Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja

A kötet egy sajátságos településformával, a tanyákkal foglalkozik. A vizsgált terület az Alsó-Csallóközben és a Mátyusföldön, több folyó árterének találkozásában helyezkedik el. A Dudvág, a Kis-Duna, a Vág valamint a Nyitra alsó folyásának környékén, egykor áradmányos területen található a vizsgálatba bevont 15 község. Gútán és a környező településeken az utóbbi 200-250 évben a szórványtelepülések jelentős szerepet játszottak a gazdálkodásban, a lakosság megélhetésében...bővebben

A kötet egy felvidéki tájegység, Medvesalja nyelvkincséből merít. A szerző vendégtanárként a nagyatlasz alapján – családi és hallgatói összefogással végzett kutatást megalapozó helyszíni gyűjtést, s ahogy terebélyesedett az anyag, úgy kellett egyre szűkíteni a témát, hogy adataiból is sokat közkinccsé tehessen, s bizonyos lexikológiai elemzésekre is maradjon hely. A dolgozat három nagyobb fejezetre tagolódik. Az első részben a gyűjtéssel és a feldolgozással kapcsolatos elvi, módszertani kérdések tárgyalása mellett bemutatja az anyag alapján legjellemzőbb medvesalji nyelvi változókat...bővebben

Valóban: mit jelent magyarnak lenni? Egyféleképpen vagyunk magyarok, vagy sokszínű a magyarságunk? Mi, szlovákiai magyarok különbözünk más magyaroktól? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ a többéves kutatómunkán alapuló könyv.

Ez a könyv 2008 tavaszán-őszén, épp a szlovák-magyar viszony kiéleződésének időszakában íródott. A kutatások 2007-ben készültek. Ha most valaki azt kérdezné, hogy 2007 óta változott-e a vizsgált területek megítélése, saját bevallása szerint, nem tudna a szerző sem válaszolni. Hiszen valami változhatott, valami nem, de ami változott, ugyanúgy vissza is rendeződhetett. A szlovák-magyar kérdéskör és a többi, könyvben olvasható téma nem a gyorsan változó társadalmi jelenségek kategóriájába tartozik.

A könyv azt a fordulatokban, eseményekben rendkívül gazdag, az ország új politikai-társadalmi berendezkedésének kialakulása szempontjából kulcsfontosságú tizenöt évet tárgyalja, amely során a szlovákiai magyarság az ország demokratizálódási folyamatának részeként fokozatosan önálló politikai közösséggé alakult.

A válogatás a Magyarok Szlovákiában (1989-2004) sorozat első kötetének elemzéseit kívánja alátámasztani, dokumentumokon keresztül érzékeltetve az adott időszak politikai, társadalmi életének azon eseményeit, amelyek jelentős hatással voltak a szlovákiai magyarság életének alakulására. Az első részben a törvények, rendeletek és határozatok olvashatók, amelyek a (cseh)szlovákiai magyarság életének alkotmányos-jogi kereteit adják. A második rész dokumentumai az 1989 után megindult intézményesülési folyamatról adnak képet, elsősorban a szlovákiai magyar pártok megalakulásával és tevékenységével kapcsolatos legfontosabb dokumentumok révén. A harmadik rész a szlovákiai magyarság elmúlt 15 évének kronológiáját tartalmazza.

A szlovákiai magyar kultúra az elmúlt másfél évtizedben nagy változáson ment keresztül. Újjáalakult az intézményrendszer, megváltozott a kultúráról alkotott hagyományos felfogás, új kiadók alakultak, alapvetően más finanszírozási rendszer jött létre. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, töretlen volt az a munka, melyet a kultúra szervezői és művelői végeztek. A kötet az irodalom, a könyvkiadás, a színházak és múzeumok, a könyvtárak, a tudományos élet, a művészet, a zenei élet, a színpadi folklór és az öntevékeny művészeti mozgalom elmúlt több mint másfél évtizedes fejlődését rögzíti, kitérve a nyelv fejlődésére és az egyházak szerepvállalására.

A szlovákiai magyarság eddigi történelmét leginkább a magyar tannyelvű iskoláinak megtartásáért folytatott küzdelem jellemezte. A nemzetiségi oktatásügy helyzetének, szerepének, feladatainak és lehetőségeinek megismerése elképzelhetetlen a mai állapotok és körülmények genezisének felvillantása nélkül. E kötet szerkezete ezért igyekszik áttekinthetővé tenni az iskolai és intézményen kívüli tevékenységek egyes területeit, elsősorban képet ad a jelenlegi gyakorlatról, az iskolák egyes típusairól, majd visszatekint a törvényalkotás és alkalmazás egy-egy jelentősebb mozzanatára...bővebben

A régió és a gazdaság fogalma a mindennapi élet diskurzusainak kulcsszavává vált az elmúlt másfél évtizedben. Sokan és gyakran hivatkoznak régiókra, regionális fejlesztésre, különösen az európai integráció kapcsán, amelynek eredményeképp a "régiók Európájának" részeseivé váltunk 2004. május 1-jén. Mindezt még tovább fokozta a határok "megszűnése" 2007. december 21-én, megsokszorozva a térségek és lakóik "horizontális" kapcsolatainak lehetőségeit.

