Betöltés...

Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár

Cím: str. Croitorilor(Mikes) nr. 15., 400162 Cluj-Napoca / Kolozsvár, Románia
Honlap: www.kjnt.ro
Telefon: +40/264/432-593
E-mail: kriza@kjnt.ro


A Kriza János Néprajzi Társaság 1990-ben alakult, a megalakulás éve óta fejt ki folyamatos és egyre bővülő tevékenységet Kolozsváron. Könyvtári állományunk meghaladta a nyolcezret, ebben helyet kaptak az erdélyi és az egyetemes magyar néprajz kiemelkedő alkotásai. A dokumentációs tárunkban létrehozott archívum tartalmazza a hagyatékból származó, de még fel nem dolgozott anyagokat, recens gyűjtésekből származó hang- és képanyagokat, térképeket, adatbázisokat valamint itt kapott helyet a terepen folytatott kutatómunka eredményeként egy több ezer kéziratot tartalmazó A KJNT fogja össze a hazai magyar néprajzos kutatókat és érdekképviseleti szervezetként felvállalja a tagság törekvéseinek képviseletét, konferenciákat, szakmai találkozókat szervezünk évi rendszerességgel. Kiadói tevékenységünk eredményei: 17 évkönyv, 53 kötet a Kriza Könyvek és a Kriza Könyvtár sorozatban, periodikaként jelentetjük meg a KJNT Értesítőjét, amelynek eddig 15 évfolyama látott napvilágot. Több kutatási programot irányítunk belső és külső munkatársak, hazai és külföldi kutatók valamint diákok bevonásával. Kutatási célkitűzéseinket összehangoljuk a magyar néprajz és általánosságban véve a magyar társadalomtudományok törekvéseivel.

"Ninc ki gondot üszeljen ránk…”
4.990 Ft
Néprajzi tanulmányok, dolgozatok a moldvai magyarok hagyományos műveltségéről / Halász Péter / Dissertationes Ethnographicæ Transylvanicæ

Halász Péter (Budapest, 1939) 1966 óta foglalkozik a moldvai magyarok történelmével és néprajzával. Kutatásaiban Domokos Pál Péter tanítványának vallja magár, akihez szoros baráti kapcsolat fűzte. Az 1960-as években a Magyar Néprajzi Atlasz anyagához gyűjtött a csángók között, később folyamatosan, csaknem minden nyári szabadságát Moldvában töltötte, ahol elsősorban a helyneveket, a gyűjtögetés, a gazdálkodás, az állattartás, a naptári évhez kötődő népszokások, az építkezés és a hiedelemvilág ismeretanyagát kutatta, illetve kutatja. Egyes fontos témák feltárása egyedül  az ő nevéhez kapcsolódik. Kutatómunkája során előnyben részesíti a monografikus gyűjtéseket, a feltáró és leíró módszert, mind a tematikus kutatás, mind a jelenségek földrajzi elterjedtségének vizsgálata esetén.


20. századi gyergyói népi önéletrajzok – A népi önéletírás funkciói
3.200 Ft
Szőcs Levente / Kriza Könyvek

A kötet öt gyergyói szerző kéziratát mutatja be, értelmezi. Közülük négy személy gyergyócsomafalvi: Köllő (sz. Borsos) Teréz 1909-ben született és 2008-ban halt meg, életének első szakaszában irgalmas nővér, ezután háziasszony volt; Huszár András 1931-ben született, elsősorban gazdálkodással foglalkozott, illetőleg mezőgazdasági gépeken dolgozott, jelenleg nyugdíjas; Czirják Gergely kovácsmester 1913-ban született, Kolozsváron halt meg 1993-ban; Köllő Vilma 1933-ban született, férje kőműves-asztalos volt, ő maga varrónő, jelenleg nyugdíjasként unokáját neveli. Antal János Gyergyótekerőpatakon született 1924-ben, Gyergyószentmiklóson halt meg 2009-ben. Életének meghatározó élménye hadifogsága volt.


