Irodalmi Jelen (Concord Media), Arad

Nehéz, mondhatni sziszifuszi feladatra vállalkozott a szerző: a mai serdülőket, fiatalokat – bár reményei szerint a náluk fiatalabb gyermekeket, sőt a felnőtteket is – „jó szóra oktatni” magyar anyanyelvük tisztaságának, épségének, szépségének, gazdagságának és változatosságának megőrzésére. A kötet írásai, nyelvi fejtörői a szándék és lehetőségek szerint szórakoztatva kívánnak tanítani, nem merev nyelvtani szabályok ismételgetésével, hanem játékos formában. Aki e – szerény terjedelmű – könyvet figyelmesen átolvassa, szándékát megérti, legalább egy kicsit többet tud majd csodálatos anyanyelvéről, jobban megérti törvényeinek egyikét-másikát, egészében nagyszerűségét.

Manapság arról beszélnek, hogy a nyomtatott sajtó optimista becslések szerint sem húzza tovább húsz-harminc esztendőnél. A Gutenberg-galaxis napja leáldozóban van. Ilyen megközelítésből is rendkívül fontos és időszerű az aradi magyar napilapok és periodikák kezdeteinek, múltjának és részben jelenének feltérképezése. A szerző nemcsak a könyvtárakban, levéltárakban fellelhető kollekciókat, dokumentumokat kutatta fel, de a 24. órában még elbeszélgethetett a múlt század harmincas-negyvenes éveinek néhány újságírójával, így semmilyen dokumentumban meg nem található élményanyagot is felhasználhatott értékes könyvének megírásához, amely a 2011-ben 150 éves aradi magyar sajtó jubileuma előtt is tiszteleg.

Varga Melinda (1984, Gyergyószentmiklós) jelenleg Kolozsvárott él, az Irodalmi Jelen szerkesztője. 

Új kötete alcímének megfelelően  "a verses helyszínek az erdélyi irodalmi életet próbálják érzékletesebben bemutatni, a kor hangulatát, amelyből a derű sem hiányzik. A könyv második ciklusa azokat az alkalmi verseimet tartalmazza, amelyeket születésnapkra, Irodalmi Jelen-díjátadóra, kötetbemutatókra írtam, így szintén szorosan kötődnek az erdélyi és az anyaországi irodalmi élet jelentős eseményeihez

Végtére minden csak játék, az az este, az irodalom, az ősz, hogy késésben vagyok, a város és az idő is, ahogy ez a könyv is." (Varga Melinda)

Bátorligeti Mária végzettsége szerint középiskola tanár. 2015 óta Miskolcon él. Az irodalmi életben húsz éve van jelen, rendszeresen publikál, fordít, lektorál.

A kiadó így ajánlja könyvét: "Bátorligeti Mária az évtized egyik legjobb magyar regényével jelentkezett.  A gondozónő végig feszültségben tartja az olvasót. Témája időszerű: külföldön munkát vállaló fiatal nő története. Gyönyörű a regény nyelvezete, meghökkentőek költői képei. A történet pedig a kegyetlen realitás és egy mágikus, képzeletbeli világ keveréke. Ilyen nagy szeretettel az Irodalmi Jelen még nem ajánlott könyvet."

A 2012 márciusában zárult novellapályázatra százharmincegy pályamű érkezett be, közel egyharmaduk az igényes irodalom szempontjai szerint is mérhető tartalommal és megformálással. Ezekből állt össze antológiánk, napjaink "morális históriájának" reprezentatív mozaikképe. Eleven, többpólosú, ellentétekből építkező korkép rajzolódik ki a személyes hangú vallomásokból, emlékezésekből, lírai leírásokból, drámai jelenetekből, a szövegek sokszor figyelemre méltó esztétikai értékei szociográfiai hitelességgel párosulnak.

