Forum Könyvkiadó, Újvidék

A könyv szerencsésen megfogalmazott címe sokatmondóan utal szerzőnk gazdag, 19. századi irodalmi tapasztalataira, a tárgyalt anyag küzdelmes, egyben azonban módszeres, állhatatos és szívós meghódításának folyamatára, a hozzá fűződő viszony személyi eseményeire is, amire vonatkozóan tudnunk kell, hogy a táj embere nem afféle hitbizományként jut azok birtokába, hogy aztán örök időkre kisajátíthatatlan és elidegeníthetetlen tulajdona maradhassanak, hanem fáradságos munkával, meg és visszahódításukkal...bővebben

Lapozgatva ebben a kiadványban, feltárulnak előttünk 35 év küzdelmei, sikerei, csalódásai, a vajdasági magyar televíziózás három és fél évtizedének története. Szűkebb pátriánkban a magyar szerkesztőség volt a "képes beszéd, avagy beszédes kép" úttörője, és büszkén állíthatom, hogy az Újvidéki Televízió hét szerkesztősége közül ma is a mi kis, megtépázott közösségünk a legfogékonyabb az újra, a szebbre, a jobbra, a korszerűbbre, az elektronikus hírközlés terén jelentkező újdonságokra. Egyéni és közösségi óhajaink, törekvéseink jócskán túlmutatnak azokon a nyomorúságos anyagi-műszaki korlátokon, amelyek könyörtelenül körülhatárolják lehetőségeinket...bővebben

A vajdasági magyar irodalom idén emlékezik meg jelentős alakja, Herceg János születésének századik évfordulójáról. Ebből az alkalomból az irodalomtörténészek mai szemmel olvasták újra regényeit, novella- és esszéköteteit, gazdag publicisztikáját, az írótársak pedig írói-emberi alakját elevenítik föl a kötetben.

A kötet több szempontból formabontó és szókimondó története az Amerikai Egyesült Államok utóbbi évtizedeinek, különös tekintettel a Bush-kormányzat idejének eseményeire. Purger Tibor 1991 óta követi és elemzi az amerikai politikát az újvidéki Magyar Szóban és 1994 óta a Duna TV-ben, illetve a balkáni válság idején a Szabad Európa Rádióban is. Korábban az újvidéki Fórum kiadóháznál tévékritikus, főszerkesztő, lapalapító. Jelenleg a washingtoni Brookings Intézet webtechnológiai igazgatója.

Bányai János, a tanítvány, majd pályatárs összegyűjtötte Bori Imre akadémikus, irodalomtörténész, tanár születése nyolcvanadik évfordulójára azokat a kritikáit, tanulmányait, amelyeket az elmúlt majd négy évtized alatt írt tanártársa könyveiről, sokrétű munkásságáról. A könyv – mint Gerold László, a recenzens írja – „kettős tükör, amelyben az irodalomtörténész Bori Imre portréja és a tanulmányíró Bányai János arcéle (is) kirajzolódik”.

Mérey Katalin próza- és stílusvilága egyéni, és pont ez az egyéni – és sokszor nagyon személyes – hang az, ami olyannyira olvashatóvá, kedvessé teszik szövegeit. Visszaemlékezései révén önmagát, önmaga – mára már kiforrt – eszmerendszerét önti vallomásokba. Halk, panaszos hangnemben írott prózai alkotások az övéi, amelyben központi gondolat a remény, az anyaországba, az anyanyelvbe és a családi szeretetbe vetett hit, amely a jövendő eseményeit a jobbá válás útján látja megvalósulni.

A kézirat egyik sajátossága a nyelvezet. A szerző tudományos kérdéseket is játékos, gyakran ironikus (vagy önironikus) stílussal kezel. A szokatlan kanyarok meglephetik a szakmához tartozó olvasókat, estenként talán meg is hökkenthetik, de végeredményben a különleges nyelvhasználat érdekes, és vitathatatlan értéke a kéziratnak...

A jugoszláviai magyar irodalom 1994. évi bibliográfiája 27 lap, folyóirat, évkönyv, naptár, melléklet anyagát és a tárgyévben megjelent könyvek bibliográfiai leírását tartalmazza. A bibliográfia anyagának közlésében (a magyar irodalomtörténeti bibliográfiák hagyományának megfelelően) követi az előző évek tematikus, tárgykörök szerinti felosztását. A cikkek és könyvek bibliográfiai leírása az ISBD nemzetközi szabvány szerint készült. Az évszám és az évfolyam a szerkezeti egyszerűsítés és ésszerűsítés következményeként a feldolgozott lapok és folyóiratok jegyzékében van feltüntetve...bővebben

A jugoszláviai magyar irodalom 1998-1999. évi bibliográfiája 36 lap, folyóirat, évkönyv, naptár, melléklet anyagát és a tárgyidőszakban megjelent könyvek bibliográfiai leírását tartalmazza. A bibliográfia anyagának közlésében (a magyar irodalomtörténeti bibliográfiák hagyományának megfelelően) követi az előző évek tematikus, tárgykörök szerinti felosztását.