A beszélés antropológiája
4.500 Ft
Egyetemi jegyzet / Keszeg Vilmos / Néprajzi Egyetemi Jegyzetek
  Keszeg Vilmos (Detrehemtelep, 1957) romániai magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, tudományszervező,... bővebben

A Borica
3.650 Ft
Kulturális identitás, rítus és reprezentáció a Brassó megyei Háromfaluban / Könczei Csilla

A hétfalusi boricáról az első leírás 1862-ben jelent meg. Úgy tűnik, hogy a rítus anélkül érte meg ezt az időpontot, hogy az egyház integrálta volna, eltérően a szomszédos vidékek hasonló szokásaitól, például a betlehemestől. A régión kívüli magyar elitek a dualizmus idején figyeltek fel a boricára. A külső tekintetek hatására ekkor alakultak ki nemzeti vonásai. A boricának az egymást követő román nacionalista rezsimek is nemzeti jelentéseket tulajdonítottak, ezért többszörösen betiltották...bővebben


A fiatalok vasárnapja Európában
2.990 Ft
Keszeg Vilmos - Pozsony Ferenc - Tótszegi Tekla (szerk.) / Kriza Könyvek

2007-ben Kolozsváron rendezték meg az Eurethno hálózat révén Az európai fiatalok vasárnapi rítusai című tudományos konferenciát. Itt számos európai kutató mondta el tudományos vizsgálatai eredményét a témakörben. Az előadások az európai fiatalok szabadidős programját, a sajátos vasárnapi foglalatosságot, a vasárnapi idő tagolódását, az identitáskeresés és -kinyilvánítás rítusait, eszközeit tekintették át. A kötet az előadások szerkesztett változatát közli.


A hagyomány burkai
3.600 Ft
Tanulmányok Balázs Lajos 70. születésnapjára / Lajos Katalin, Tapodi Zsuzsanna Mónika (szerk.) / Kriza Könyvek

A kötet Balázs Lajos néprajzkutató előtt tiszteleg 70. születésnapja alkalmából. A tudós pályát felvázoló és tisztelgő írások és interjúk után neves magyarországi és erdélyi néprajzkutatók tanulmányai olvashatók, melyeket követnek a román és magyar kollégák nyelvészeti és irodalmi témájú munkái.


A kalotaszegi cigányzenészek társadalmi és kulturális hálózatáról
3.200 Ft
Könczei Csongor / Kriza Könyvek

A szerző jelenleg a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Kutatási területei: etnokoreológia - etnomuzikológia, regionális, kulturális és etnikus identitások, interetnikus kapcsolatok, kulturális és társadalmi hálózatok.


A művészet antropológiája
2.990 Ft
Egyetemi jegyzet / Szikszai Mária / Néprajzi Egyetemi Jegyzetek

A szerző a művészet és kultúra viszonyát elemzi, előadássorozata a bölcsészettudományok és kultúratudományokat hallgató diákokhoz szól. Célja a vizuális nyelvezet bemutatása, működésének megvilágítása, interdiszciplináris, kultúrtörténeti, művészettörténeti ismeretek mentén történő képi látásmód és elemzési kézségek kialakítása.


A néprajzi örökség új kontextusai
3.990 Ft
Funkció, használat, értelmezés / Jakab Albert Zsolt, Vajda András (szerkesztő) / Kriza Könyvek

A kötet az elmúlt évben megrendezett két konferencián elhangzott előadások anyagából született, és arra tesz kísérletet, hogy  jobbára a néprajzi örökség értékeinek kérdésénél maradva  számba vegye azokat a paradigmákat és társadalmi, kulturális, valamint mediális kontextusokat, melyek az elmúlt másfél-két évszázad során meghatározták a magyar néprajzi értékek gyűjtésének, őrzésének / tárolásának, értelmezésének és megjelenítésének, illetve használatának kereteit. Ilyen értelemben a tanulmányok az örökség témaköréhez elsősorban néprajzi / antropológiai és kultúratudományi szempontból közelítenek.


