Forum Könyvkiadó, Újvidék

Kubát Gábor Kenyér és bor című kötete – amely a Gemma-sorozatban jelent meg – a Forum Könyvkiadó fiatal alkotók kéziratpályázatának 2009. évi díjnyertes munkája. A kötet novellákat, élménybeszámolókat, emlékezéseket tartalmaz.

A kötet válogatás a szerzőnek az elmúlt két évtizedben megjelent írásaiból. A legkorábbi, Herceg Jánosról szóló írás 1995-ben jelent meg az Új Hét Napban, más írások eredeti megjelenési helye pedig a Híd, a Létünk, a Kilátó, a Bácsország, a Temerini Újság, az Aracs és a Tanulmányok, illetve olyan mű is szerepel, amely tanulmánykötetben jelent meg...

Nem marad a kés a párna alatt. Betölti funkcióját: vág, szúr, sebet ejt, boncol – kegyetlenül és kéjesen. Csontig hatol, a végletekig kiélezve az érzékeket. Szenvedélyes, kitárulkozó verseket gyűjtött első kötetébe Papp Katalin, melyek tobzódó színvilágukkal, érzékiségükkel, máskor naturalisztikus képiségükkel taglózzák le az olvasót, hogy akkor se feledje, milyen élni (álmodni, szeretni, baszni, szenvedni), amikor a kés a párna rejtekében lapul. (Pressburger Csaba)

A szerző egy bácskai falu, Kishegyes iskolatörténetét dolgozta föl, mintegy folytatásaként egy régebbi munkájának, – amelyben a falu római katolikus iskolák múltjával fogalkozott – ezóttak az 1920 és 1945 közötti történetét tárva fölámtalan megmaradt dokumerntum, fénykép segítségével. Munkája részben falutörténet, de szociográfiai tanulmányként is olvasható, hiszen az iskolatörténeten keresztül megelevenedik a falu egyházi- és művelődési élete, s ezen keresztül kirajzolódnak a társadalmi, elsősorban a nemzeti viszonyok is.

A kötet a szerző 13, jórészt délvidéki vonatkozású, művelődéstörténeti tanulmányát tartalmazza. Szót ejt a vándortársulatokról és a színjátszásról, a tanítóképzésről, zenekultuszról, Rákócziról és a tárogatóról, József Attiláról és a Magyar Szóról.

A könyv a szerző többévi irodalomkritikusi és tanulmányírói működésének eredménye, aki szisztematikusan követi az egyetemes magyar költészet szinte minden fejleményét. Mintegy hatvan költő közel száz verseskötetét elemzi, s így a rendkívül gazdag anyag átfogó képet nyújt a kortárs költészet mozgásirányairól, folyamatairól és az értékviszonyokról is.

A szerző az utóbbi néhány év termését gyűjtötte kötetbe.

Elmagyarázza ezeknek az ifjú hölgyeknek Kovács Istenke Szindbád: régebben úgy gondolta, hogy Újvidék az utolsó téglájáig megismerhető, s hogy ez az ismeretség majd még a hasznára lehet. Hogy miután szépséges édesanyját elveszítette, az apja is elveszett, de a város megmaradt. A város, amely olyan, mint egy máj, egy szív. Ha leválasztanák rólad, menten belepusztulnál. Nem az emberek miatt, hiszen elbeszélőnek itt nem is voltak sosem igaz barátai. (Balázs Attila)

Barlog Károly 1986-ban született Zentán. Jelenleg Balatonendréden él. Első kötete 2012-ben jelent meg Maxim címmel. Ez a második könyve.

Kivételesen fontos feladatot vállalt és teljesít Bori Imre a jugoszláviai magyar irodalomban és kultúrában. Érdeklődési köre rendkívül széles: az irodalomtörténet és a kritika, a szerkesztés és a publicisztika, az egyetemi oktatás és a nemzetiségi kultúra kérdése egyformán érdeklődésének homlokterében áll. Szerteágazó tevékenységének belső motorja az a szenvedélyesen elkötelezett szellemi alapállás, mely a közösséginek és objektívnek tűnő kérdéseket személyes kérdésekké minősíti át, és így az irodalmat és a kultúrát komplex emberi-társadalmi jelenségnek tekinti. Ugyanez a szenvedélyes személyesség határozza meg irodalmi, irodalomtörténészi munkásságát is...bővebben