A cikkek és könyvek bibliográfiai leírása az ISBD nemzetközi szabvány szerint készült. Az évszám és az évfolyam a szerkezeti egyszerűsítés és ésszerűsítés következményeként a feldolgozott lapok és folyóiratok jegyzékében van feltüntetve...bővebben

"Ez a könyv a kalocsai második székesegyház egykori épületével, díszítőfaragványaival és azok kapcsolataival foglalkozik, valamint tartalmaz egy függeléket, amely a főszöveget kiegészítendő az 1200 körüli évtizedek magyarországi díszítőfaragványainak egy jellegzetes csoportján alkalmazott kompozíciós megoldásokat, levéltípusokat és részletformákat mutatja be." (Részlet az Előszóból)

Bencsik Emese verseskötetének már a címében felrémlik, a kézirat versanyaga elé illesztett mottó pedig még egyértelműbbé teszi, hogy költeményei hangsúlyozottan mitikus világot határolnak be. Keresztény és hindu mítoszok elemei, allúziói, azaz az (ókori) európai kultúra mitikus hősei és jelenségei, valamint a távol-keleti mítoszok örök idejűsége és mitikus tere jelenik meg a versekben, s ez a mítoszi örök idejűség és tér alakítja a kert fogalomkörét is mitikussá. Mintha időn és téren vagy végtelenített időben és térben lennénk. A mitikus és intellektuális verstér azonban egyben szenzuális is, ugyanakkor erőteljesen közérzeti telítettségű.

A közös sors felelőssége című szöveggyűjtemény vajdasági, szerbiai, magyarországi, romániai és szlovákiai akadémikusokkal, egyetemi tanárokkal, prózaírókkal, költőkkel, irodalomtörténészekkel, nyelvészekkel, színházi szakemberekkel, szociológusokkal és politikusokkal készült interjúk egybefűzése révén jött létre. A beszélgetések az újvidéki Magyar Szó című napilap hasábjain jelentek meg 1977-től 1997-ig...

A kötet a Létünk című folyóirat negyven évfolyamának anyagából közöl válogatást, melynek révén rálátás nyílik a folyóiratszámok tükrözte társadalmi és tudományos mozgásokra, beszédmódokra, ezeknek változásaira az évek, évtizedek folyamán. A kötet melléklete egy CD-ROM, melyen digitalizált formában megtalálható a negyven évfolyam összes száma.

Szűgyi Zoltán válogatott költeményeinek gyűjteménye lírai önéletrajz „fehérben és énekelve”. Koncepciójában újraértelmeződnek az elmúlt negyven év darabjai, a táj- és istenközpontú vallomásversek, a barátsiratók, a gondnokfilozófiák, az EKG-szonettek és a pillangóhaikuk. A lélek elindul a lassú csendteremtés felé törekvő verseket foglalja magába, melyek hangtalan hangon, a vagyok időtlenségével hatnak olvasójukra.

„A helyi közösség egyértelműen kinyilvánította a Népkerthez való ragaszkodását, amikor elutasította az ott létesítendő új élményfürdő tervét annak ellenére, hogy a létesítmény bizonyára új lehetőségeket jelenthetett volna a helyiek számára. Úgy tűnik, két különböző közérdek feszült itt egymásnak: a gazdasági fejlődés és a közösségi identitás megtartása. A kanizsaiak tehát választás elé kerültek, így sok mindent elárulhat róluk, hogy a kettő közül az identitásukat képező örökséget választották. Az örökség ilyen felértékelődése jelezheti, hogy abban egy közösség a további fejlődés lehetőségét látja, de jelezheti a problémákkal teli jelen és a kilátások nélküli jövő helyett a múltba fordulást, az elvágyódást...

Bordás Győző egyszerű és pontos mondatokat ír. Erről az új könyvéről is elmondható az, ami teljes munkásságáról: mindig saját környezetével, életével, a vajdasági élettel foglalkozik. A novellái is dokumentumnovellák, a képzőművészetünkkel, irodalmunkkal, kultúránkkal foglalkozó írásai, még a búcsúztatói is szinte kizárólag vajdasági alkotókról szólnak...

Sárközi Ferenc (1929–1999) bácsfeketehegyi helytörténész majd fél évszázadon keresztül kutatta szülőfalujának szellemi és anyagi múltját, amelynek csak egy részét publikálta. Gyűjtésének zöme máig kéziratos hagyatékként maradt fenn. Ezeket rendezte és bocsájtotta a Kiadó rendelkezésére a helytörténész lánya, az ugyancsak néprajzzal is foglalkozó Sárközi Otília, s adtuk közre – számos dokumentum és gazdag fényképanyag kíséretében – egy három-négy részes sorozat első részeként.

Hasonmás kiadás

Jelen háromnyelvű kiadványunkat (A Tekijai Boldogasszony; Majka Božja Tekijska; Maria Schnee bei Peterwardein. Petrovaradin, 1938) Berti Johann német nyelven írta, s ebből készültek a fordítások. A könyveket az egyházi kánon szerint az egyházmegye testületei hagyták jóvá. E műveket a jövőben az egyháztörténet és a néprajz, illetve a folklór kutatói tanulmányozhatják. Most csak azt említem meg, hogy Berti Johann zarándok kézikönyvének megjelenési éve – 1938 – nem köthető semmilyen évfordulóhoz. A többnyelvű kiadványoknak az adott időszerűséget, hogy a királyi Jugoszláviában ekkor tetőzött a konkordátumválság. (Pastyik László)

Virág Gábor e kötete nemcsak a színházi szakma számára értékes, hanem hagyományőrző és -építő szerepe miatt Topolya és a Vajdaság művelődési-kulturális életének is fontos eleme. Miután 1949-ben hivatalosan is kezdetét vette az intézmény működése, megindult egy olyan folyamat, amely széleskörű kulturális és művészeti nevelést nyújtott  a korabeli színházlátogatóknak. Fennállásának tíz esztendeje alatt, számtalan akadállyal megküzdve, az amatőr színház majdhogynem hivatásos színházzá nőtte ki magát, lelkes és odaadó színészgárdájának köszönhetően. Ez a számos fotóval illusztrált, impozáns kötet remélhetőleg sok mindenkinek szerez örömet, és sok színészt ment át az emlékezés általi öröklétbe.