A polgárosodás társadalmi és kulturális hatásai Kézdivásárhelyen (1750–1944)
3.990 Ft
Dimény Attila / Dissertationes Ethnographicæ Transylvanicæ

"A kézdivásárhelyi múzeum néprajzosaként, muzeológusaként napi kapcsolatban állok a városban egykor fontos szerepet betöltő céhes mesterségek ránk maradt írott és tárgyi anyagával. Incze László (1928–2007) szerteágazó helytörténeti kutatásai révén ma már sokat tudunk a városról és az egykor benne működő céhes életről. 


Az erdélyi magyar népi tánczene
2.500 Ft
Pávai István

Pávai István Az erdélyi magyar népi tánczene című kötete először 2012. december havában jelent meg Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság kiadásában. A könyvet 2013. január 23-án Kolozsváron a kiadó székházában Szenik Ilona népzenekutató, a Kolozsvári Zeneakadémia nyugalmazott egyetemi tanára mutatta be, majd február 5-én Budapesten, az MTA BTK Zenetudományi Intézet Bartók termében került sor újabb bemutatóra, ahol Richter Pál, az intézet igazgatója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének vezetője, a kötet lektora méltatta a munkát...bővebben


Beavatás
3.200 Ft
Tanulmányok a zabolai Fiatal Néprajzkutatók Szemináriumának anyagából (2008–2011) / Kinda István (szerk.)

A zabolai Csángó Néprajzi Múzeum 2011-ben immár nyolcadszor adott helyet a Fiatal Néprajzkutatók Szemináriuma néven intézményesült, elsősorban egyetemi hallgatók és pályakezdő fiatal kutatók számára szervezett néprajztudományi-muzeológiai tábor konferenciájának. Az évek során a Pozsony Ferenc egyetemi tanár, múzeumalapító által szervezett zabolai szakmai találkozóknak helyet adó vidéki intézmény a székelyföldi, erdélyi és magyarországi fiatal néprajzkutatók, muzeológus szakemberek, egyetemi oktatók kultúratudományi műhelyévé vált.


Csoportok és kultúrák
3.200 Ft
Tanulmányok szubkulturákról / Jakab Albert Zsolt - Keszeg Vilmos (szerk.) / Kriza Könyvek

Kacsuk Zoltán a szubkultúra kutatás történetét, iskoláit, terminológiáját foglalja össze. Patakfalvi Czirják Ágnes és Illés Sándor a kultúrához való hozzáférés technikájáról, metodologiájáról értekezik. Sólyom Andrea és Ferencz Angéla egy-egy romániai magyar város fiataljainak azt a stratégiáját mutatja be, amely során a városban teret sajátítanak ki a maguk számára, környezetet teremtenek szabadidős programjaik számára és ilyen módon határolódnak el a város társadalmától...bővebben


Emberek, életpályák, élettörténetek
3.200 Ft
Jakab Albert Zsolt, Keszeg Anna, Keszeg Vilmos (szerk.) / Kriza Könyvek

Az utóbbi évtizedek tudományainak figyelme intenzíven ráirányul a kollektív és individuális életpályák, valamint az életpályák narratív reprezentációja, az élettörténetek vizsgálatára. Alig van olyan tudományterület, amely a maga terminológiájával ne definiálta volna újra az élettörténetet, a biografikus történetet, annak műfaji, ontológiai és pragmatikus specifikumait.