Bányai János – az Új Symposion és a Híd képzőművészeti gondolkodásának egyik tekintélyes alakítója – már a Symposion mellékleti korszakában határozott érdeklődést mutatott a vizuális kultúra témái iránt. Különös érzékenységgel reagált a kortárs elméleti irányokra (Oto Bihalji-Merin, Leonid Šejka, Igor Zidić), a művészet határait tágító alkotókra, az új figurális festés lehetőségeit kutatókra, az absztrakt művészeti mozgásokra, az izgalmas forma- és faktúrakeresésekre, a rendhagyó anyaghasználatra meg az informel gesztusaira a jugoszláv (Živojin Turinski, Leonid Šejka, Miroslav Šutej, Miodrag B. Protić, Mića Popović, Gabrijel Stupica) és a vajdasági magyar képzőművészeti szférában (Benes József, Kapitány László, Ács József, Sáfrány Imre, B. Szabó György, Hangya András), s fiatal korától az élete végéig kiemelten figyelt Maurits Ferenc művészeti útjára, festői világának kiteljesedésére. (Faragó Kornélia)

“Van egy tündéri bosnyák mese, amely két vízimolnárról szól a Száva folyón. Hogy hiszi-e az, aki éppen meséli, más kérdés, lényeg, hogy nagyon szép. A két molnár közül az egyik muzulmán, a másik keresztény. Egyszer aztán elterjed a hír, hogy háború lesz, ezért mindkét molnár azon kezd töprengeni, hová is rejtse a pénzét...

“Ez volt egy világ, Ludas egy világa világai sorában, egy életnyi idő tán a létek és korok közt, és egyféle, egyoldalú, mert szubjektív idő, amely éppúgy elmúlt, lefolyt, mint a számomra nem ismert előtte való, akár a nagy és általános embertörténelmi korfolyam, őskor, ókor és közép, és múlik a meglevő, a legújabb és a legesleg, ha az van még, mert nem tudjuk, nem lehet tudni… én biztos nem tudom, ahogy pontosan semmit, de semmit sem tudok.” Gulyás József

A világhírű, Nobel-díjas szerb író elbeszéléseinek, regényeinek háttere az a vidék, ahol Kelet és a Nyugat találkozásának évszázados nagy drámája lejátszódott, különböző jellemek, más és más felfogások csaptak ott össze. A két világ közt őrlődő balkáni ember tragikuma rajzolódik ki írásaiban.

„Célja szerint e többfejezetes mű – természetesen a szórakoztatás evidens célján túl – olyan alapvető kérdéseket feszeget, mint a Mindenható és az örökké ott szekundáló Sátán munkálkodása a Föld keletkezésétől a hawkingi Nagy Bumm elméletéig. És vissza.”

Az első világháború élményeit megörökítő népi kéziratos források összegyűjtésével és feldolgozásával eddig keveset foglalkozott a vajdasági magyar folklorisztika és a történészszakma, ezért félő, hogy az egykor virágzó írásos néphagyományaink rendkívül fontos rétege hullik ki az idő rostáján. A „nagy háború” centenáriumának köszönhetően Európa-szerte az érdeklődés középpontjába került a téma, a klasszikus, nagy memoárok, hadtörténeti összefoglalók és szépirodalmi értelmezések mellett kezdenek fontossá válni a harctereket és fogolytáborokat megjárt kisemberek külön szempontjai, az őszinte átéléssel és a szemtanúk tárgyilagosságával lejegyzett események...bővebben

Kollázsolt breviárium a hatvan éves Fenyvesi Ottó tiszteletére - 52 kortárs magyar, horvát és szerb író antológiája.

A kilencvenes évek háborúi elől Magyarországra menekült és Veszprémben letelepült Fenyvesit a tiszteletére készült kiadványban legalább két tucatnyi ember köszönti, ki-ki a maga anyanyelvén, és a maga módján. Igazán vajdasági költő akkor lett,amikor Magyarországra települt! Párját ritkító fordulat.

A szerzőpáros igyekszik megoldást találni a matematika-tanítás és -tanulás problémáira a játék segítségével. Játszva tanulunk, matematikát is, mégpedig előkészítő játékok, majd strukturált játékok, végül gyakorló és elemző játékok segítségével, a gyermek korának, érettségének megfelelően. A tankönyv az ovónők és a tanítók munkáját kívánja segíteni.

Barlog Károly Maxim című kötete 2012 decemberében látott napvilágot – a Híd Könyvtár sorozatban – a Forum Könyvkiadó, a JAK és a prae.hu közös kiadványaként. A rövidprózákból álló kötet a szerző első kötete, ám egy egészen kiforrott világ rajzolódik ki előttünk. A kiadvány értékét még inkább növelik a szövegekkel teljes összhangban lévő illusztrációk, Barlog Zsuzsanna digitális kollázsai, amelyek a szövegekkel együtt darabjai egy, a realitás szilánkjaiból építkező világ sajátos újraépítésének.

Ajánljuk még: Barlog Károly: Kovács Istenke álmodik

A Megélesztő ákombákom keretes meseregény. A nagyapa unokája vigasztalásul kitalál egy történetet a piros tehénről és annak jószívű, ügyes fiacskájáról, Jánoskáról. A fordulatok népmeséink hagyományait követik. A mese lebilincselő, eseményekben gazdag.