Sztánai füzetek

Kalotaszegi értékfeltáró-értéktudatosító kiadványsorozatunknak különleges darabját tartja kézben a Kedves Olvasó: Ady Endréné Boncza Berta visszaemlékezéseinek részleteit a maguk töredékes, helyenként csupán vázlatos formájában, esetleg éppen csak baráti levélben körvonalazott, de soha meg nem valósult alakjában. Kiegészítve a désfalvi Boncza- és a törökfalvi Török-család mozaikos történetével, a - Szentimrei Jenő szavaival élve - csucsai vár három Bertájának egyéni és közös tragédiájával...

Elképzeléseimnek megfelelően szándékom Gyarmathy Zsigáné (1843–1910) szépirodalmi alkotásait felébreszteni Csipkerózsika-álmukból, hiszen azok pár kivételtől eltekintve a megírás és a kiadás óta (ami a 19. század utolsó évtizedeit jelenti, kissé belenyúlva a 20. század első éveibe) feledésbe merültek. Ezek a művek manapság már jószerivel csupán a nagyobb könyvtárak polcain lelhetőek fel. Remélem, hogy nem csak Kalotaszegen, ahol áldásos tevékenységét kifejtette, hanem az egész magyar nyelvterületen érdeklődésre készteti a könyvszerető olvasókat...bővebben

Nem szokványos életpálya az 1928-ben született Fekete Károlyé, és ennek tulajdoníthatóan nem szokványos az a pályakép sem, amelyet most – korabeli iskolai dokumentumokkal, újságcikkekkel, fényképekkel kiegészítve – közread. Nem megszokott sem tartalmában, sem műfajában, sem hangvételében. A címbeli „nemzet napszámosa” is másképpen, sokféleképpen értelmezhető az általa átélt, megélt korban és személyesen rá vonatkoztatva. Két állandó vonatkoztatási pontja mégis van ennek az életpályának. Az egyik Kalotaszeg, Bánffyhunyad és környéke, ahol mindenes és tanító volt, és a „nemzet” is, amelyre hivatkozik, elsősorban ennek a vidéknek a népét jelentette, nem egyetlen faluért, mint ahogy megszokott (volt), ha valaki a „nemzet napszámosságát” vállalta...bővebben

" [ ...] nekivágunk egy nyersmérleg-félének, amiből idővel akár krónika is lehet, krónikája egy jó szándéknak, egy nagycsalád, egy ház, egy telep, egy falu, egy kistáj és egy valamivel nagyobb emberi közösség próbálkozásainak, hogy a 20. és 21. század fordulóján mire voltunk képesek, mit tettünk azzal, amit örököltünk, ott, ahol voltunk. [...]

Az egyik legjobban sikerült Gyarmathy-regény Az ifjú pap (1885), az írónő jól átgondolt és felépített, érett műve. Cselekménye a Bach-korszakban három síkon játszódik. Az egyik a gyűlöletes Bach-korszak és a vele szembeni passzív ellenállás, a másik egy gonosztett és annak kiderítése, míg a harmadik, a köztes réteg, mely valóságos írói bravúr, a néprajzkutatás öncélú divatjának kritikája. E rétegek a regényben szervesen összefonódnak. A szabadságszerető főszereplő előbb tengerész akarna lenni, utóbb fontosabbnak érzi Isten és népének szolgálatába állni...bővebben

A szerző összegyűjtött cikkei mind Bánffyhunyad és vidékének, azaz Kalotaszegnek a történetéhez, kultúrájához kapcsolódnak. Szólnak a bánffyhunyadi iskolák történetéről, a helyi hitéletről, irodalomról, közművelődésről, a Riszeg-tetői énekversenyről és Bartók Béláról, Kodályról és a helyi zenei élet nagy alakjairól, Kós Károly és a szerző kapcsolatáról, a közösség kiemelkedő alakjairól és családtörténetükről.

