Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy

Már a kezdetekkor „élő” múzeum, és szerencsére meg tudott maradni annak a mai napig is. Sátrazó diákok tucatjai tanulták a hagyományos mesterségek fortélyait, vagy besegítettek a gyűjtemények rendezésébe, karbantartásába egy olyan korban, amikor a múzeumpedagógia fogalma még ismeretlen volt nálunk. A szelíd mosolyú pedagógus, id. Haszmann Pál kitűnően ráérzett a közgyűjtemények élővé tételének, vagyis a modern muzeológia művelésének a módozataira, arra, hogy nem elég a régmúlt korok tárgyi emlékeit „szemmel simogatni”, nem elég a szépérzékünket fejleszteni általuk, de meg kell tanulnunk a történetüket, anépi mesterségek észjárását, zsenialitását, sőt a tárgyak újraalkotását, továbbgondolását, akár rendeltetésük újraértelmezését.

A Székely Nemzeti Múzeum 2015-ben lesz 140 éves. Ezzel a múltjával ma a magyar nyelvterület egyik jelentős közgyűjteménye és tudományos-művelődési intézménye. Története során megért többszöri székházcserét, impérium- és rendszerváltást, tragikus sorsú menekítést, államosítást, de világkiállításon való részvétellel, nemzetközi elismertséggel és komoly gyarapodással is büszkélkedhet. Illőnek gondoltuk, hogy látogatóink számára, akik a Kós Károly tervezte kapun belépnek, olyan kiadvánnyal kedveskedjünk, amely ízelítőt nyújt a Székely Nemzeti Múzeum történetéből és gyűjteményeiből...bővebben

"Az 1875-ben megalakult «Székely mívelődési és közgazdasági egylet» kiváló feladatául tekintette alaposan megismerni a bajokat és nehézségeket, melyek a székely nép szellemi fejlődését és anyagi gyarapodását gátolják s módokat keresni a megismert bajok orvoslására, s évről évre minden kitelhető módon eszközölni e jóravaló nép előhaladását és jólétét. E czél valósítása végett az egylet központi választmánya alkalomszerűnek találta, hogy a «székely mívelődési és gazdasági viszonyoknak» egy hiteles adatokon nyugvó, kimerítő s állandó becscsel bíró, rendszeres leírására, bizonyos díj tűzetvén ki, pályázat hirdettessék."

A 2007. évi Évkönyv természettudományi, történettudományi és néprajzi tanulmányokat közöl. A kötet mintegy félszáz tanulmánya a Székelyföldhöz kötődik. A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica 2007 évkönyve

Előzékoldalak

Vargha Mihály: A Székely Nemzeti Múzeum igazgatói jelentése 2006–2007

Muzeológia

Demeter Éva: Múzeumok határok nélkül. Természettudományos muzeológiai kapcsolatok a Kárpát-medencében

Természettudományok

Kis Boglárka – Szász Árpád – Pál Zoltán: Ásványvíz-definíciók és besorolások fejlődése. A TDS-alapú jelenlegi besorolás problémái egy észak-erdővidéki vizsgálat tükrében

Pál Zoltán – Bálint Kinga: Települési talajvíz-szennyezési mintázatok erdővidéki falvak példáján

Székely Viorica: Catalogul colecţiei de plante „Nyárády Erazmus Gyula” de la Muzeul „Haáz Rezső” din Odorheiu Secuiesc

Csata Zoltán – Váncsa Éva: Didymosphenia geminata, o diatomee invazivă care periclitează ecosistemele de ape de suprafaţă

Csata Zoltán – Váncsa Éva: Contribuţii la cunoaşterea faunei de macrozoobentos din apele curgătoare din judeţul Covasna (România)...bővebben

Előzékoldalak

Vargha Mihály: A Székely Nemzeti Múzeum igazgatói jelentése (2007. november – 2008. október)

Muzeológia

Demeter Éva: Kísérlet a múzeumlátogatók számának növelésére a Székely Nemzeti Múzeumban (2007-es példák, tervek a jövőre)

