben. Itt a szomszédos államok polgárai napi kapcsolatban kerülhetnek egymással, létrehozható a földrajzi logikán és történeti hagyományokon alapuló egységes tér. Kérdés azonban, hogy mindez hogyan hat a határ mentén élők életére?...bővebben

L. Juhász Ilona könyve egy mély történeti gyökerekkel rendelkező, ám tömegesen mégis a 20. század második felétől, az autózás általános térhódításától és fölgyorsulásától kezdve elterjedt jelenséggel, a közúti balesetek áldozatainak az emlékére állított jelekkel foglalkozik. Csaknem két évtizedes gondos kutatómunkája eredményeként a jelenség dél-szlovákiai előfordulásainak formáit mutatja be egy komplex történeti és közép-európai összefüggésrendszerbe helyezve.

Noha a csehszlovákiai kommunista hatalomátvételtől immár 64, a rendszerváltástól pedig 23 esztendő telt el, a pártállami korszak kisebbségpolitikájának, s azon belül a kisebbségi magyar közösség útkeresésének tudományos igényű monografikus feldolgozása a mai napig várat magára. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a dokumentumgyűjteményünk tárgyát képező 1948 és 1956 közötti időszakra, amely a csehszlovákiai magyarság történetének talán legkevésbé feltárt, torzításokkal és elhallgatásokkal ugyanakkor egyik leginkább terhelt időszaka...bővebben