Szentimrei Jenő (1891-1959) elsősorban költő, prózaíró, újságíró és művelődéstörténész volt, életművében a drámaírás csekély szerepet játszott, annak ellenére, hogy pályakezdőként is kacérkodott vele, és a hat kiadást megért Kölcsey-életregénye mellett talán a Csáki bíró lánya című balladajátéka volt a legnépszerűbb műve...bővebben

Nagy elégtétellel és elismeréssel ajánlom a szakmabeliek és a szélesebb olvasóközönség figyelmébe ezt a kivételes gyűjteményes tanulmánykötetet. Teszem ezt nemzedéktársaim, a biológus-botanikus Szabó T. Attila és Szabó István professzorok nevében is, emlékezve a hajdani kutatótársra, Kóczián Gézára is. Elégtétellel, mert az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete szervezte kalotaszegi etnoökológiai kutatótábor fiatal kutatóinak nemzedéke saját munkáját ahhoz kapcsolja, amit mi végeztünk az előző század hetvenes éveiben...bővebben

Péntek János

Buzás Pál (Bánffyhunyad, 1939) kolozsvári zongoraművész, zenetanár, "Kalotaszegnek a szó legnemesebb értelmében vett helytörténésze. Amint ennek a gyűjteményes kötetének az írásaiból is kitűnik, bizonyára vannak - és ők lehetnek a legtöbben -, akik a zongotanár és előadóművész Buzás Pált ismerik, és alig tudhatnak kalotaszegi elkötelezettségéről, akik pedig a Kalotaszegben vagy a Művelődésben Kalotaszegről szóló írásait olvassák, a kalotaszegi hagyományt megörökítő breviáriumait, antológiáit forgathatják, kevésbé ismerhetik tanári, előadóművészi pályáját. Ez a kettősség, pontosabban életpályájának ez a sokrétűsége tűkröződik ebben a kötetben, azokban az írásokban is, amelyekben önmagáról ír (vagy vall interjúkban), a rá jellemző rejtőzködő szerénységgel, és azokban is, amelyekben másokra emlékezik vagy másokat méltat..

A szerző Kalotaszeg múltjának és jelenének alapos ismerője, tevékeny alakítója és elkötelezett krónikása. Egész életében tanító és tanfelügyelő, művelődést serkentő és szervező munkát végzett.

Szentimrei Jenő irodalomszervező tevékenysége.

Kós Károly sztánai hetilapja 1912.évi évfolyamának 1-12. szám hasonmás kiadása.

Morvay Pál (1914–1990) nem volt újságíró, legalábbis foglalkozásszerűen, de több volt annál. Írásainak elsősorban hírértékük volt és van mind a mai napig, olyan hírek, információk, amik nagyon fontosak voltak, elsősorban azok számára, akik akkor és ott éltek, illetve a mai erdélyi vagy Erdélyből elszármazott emberek számára is; az idősebbeknek, akik átélték, a fiatalabbaknak, hogy tudomásuk legyen azokról az eseményekről, színjátszásról, néptánc együttesek sikereiről, hangversenyekről, interjút készített zenészekkel, képzőművészekkel, olimpikonnal, népnevelővel, egyszerű, tehetséges emberekkel, bejárta a környék falvait, elbeszélgetett a kalotaszegi emberekkel, írt a sikereikről, bekapcsolódott az egyházközség életébe, tisztséget vállalt a gyülekezetben, és életével, munkásságával példát mutatott emberségben, kitartásban...bővebben

Irodalmi breviáriumunkban huszonhárom alkotó kapott helyet. Van közöttük kalotaszegi bennszülött, de rövidebb-hosszabb ideig itt tevékenykedő is, továbbá innen elszármazott, ide honosodott és végül a tájegységtől független szellemiség, akinek viszont művelődési téren Kalotaszeg valami lényegeset köszönhetett. A szerzők legszükségesebb életrajzi adatait és Kalotaszeggel kapcsolatos munkásságának bemutatását követi az illető író, tudós egy-egy reprezentatív, vagy a tájegységhez kötődő művéből kiválasztott eredeti szövege. Helyenként - ahol alkalmasnak vélte - a szerző hozzáillesztette az illető íróhoz, a korszakhoz, sajtótermékekhez kapcsolódó egyéb írását.