Természettudományok

Pál Zoltán – Kis Boglárka – Székely Borbála: Erdővidéki természetes ásványvizek fizikai-kémiai tulajdonságainak összehasonlító vizsgálata földtani eredetük függvényében

Székely Viorica: Catalogul colecţiei de plante „Bányai János” de la Muzeul „Haáz Rezső” din Odorheiu Secuiesc

Szász-Fejér János: A zabolai Mikes-park és fás növényei

Kocs Irén: Diószeghy László és a Székely Nemzeti Múzeum, 1934–1943...bővebben

Előzékoldalak

Vargha Mihály: A Székely Nemzeti Múzeum igazgatói jelentése (2008. november – 2009. október)

Múzeum és örökség

Boér Hunor: Egy fél évszázaddal ezelőtti kísérlet: a Székelyföld múzeumi évkönyve, 1957–1959

Bartha Zonga: Múzeumpedagógia a Székely Nemzeti Múzeumban – Éves beszámoló 2008–2009-ben megvalósult sepsiszentgyörgyi gyermekprogramokról

Dimény Erika: Múzeumpedagógia a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban – Együttműködés a múzeum és az iskolák között

Természettudományok

Szabó Miklós: Adatok a Magyar Autonóm Tartomány hasznosítható ásványkincseinek kutatásához (1956)

Vörösváry Béla: A csíktaplocai Vasfúvó-domb

Székely Viorica: Catalogul colecţiei de plante „Pap Sámuel” de la Muzeul „Haáz Rezső” din Odorheiu Secuiesci...bővebben

A Székely Nemzeti Múzeum 2010-es évkönyve a múzeumi örökség, a természettudományok, régészet és történettudományok és a néprajz tárgyköréből közöl tanulmányokat, továbbá a múzeumi igazgató éves jelentését.A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica 2010 évkönyve

Előzékoldalak

Vargha Mihály: A Székely Nemzeti Múzeum igazgatói jelentése (2009. november – 2010. október)

Múzeum és örökség

Tóth Zsuzsanna: Az Apor-kódex restaurálása (2009–2010)

Dimény Erika: A kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum 2009–2010-es múzeumpedagógiai foglalkozásai

Természettudományok

Székely Viorica: Catalogul colecţiei de plante „Pap Sámuel” a Muzeului „Molnár István” din Cristuru Secuiesc

Petráss Katalin – Mátis Attila – Berde Lajos: Az aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) a Rétyi Nyírben

Kocs Irén: A Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményében található, Székelyföldön gyűjtött ormányosalkatú bogarak fajlistája (Coleoptera: Curculionoidea)...bővebben

A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica 2011 évkönyve

Előzékoldalak

Vargha Mihály: A Székely Nemzeti Múzeum igazgatói jelentése (2010. november – 2011. október)

Természettudományok

Jánosi Csaba – Berszán József – Péter Éva: A Csomád-hegység ásványvizes fürdői

Vörösváry Gábor: Adatok a Gyergyói- és Csíki-medence kultúrflórájának ismeretéhez

Urák István – Máthé István: Csíki-medencei lápok pókjainak (Arachnida: Araneae) faunisztikai és ökológiai vizsgálata

Régészet

Sztancs Diana-Maria – Beldiman Corneliu: Artefacte din materii dure animale aparţinând culturii Ariuşd-Cucuteni în colecţia Muzeului Naţional Secuiesc

Zăgreanu Radu Iustinian: Roman lamps in the collection of Székely National Museum...bővebben

A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica 2012-2013 évkönyve

Vargha Mihály: A Székely Nemzeti Múzeum igazgatói jelentése (2011. november – 2013. október)

Természettudományok

Kis Boglárka Mercedesz – Kármán Krisztina: Adatok a székelyföldi ásványvizek stabilizotóp geokémiai kutatásához

Kővári István: Kisvízi időszakok vizsgálata a Kovászna-patak felső szakaszán

Kisgyörgy Blanka: Kastélyparkjainkról

Urák István – Máthé István: A Lucs-tőzegláp pókjainak (Arachnida: Araneae) faunisztikai és ökológiai vizsgálata

