Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka

E tanulmány tárgya a vallásismeret (keresztény vallásismeret) és a vallásosság, valamint a középiskolások személyi tulajdonságai közötti strukturális összefüggés megállapítása. A kutatás céljaira Szabadka és környéke középiskoláinak végzős populációját vettük mintául. Megállapítjuk, hogy milyen mértékben hat a vallásosság (al)dimenzióinak (hit, vallási gyakorlat, vallási tapasztalat, felebaráti szeretettel összhangban való viselkedés stb.) konfigurációjára a vizsgált személyek neme, nemzeti hovatartozása, egyházi denominációja, a folyó tanév első felében elért tanulmányi eredménye, a hittanra járás és a szülők képzettsége. Megállapítjuk az akarati személyi tulajdonságok rejtett struktúráit és azok kapcsolódását a vallásosság (al)dimenzióihoz.

Az Újvidéki Egyetem Szabadkán székelő Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara 2009. szeptember 17-e és 19-e között tartott nemzetközi konferenciájának három kötetbe gyűjtött anyagát (81 előadást) tartja kezében az olvasó. Alkalom volt ez olyan módszertani, pedagógiai és pszichológiai, szociológiai, illetve oktatáspolitikai és infrastrukturális elemek bemutatásásra, amelyek elősegítik a normatív rendszerbe nem foglalt, de az oktatás folyamtába valamilyen módon bekapcsolódók felzárkóztatását és esélyegyenlőségét a teljes oktatási rendszerben és a közösségben. Kiemelt cél volt a fogyatékkal élőket, a kisebbségi oktatás résztvevőit, valamint a tehetségeket érintő problémáknak, illetve a felnőttképzés időszerű kérdéseinek tárgyalása.

A biológia-tanítás leghatásosabb módját, a problémamegoldó oktatást, megfigyelések és kísérletek végzését kívánja segíteni új ötletekkel kötetünk. A nagyszámú gyarkorlat a biológia minden területét érinti: a sejttant, az embertant, a botanikát és a zoológiát.

A testnevelés formai oldala igen változékony. Egyes mozgásrendszerek, kiképzési ágak, vetélkedések, sportágak, testnevelési óratípusok, edzési szisztémák időnként uralkodóvá válnak, mások háttérbe szorulnak. Elvileg a legkülönbözőbb emberi tevékenységek válhatnak "sporttá", "testgyakorlattá", a testkultúra valamely területének eszközévé. A testkultúra az ember munkatevékenységben gyökerező, a termelőerők fejlődése folyamán fokozatosan különvált társadalmi jelenség, amely kialakulásától kezdve elsősorban a munkára és a harcra való felkészítés igényéhez igazodott. 

A szerző egyszerű nyelvezetű, lényeglátó, olvasmányos pszichológia tankönyvet állított össze jövendő pedagógusok (ovónők és tanítók) számára. A tankönyv tematikai főegységei: Általános lélektan, Pedagógiai szociálpszichológia, Neveléslélektan, Fejlődéslélektan, Sajátos nevelési igényű és lelki zavaroktól szenvedő gyermekek.

A kötet a szerző 13, jórészt délvidéki vonatkozású, művelődéstörténeti tanulmányát tartalmazza. Szót ejt a vándortársulatokról és a színjátszásról, a tanítóképzésről, zenekultuszról, Rákócziról és a tárogatóról, József Attiláról és a Magyar Szóról.

A szerzőpáros igyekszik megoldást találni a matematika-tanítás és -tanulás problémáira a játék segítségével. Játszva tanulunk, matematikát is, mégpedig előkészítő játékok, majd strukturált játékok, végül gyakorló és elemző játékok segítségével, a gyermek korának, érettségének megfelelően. A tankönyv az ovónők és a tanítók munkáját kívánja segíteni.

Silling István nyelvatlasza öt nyugat-bácskai falu (Bezdán, Kupuszina, Szilágyi, Doroszló, Gombos) nyelvjárását mutatja be hang-, alak- és mondattani jellemzőik alapján. Megtalálható a kötetben az egyes települések történeti bemutatása is.

Az irodalom és a művészetközi kommunikáció régebbi és új vizsgálódásaiból áll össze a kötet, a szerkesztés két legfontosabb szempontja a sokrétűség és a vitára ösztönzés volt. A kötet elsősorban a felsőoktatásban kíván segítséget nyújtani, ám szüntelenül átjárhatóvá is teszi az ún. tananyag határait, hiszen az itt közölt tanulmányok - a szakirodalommal együtt olvasva - lehetőséget adnak a különböző elméleti "iskolák" stratégiáinak, módszereinek, problémakeresésének és a megváltozott kultúrafogyasztás/a mediális kultúrtechnikák megértésére, valamint a globalizációs trend vonatkozásában ugyancsak átalakuló regionális vagy magánmitológiai látásmódok érvényesítésére.