"Idestova tíz esztendeje készítem és közlöm az interjúkat (Kalotaszeg, Művelődés). Jelen kötet is e tíz esztendő összegyűjtött interjútermését tartalmazza. Eleinte alkalomszerűen, később már okszerűen kiválasztva azokat a Kalotaszegen élőket, tevékenykedőket és elszármazottakat, rokon érzelműeket, akik tettek/tesznek valamit, emlékeznek, véleményt mondanak jelenünkről, jövőnkről."

Erdélyi viszonylatban sokak számára ismeretlen fogalom a teljesítménytúra. Akik csak hallottak róla, esetleg annyit tudnak, hogy a turistaságnak, természetjárásnak egy újabb keletű, sportosabb ágáról van szó. De ha kevesen is, vannak olyanok, akiknek nemcsak teljesítmény, nemcsak túra, hanem hitvallás és szertartás is. Könyvünk ennek a kétségtelen nagy közösségformáló és -fejlesztő potenciállal rendelkező mozgalomnak kíván szószólója lenni. Egy a megszokottól eltérő, más irányból való megközelítése a kirándulóhelyeknek, a természetben található látnivalóknak...bővebben

Dr. Kovács Ágnes (1919-1990) népmesekutató születésének 100. évfordulójára lánya, Lengyel Judit állította össze az életművét bemutató kötetet a Sztánai füzetek 27. tagjaként. Gazdag képanyaggal, teljes bibliográfiával mutatja be azt a sokrétű gyűjtő- és ismeretterjesztő munkát, amelyet édesanyja végzett. Ortutay Gyula tanítványaként egy új mesefelfogást próbált elfogadtatni itthon és külföldön. Ennek lényege, hogy a népmese alapvetően egy szóbeli műfaj, szájhagyomány útján terjed, középpontjában a mesemondó és annak meseértő közönsége áll. A paraszti faluközösségekben a mesemondásnak funkciója volt, és művészi színvonalra jutott. Ennek felgyűjtése, megismerése, elemzése elősegítheti a jövő társadalmát is abban, hogy a maga kommunikációját művészi szintre emelje.

A kalotaszegi varrottas-háziipar megteremtése mellett Gyarmathy Zsigáné az írás erejével is népszerűsítette szülőföldjét. Cikkei, elbeszélései, néprajzi tárgyú leírásai, mesekötetei mellett jelentősek regényei. Az utókor mostohán bánt velük, hiszen az első kiadásukat nem követték újabbak. Jóval több, mint egy évszázadnak kellett eltelnie addig, amíg Gyarmathyné méltatlanul elfeledett, 1885-ben írt Az ifjú pap című regénye ismét megjelent. Úgy tűnik, hogy a kiadás megindított egy folyamatot, melynek eredménye a Monostory Katinka...bővebben

Kalotaszeg, Erdély, sőt az egész Kárpát-medence – és nem is csak a magyar – szellemi néprajzában, közelebbről a mesekutatásban kimagasló, nemzetközi léptékű eredményes tudományos munkát fejtett ki Kovács Ágnes (1919–1990). Az ő emlékének áldozunk az 1970-es–80-as évek népszerű rádióműsorában, a Kis Magyar Néprajz sorozatban elhangzott előadásainak közzétételével. Így ezek a 6-8 perces miniesszék, könyvrecenziók, közérthetően elmondott általános ismeretek a népmesééről, alműfajiról, a mesélési alkalmakról, az előadásmódokról, mese- és mondókaszövegek, népi játékok újratanulásáváról, a magyar mesevilág nemzetközi kapcsolatairól, a magyarországi nemzetiségek néphagyományai kutatásának fontosságáról, eredményeiről, a Magyarország határain kívül rekedt nemzetrészek körében végzett mesegyűjtések eredményeinek értékeléséről kötetben is olvashatók, üzenetük ma is megszívlelendő.