Régészet

László Attila: Székely Zoltán, a régész

Bordi Zsigmond Lóránd – Józsa Lajos: Egy elfeledett régészeti lelőhely: a miklósvár–nagymátyás-pataki telephely

Bordi Zsigmond Lóránd – Boér Laura: Adalékok a Székely Nemzeti Múzeum történetéhez: Vasady Nagy Gyula és Carl Gooss levelezése, 1876–1878

Puskás József: Adatok Kovászna megye régészeti repertóriumához I. ...bővebben

Sheint műve nem az első próbálkozás Székelyföld leírására, korábban, a 18. században több munka készült, amely ugyanazt a célt tűzte ki maga elé.

A könyvet a szerző az államismeret műfajába helyezte, mikor „hon- és népismeret” szerepel a címlapon, és „honismeretként” a tartalomjegyzéknek azokat a tételeit sorolja fel, melyek során a természetföldrajzi állapotokat írja le, néhol gazdaságföldrajzi megállapításokkal fűszerezve. A „második szakasz” a terület „politikai”, vagyis világi közigazgatási felosztását írja le, magyar szerzők alapján, Udvarhely, Három-, Csík, Maros és Aranyos szék sorrendben. Ehhez a fejezethez kapcsolódik a területhez található romok leírása...bővebben

A Háromszéki Képzőművészet Évének nyilvánította Kovászna megye önkormányzata Barabás Miklós születésének 200. évfordulója alkalmából a 2010-es esztendőt. Ez alkalomból számos képzőművészeti eseményt, rendezvényt szerveztek nemcsak Háromszéken, hanem Székelyföld-szerte. A Jánó Mihály művészettörténész által szerkesztett Eszmény és hasonlatosság című tanulmánykötet Barabás Miklós művészetének különböző vetületeit vizsgálják, műveinek percepcióját elemzik, illetve a forrásközlések révén újabb adatokkal szolgálnak a kutatóknak Barabás Miklós életműve tanulmányozásához, megértéséhez.

Dr. Jancsó Benedek székely származású tudós polihisztor emlékének ápolását, életművének feltárását és bemutatását 2008 óta elkötelezetten végzi a Jancsó Közösség. A Jancsó Benedek emlékezete című, 2011-ben megjelent könyvünkben hitet tettünk amellett, hogy Jancsó Benedek életműve valóságos szellemi határkő. Ma sem gondoljuk másképp; ha valamikor, akkor most szükség van a nemzeti érdekeket előtérbe helyező, de higgadt, megfontolt, részrehajlástól mentes, elkötelezett cselekvésre a nemzetet érintő sorskérdésekben. Ennek volt ő egyik meghatározó reprezentánsa a 19/20. századforduló évtizedeiben...bővebben

Az erdélyi magyar történetírás kiemelkedő egyénisége, a tudományos utánpótláson állandóan fáradozó, szakismereteit és tapasztalatait átadni kívánó, mindenben és mindenhol kortársait segítő embere volt korának Demény Lajos. „Ő volt a »bukaresti magyar«, aki az akkor kifelé is roppant hiatalos román akadémiai történettudományi intézetben »képviselte« magyar történetírást. Amely magyar történetírás – sőt, önmagában az, aki a magyar történelemről beszél – tudottan vörös posztó módjára ingerelte a román nacionalizmusokat” – olvashatjuk Glatz Ferenc köszöntő sorait Demény Lajos Emlékkönyvében.