Emlékállítás és emlékezési gyakorlat
4.500 Ft
Jakab Albert Zsolt

„A 20. század közepétől fokozatosan bontakozott ki az a (történelem)antropológiai irányzat, amely rendre a figyelem középpontjába állította a folyó időhöz, a múlthoz és a múlt reprezentációjához, a történelemhez való viszonyulás típusait, az időtartamokat, a korszakok retorikáját, a történetiség rendjeit. Ezzel egyidőben erősödött fel az emlékezet, valamint az emlékezés rituális kereteinek, az emlékező embernek a vizsgálata...bővebben


Fejezetek az erdélyi népballadagyűjtés múltjából
3.200 Ft
Olosz Katalin / Kriza Könyvtár

Az erdélyi népballadagyűjtés történetének négy fejezetét ismerteti a kötet. Bemutatja Viski Károly balladagyűjtéseit a huszadik század elején, Fehér László balladájának korai erdélyi változatait, Benedek Elek és Sebesi Jób balladagyűjtéseinek problémáit, végül pedig Gyulai Pál és kolozsvári diákgyűjtője közötti konfliktust.


Főnemesek a múló időben
3.990 Ft
A zabolai gróf Mikes nemzetség uzoni ága és rokonsági köre / Gazda Klára / Dissertationes Ethnographicæ Transylvanicæ

Gazda Klára (Zalán1944) erdélyi magyar muzeológus, néprajzkutató, egyetemi oktató. Könyve az Uzonba hazatelepült gróf Mikes család történetébe, rokonsági körébe és sorsfordulóiba tekint be, megőrzött vagy visszapótolt írott és képi dokumentumaik, emlékeik, valamint a szakirodalom alapján. Bemutatja közelebbi őseiket, azok történetét, jelzi magas tisztségeiket.


Gazdasági adaptáció és etnicitás
4.500 Ft
Gazdaság, vidékiség és integráció egy erdélyi térségben / Szabó Á. Töhötöm

A felsőkápolnai tetőre beereszkedve a távolban egy kisebb domb tetején a bonyhai református templom bukkan fel, képe több irányban is uralja a tájat – dominanciáját viszont elhomályosítja egy, a kápolnai tető fölött nemrég emelt borház és pincészet, amely a térségben nagy múltú, de az 1990 utáni években visszaszorult szőlészetnek, borászatnak ad új irányt. A falvak egy részében magyar többséget találni, más részében románt, harmadik részben pedig cigányt. De vannak itt olyan falvak is, amelyekben még az 1990-es évek elején is szász többség volt. És végül több faluban találni a valamikor magyar nemesség tulajdonába tartozó kisebb-nagyobb udvarházat, amelyeknek állapota viszont igen változó...bővebben


Hiedelmek, narratívumok, stratégiák
3.500 Ft
Egyetemi jegyzet / Keszeg Vilmos / Néprajzi Egyetemi Jegyzetek

A világképek, a tudás-, majd az eszmerendszerek differenciálódása óta a hiedelemről való beszélés az emberiség legállandóbb, legmakacsabb episztemológiai diskurzusa. Ez a diskurzus mindvégig hiedelemellenes magatartást követett. S paradox módon mégsem szüntette meg a hiedelmeket, hanem épp ellenkezőleg, újabb és újabb hiedelmeket termelt. A hiedelem együtt haladt a tudással. Illetve, félreértés ne essék, a hiedelem maga is tudás. Megfelel minden olyan elvárásnak, amit a tudással szemben támasztunk: a világot teszi érthetővé, az embernek szüksége van rá, mindig, korszakról korszakra megújul.


Kolozsvári munkásklubok az 1950–1960-as években
3.200 Ft
Ilyés Sándor

„Az ipari munkásság történetének, életmódjának, mentalitásának kutatása mostoha területnek számít mind a néprajz/antropológia, mind a történettudomány esetében. Kolozsvári viszonylatban különösen igaz ez, de ha a teljes magyar vagy román nyelvű tudományos eredményeket vesszük szemügyre, akkor sem állíthatjuk, hogy a téma valamirevaló népszerűségnek örvendene, vagy valamilyen mértékben megközelítené a nyugat-európai tudományos kutatás eredményeit." (A szerző)
 



Részletes keresés