Több mint száz éve lappanganak e remekművek elsárgult újságlapokon, hogy most felébredjenek Csipkerózsika-álmukból: e harminchét írás csoda és varázslat. Jelentések a lélek legbelső tájairól, elfeledett hegedűszonáták és lírai hangulatok felidézése, életteli pillanatképek és hétköznapi apróságok, amikre tragédiák árnya vetül. De sohasem lehangolósak vagy reményvesztettek – biztos erkölcsi világrend pillérein nyugszanak. Az egyetemes magyar szépirodalom legértékesebb és legmodernebb hagyományaihoz kapcsolódik az életmű, mely megérdemli az újrafelfedézést. Tegyük hozzá: szórakoztató felfedezőútra indul olvasónk...bővebben

Az asztrológiához nem is konyítottam, a horoszkóp viszont bizonyos mértékig érdekelt, hittem is benne, nem is. Pontosabban szólva, az előrejelzésekben nem hittem, de az egyes csillagjegyek szülötteiről szóló általános jellemzések érdekeltek. Tudatában voltam, hogy a Halak jegyében születtem, de a különféle helyeken (főleg folyóiratokban) olvasott, erre vonatkozó jellemvonásoknak csak részben feleltem meg.

A kötet a költő és újságíró Woroszylskit mutatja be a magyar olvasónak. A versek fordítója, Gömöri György főleg a költő magyar tárgyú verseit válogatta be a kötetbe. Gömöri György válogatása elsősorban Viktor Woroszylski költőt mutatja be, aki 1956-ban átlépte saját határait, majd folyamatosan kelt át a kommunista pártvezetés által kijelölt szimbolikus határokon. Ezt nemcsak „A határ átlépése” nyíltan vagy burkoltan politikai versei jelzik, hanem azok a már a nyolcvanas években írt hitet-kereső versek is, amelyekkel a korábban agnosztikus és élesen antiklerikális költő nagyon közel került a II. János Pál pápa nevével fémjelzett, nyitottabb, ökumenikusabb lengyel katolikus szellemiséghez...bővebben

Lehet-e bolond egy lepedő, gonosz egy asztal, kopasz egy város?

Pongrácz P. Mária finom rajzú, sejtelmes szálakkal átszőtt történeteiben sokszor különös, fenyegető jelentést kapnak egyszerű használati tárgyak, egzisztenciális csapdává változik a megszokott környezet.

Kisemberek vergődnek könyörtelen élethelyzetükben, birkóznak a múlt és a jelen árnyaival – önmagukkal. A temesvári írónő modern, prózai balladáiban hol a valóság elviselhetetlenül abszurd, hol a viaskodó lélek káprázata írja felül a realitást.

E borzongató villódzás lidérces fényében kel életre a bolond lepedő, a gonosz asztal, a kopasz város.

Ez a kötet Mandics György 75. születésnapjára készült, és válogatott verseit tartalmazza....

A volt debreceni diák 1848-ban katonának áll, becsülettel küzd a bukásig a forradalomban. O'sváth Pál egykori tanító, a szabadságharcos múltját és hadnagyi rangját rejtegetni kényszerülő tehetséges fiatalember további életútja azonban egyáltalán nem szokványos: viszontagságos éveket követően falusi jegyző, majd pandúr lesz belőle. Az izgalmas, olvasmányos regényben felvonulnak a világtól elzárt és a mai olvasó által is kervéssé ismert Sárrét akkoriban mocsaras tájainak pásztoremberei, a méneseket dézsmáló betyárok, a zűrzavaros helyzetet kihasználó zsiványok - ebben a környezetben próbál rendet és törvényességet teremteni a karizmatikus főpandúr, akit élő, valóságos személyről mintázott meg a szerző, az író, szerkesztő, fotográfus, énekmondó, kulturális menedzser Kocsis Csaba.

Mit szeretnél olvasni? Krimit, paródiát, hihetetlen mesét vagy inkább egy hihető, jövőbeli fenyegetés történetét? Választhatsz.

