Kovászna Megyei Művelődési Központ, Sepsiszentgyörgy

Az az elgondolás, miszerint minden korosztályhoz utat találó, időkön és ízlésváltozásokon átívelő könyvet nyújtunk át olvasóinknak ugyancsak a 2009-es Benedek Elek emlékév kapcsán erősödött meg, és öntött formát. Az író által gondozott Cimbora évfolyamait (1922-1929) a kolozsvári egyetemi könyvtár munkatársai az elmúlt években digitalizálták, és intézményük honlapján elérhetővé is tették. Ebből a rendelkezésünkre bocsátott anyagból válogattuk ezt a szövegsorozatot, egyben kalendáriumot, amelyben a szerzői csapat összetételét és a vonatkozó tartalmi vetületeket is igyekeztünk tükrözni: Benedek Elek írásainak nagy számát, a román irodalom rendszeres közlését, a női szerzőknek a gyermeklap-jellegből adódó erőteljes jelenlétét, a világirodalom felé történő nyitást...bővebben

A Székely Népköltési Gyűjtemény talán az első kötet, amely beemeli Erdővidéket, Székelyföld eme kistáját a köztudatba, s bár a gyűjtemény gazdagon sorolja a balladák, népdalok, találós mesék példáit, a táncról – tánczenéről, táncos alkalmakról és szokásokról – csupán két rövid fejezetben esik szó. Jelen kötet szerzője a magyar néptánc-szakirodalom hiányosságát szándékszik pótolni e második megjelent tánc-szakkönyvével, amelyből megismerszik a keleti táncdialektus egyik különleges tánc-régiója, az Erdővidék, mely területen ma nagyobb részt Kovászna, kisebb részt Brassó megye osztozkodik. Jánosi József több évtizednyi következetes munkával gyűjtötte egybe e táj népi kultúrájának néptáncos vonatkozásait...bővebben

A 21. század utazója gyorsan és hatékonyan dokumentál, digitális fényképezőgépével vég nélküli fotósorozatokat kattogtatva emlékeket gyűjt. A digitális fénykép racionálisan tényszerű, rajta minden fontos és kevésbé fontos részlettel. A rajz mint az egyik legősibb és legegyszerűbb kifejezési forma egyedi módon és utánozhatatlanul képes megragadni a dolgok lelkét, összemosni idősíkokat, kiemelni vagy elhagyni részleteket stb. A fénykép dokumentál, a rajz varázsol. A fotó megragadja a pillanat szépségét, míg a rajz megőrzi az időtlenség misztériumát. Ebben a könyvben hat jeles kortárs képzőművész (Baász Orsolya, Éltes Barna, Kristó Róbert, Sipos Gaudi Tünde, Péter Alpár és Vetró Bodoni Zsuzsa) ezt az alkotói folyamatot vázolja föl, azzal a belső késztetéssel, hogy fényképeiken keresztül Háromszék lelkét megismerhesse és megismertesse.

19.században is sajátos gazdaság- és társadalomszerkezettel rendelkezett. Orbaiszék céhes, városi központja, a Sepsiszentgyörgyöt Kézdivásárhellyel és Bereckkel összekötő vasútvonal megépülése, kisüzemek létesülése Kovásznán, borvízforrások és mofetták révén kibontakozó fürdőélet ugyanitt stb., mind-mind a polgári korban kibontakozó látványosabb fejlődés részei voltak...bővebben

A Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport tagjai Hargita Megye Tanácsának támogatásával 2011-ben is folytatták szimbólumtörténeti kutatásaikat. Ennek eredménye egy újabb tanulmánykötet, amelyet a kedves Olvasó most már kézbe vehet. A tizenegy tanulmány három témakörre tagolódik, címer, pecsét és zászlótörténeti írásokra. A tudományos igényességgel készült dolgozatok, egy sor kérdésben új megvilágításba helyezték és jelentősen kiegészítették a székelység által évszázadokon keresztül használt szimbólumok történetére vonatkozó ismereteinket. A munka természetesen ezzel nincs befejezve, de az elért eredményeknek köszönhetően, reméljük, hogy az Olvasót sikerült a székely szimbólumok valós történetéhez közelebb vinni.

Mihály János

Székelyföldön, 2012-ben is folytatódtak szimbólumtörténeti kutatások. Ennek a munkának az eredménye ez az újabb kötet, amelyben összesen hét tanulmány lát napvilágot, öt olyan szerző tollából, akik szakmailag jártasak ebben a témában. Közülük hárman (Pál-Antal Sándor, Szekeres Attila István és Zepeczaner Jenő) a 2009-ben létrehozott Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport tagjai, ketten (Bernád Rita-Magdolna és Bicsok Zoltán) pedig intézményi kereten belül foglalkoznak elsősorban római katolikus plébániák pecsétjeinek. bélyegzőinek tanulmányozásával. A kötetbe szerkesztett pecsét- és címertani tanulmányok közül 2012 őszén - pontosabban november 10-én, a Magyar Tudomány Napja alkalmával...bővebben

Visszapillantva az utóbbi években napvilágot látott székely szimbólumtörténeti munkákra, jelentős eredményekről beszélhetünk. Rövid idő alatt ez a negyedik olyan tanulmánykötet, amely székely jelképekkel- a székely nemzet, a székelyföldi világi és egyházai intézmények címer- és pecséthasználatával, valamint a történelmi zászlókkal - foglalkozó írásokat tartalmaz. A főként levéltári források alapján írt dolgozatok révén most már egy elég átfogó képet kapunk a székelység képviseleti, helyhatósági és egyházi szervezetei által használt szimbólumvilágról...bővebben