A Magyarok Szlovákiában jelen kötete Dél-Szlovákia magyarok lakta területei populáris/népi kultúrájának összegző áttekintését kínálja. A kiadvány első harmadában a térség magyar néprajzi kutatása eredményeinek a keresztmetszetét egy település- és népesedéstörténeti vázlat követi. A hagyományos néprajzi szemlélettől eltérően a szerző nem egy adott társadalmi csoport (osztály, réteg) kultúrájának tekinti a népi kultúrát, hanem az alapvetően szóbeliséggel, az ebből is adódó variálódással, a közösségi elvvel stb. fémjelzett jelenségcsoportot az azt hordozó közeg társadalmi hovatartozásától függetlenül vizsgálja.

A Nyelv – ezt a címet viseli a Magyarok Szlovákiában sorozat új kötete. A cím azt sejteti, hogy a szlovákiai magyarok nyelvét, az általuk beszélt nyelvváltozatok módszeres leírását tartalmazó kiadványt tart kezében az olvasó. Bár az utóbbi húsz év nyelvészeti kutatásainak köszönhetően egyre több, alaposabb és mélyebb ismeretünk van azokról a nyelvváltozatokról, amelyeket a szlovákiai magyarok (általában és konkrétan egyes csoportjai) beszélnek, a téma valóban monografikus igényű feldolgozására nem vállalkozhatunk...bővebben

A Fórum Kisebbségkutató Intézet 2007. szeptember 28-án nemzetközi szakmai konferenciát rendezett a magyarországi szlovákokról. Célunk az volt, hogy a magyarországi szlovák közösség képviselői maguk tájékoztassák a szlovákiai közvéleményt életükről, kultúrájukról, intézményeikről és szervezeteikről. A Fórum Intézet elsősorban a szlovákiai kisebbségek kutatásával foglalkozik, de figyelmét kiterjeszti a tágabb közép-európai régióra is. Emellett a Békéscsabán működő Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetét természetes partnerének tekinti...bővebben

A kétnyelvű kötet tanulmányai tudományos betekintést adnak a szuburbiák általános jellemzőibe és a pozsonyi agglomeráció kialakulásába, jelenlegi helyzetébe gazdasági, politikai és társadalmi oldalról, a közlekedéstől az egészségügyön át az oktatásig.

A kötet középpontjában a Mátyusföld mint földrajzi-történelmi-kulturális tájegység bemutatása áll a 11. századtól a második világháború végéig. A 18 tanulmány nyugatról kelet felé haladva, Szenctol egészen Mocsonokig, az észak-déli vonalon pedig Szeredtol Negyedig veszi bonckés alá a régió történetét.

A szlovákiai Bodrogköz délkeleti sarkában található Nagytárkány történeti-néprajzi monográfiája, még akkor is, ha az itt sorjázó írások a szó szoros értelmében nem is felelnek meg a monografikus igény minden elvárásának. Cseppben a tengerként azonban mégis karakterisztikus képet nyújtanak a település, s ezáltal (bizonyos fokig a korábban megjelent Kisgéres-kötet tanulságaival is megtámogatva) az egész térség történeti fejlődéséről, változó népi kultúrájáról.

A kötetben magyar és szlovák szerzők keresik a választ a populizmus megjelenésének okaira, szlovákiai történetére, működésére és hatásaira a társadalmi érintkezésre, a gazdasági életre és az élet minden területére, abban a reményben, hogy az ennek során lefolytatott viták és szembesülések arra késztetik a szlovák és magyar demokratákat, hogy átgondolják kapcsolatuk alapvető kérdéseit, és ez felkészíti mindkét felet a jövőbeli közös feladatmegoldásra, együttműködésre.

Ennek a kötetnek, amely már a harmadik évkönyv, célja közreadni a szlovákiai kisebbségi léttel kapcsolatos legfontosabb társadalmi események éves összefoglalóját, valamint betekintést nyújtani a kisebbségi populációk és az általuk lakott régiók társadalmi és gazdasági folyamataiba.

Ez az évkönyv a kisebbségeket érintő hírek és elemzések mellett kiemelt figyelmet szentel a kisebbségek oktatási intézményrendszerének.

A Fórum Kisebbségkutató Intézet által megjelentetett évkönyv folytatása az előző évekének, amely szoros együttműködésben jött létre a szlovákiai nemzeti és etnikai kisebbségek több mint egy tucat szervezetével, valamint további, a kisebbségi közösségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel.

Az évente megjelenő kötet helyzetképet ad az adott év nemzetiségi helyzetéről, minden kisebbségpolitikai ügyben. Így a 2008-ban történt változások, jelenségek mind vizsgálat alá kerültek, a tankönyvek kétnyelvű földrajzi nevei, a Slota-jelenség, az etnikai motivációjú rasszizmus, a nemzeti kisebbségek jogállása, az állami intézmények kisebbségpolitikai gyakorlata. A nemzetiségi múzeumok, színházak, televízió, rádió, a kisebbségek kultúrájának támogatási rendszere került vizsgálat alá. Majd az összes szlovákiai kisebbség társadalmi és kulturális eseményeinek 2008-as programjait összesíti a kötet.