A Székely Nemzeti Múzeum újonnan megjelent kötete Roediger Lajos (1854–1941) több helyszínre szétszóródott népművészeti, néprajzi jellegű feljegyzéseiből, levelezéséből, nívós fénykép- és rajzanyagából nyújt válogatást. Roediger Lajos, a torjai születésű muzeológus a Bács-Kiskun Vármegyei Történelmi Társulattól került a 20. század elején Kovásznára, és bekapcsolódott a Székely Nemzeti Múzeum tudományos tevékenységébe.A kötet első részében a kászoni kiszállásai alkalmával keletkezett jelentéseit, leveleit, fotóit, rajzait ismerheti meg az olvasó: 1910–14 közt hitelesen dokumentálta Kászonaltíz- és Feltíz, Jakabfalva, Impér ház- és kaputípusait, népviseletét, szőtteseit és varrottasait, jelentéseiben kitér a Katalin kápolna, a Balázsi kúria, a nagykászoni templom, az impéri kápolna és a gyönyörű magas keresztes kászoni temetők ismertetésére is...bővebben

Köllő Margit az erdélyi magyar művészet kimagasló egyénisége. Halk, visszafogott alkat, művei ugyancsak visszafogottak, halkra hangoltak. De épp ebben a halkságukban rejlik igazi értékük. Halkra hangolja mély gondolatait, korképét – és képet ad a korról –, világlátását – látja a világot. Kifejezi sorshelyzetünket, mindezt valahol belülről, a lélek mélyéről szemlélve és a lélek mélységeivel, gazdag lelkiséggel rezdítve ki magából. Kezdetben Brassó, majd Háromszék művésze, de nem brassói-háromszéki mércével mérhető.

A Székely Nemzeti Múzeum pompás palotája nemcsak Sepsiszentgyörgy, Erdély, hanem az egész magyar épített örökség kiemelkedő értéke. Keletkezése, története és jelene egyaránt az itt élő magyarok öntudatosságát, élni akarását bizonyítja. Azt, hogy a világ joggal kerseheti bennünk nemcsak a katonanépet, hanem a kultúrát, művészetet értő és szerető nemzetet is...bővebben

A kötet a Székely Nemzeti Múzeum és a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság közös konferenciájának anyagát tartalmazza. A fő témák a vallástörténet, egyháztörténet, kisegyházak és az egyházművészet voltak.

Nagy Mózes helybeli plébános, apostoli misszionárius hívására a 18. század legelején pálos szerzetesek érkeztek az alsóháromszéki Illyefalvára azzal a megbízással, hogy a plébánia vezetése mellett a túlnyomóan protestáns vidék katolikus közösségeinek lelki gondozását ellásák. Induló könyv- és könyvtártörténeti sorozatunk első kötete végigköveti a háromszéki pálos misszió több mint nyolc évtizedes történetét a megtelepítésről egészen a rend magyarországi feloszlatásáig, bemutatja a fából épült kis rendház könyvtárának rendszerezésében és bővítésében szerepet játszó szerzeteseket, valamint ismerteti a plébánia gyűjteményében fennmaradt pálos vonatkozású könyvek katalógusát.

Pesty Frigyes 1864–1865-ös, az egész Magyarországra és Erdélyre kiterjedő helynévgyűjtését 1890-ben vásárolta meg a tudós özvegyétől a Magyar Nemzeti Múzeum. Itt, a később önállósuló Országos Széchényi Könyvtárban az 1960-as években a teljes anyagról mikrofilm-másolat készült. A gyűjteményből vagy az egyes településeken történt felvételek anyagából már korán hasznosítottak adatokat a kutatók, így a székelyföldieket Orbán Balázs mindjárt az adatfelvételt követően is. A gyűjtemény feldolgozásának, kiadásának helyzetét fél évtizede Hajdú Mihály összegezte.

A sorozat második kötete.

A sorozat harmadik kötete.

Pesty Frigyes 1864–1865-ös, az egész Magyarországra és Erdélyre kiterjedő helynévgyűjtését 1890-ben vásárolta meg a tudós özvegyétől a Magyar Nemzeti Múzeum. Itt, a később önállósuló Országos Széchényi Könyvtárban az 1960-as években a teljes anyagról mikrofilm-másolat készült. A gyűjteményből vagy az egyes településeken történt felvételek anyagából már korán hasznosítottak adatokat a kutatók, így a székelyföldieket Orbán Balázs mindjárt az adatfelvételt követően is. A gyűjtemény feldolgozásának, kiadásának helyzetét fél évtizede Hajdú Mihály összegezte.

A sorozat első kötete.

A sorozat harmadik kötete.