Igaz lenne, hogy előkerült Leonardónak egy újabb masinája? Egy olyan szerkezet, ami valóban repül? Hol? Valahol Itáliában? Csak nem ott, ahol az a torony emelkedik, amibe képtelenség behatolni, hiszen teljesen zárt, de valaha valaki mégis bejutott, hogy végezzen a lakójával? Azt rebesgették, hogy egy madár volt, csak az juthatott be a lőréseken. Talán Leonardo szerkezete? Egy gépmadár, ami most újra kiszabadult arról a rejtekhelyről, amit maga a Mester építtetett neki egy palota labirintusszerű alagsorában, amit megközelíteni lehetetlen...bővebben

Nem a ruha eszi az embert – állítottam humorgyűjteményem első részében (Concord Media Jelen, 2014). Most, a második kötet születésekor ismét a lakmározás területére tévedtem, amikor a középkor gáncstalan lovagjait csak a kipukkanás veszélye fenyegeti, torna helyett a torta, persze csak egy Walter Scott paródiában. Bízom benne, hogy a félelmetes vitézek láttán az olvasó is magára ölti páncélingét, amit humorból, tréfából meg a képtelenségek játékából szabott számára a tollforgató, élvezve anyanyelvünk páratlan játékosságát.

Muszka Sándor új könyvében korábbi prózakötetének, a "székely egyperceseket" tartalmazó Sanyi bának az előtörténetét ismerhetjük meg. Szilveszter Dániel flekkenfalvi költő rájön, hogy a nép nyelvén kell szólnia, ezért elkezdi megírni humoros írásait.

A világ legszebb asszonya kétségtelenül megérdemelné, hogy örökre megmaradjon. Ha másként nem, szoborként. Nem közönséges kőfaragványként, inkább egy olyan emIékműként, amivé ő maga alakítja magát. Persze ehhez fel kellene fedezni a csodaszert, ami még életedben tartósít, akárcsak azt a kábítószert, amivel nyomban megtaníthatnád beszélni az állatokat, egyiket a másik nyelvén, tetszés szerint, pl. úgy, hogy a vadkacsa ugasson, ne a vadászkutya...bővebben

Mandics György (Temesvár, 1943) József Attila-díjas magyar tanár, költő, író, újságíró, esszéíró. Mostani kisregénye Covid betegsége kapcsán íródott.

A felnőtt férfi korba érve elindulunk az eleven erdőbe, hogy miután visszaemlékezvén az ifjúkor tombolására mégis elhelyezzük mérőeszközeink, s vállalva a lélek sötét éjszakájának beköszöntét - szembenézzünk saját magunkkal, s végre megmérjük szívünk tengerszint feletti magasságát. Megerősödve és felépülve tengernyi tisztásra jutunk, hol a kegyelem vár. A kötethez csatolt Adriatica, amolyan "úti-vers-napló". A szerző személyes élményét meséli el, amely a verseskönyv létrehozásának ideje alatt zajlott vele és benne.

Kántás Balázs (Budapest, 1987) irodalomtörténész, kritikus. 2015-ben szerzett PhD-fokozatot Paul Celan munkásságát elemző disszertációjával. Az utóbbi időben érdeklődése a kortárs magyar irodalom felé fordult, melynek aktív kritikusa. Kismonográfiát publikát többek között Géher István, Bíró József és Kemény István költészetéről. 2016 óta levéltárosként dolgozik a Magyar Nemzeti Levéltában. Irodalmi munkásságáért 2019-ben Gérecz Attila-díjjal tüntették ki.

„A költők magukat értelmezik jógiként. Jógájuk nem más, mint a költészet. A kalangwan, vagyis a szépség által verseikben a langö-állapot elérését kísérelték meg. A langö extázis. Ez azonban nem a mostani, nyugati világban ismert mámor, hanem a misztikusok extázisa, a szépség élményében feloldódó én öröme. A költők célja – s ez különösen Mpu Kanwa Ardzsúna esküvője című művéből ragyog felénk – eredetileg az volt, hogy a szépség révén és hatására létrejövő extázis, öröm, derű által minden szépre felhívják a figyelmet, és a végtelen szépség végül úgy szikrázzon a költemény befogadója felé, amilyen a valódi arca: Egyként. A közös, örök Egyként...bővebben

Manolita Dragomir-Filimonescu zsigeri szükségből a szerelem templomát, a béke kikötőjét akarja megépíteni az emberiségnek. Olyan költészettel szembesülünk, mely élettapasztalatból ered, virágzást, megújhodást ígér, egy új társadalmat, amelyben a nagyon gazdagok kevésbé önzőek, a nagyon szegények pedig boldogabbak lehetnek.