Doktori dolgozatok

Könyvében Kerekes Erzsébet a heideggeri filozófia avatott értelmezőjeként mutatkozik be. Nem elfogult heideggeriánus, aki a mester szavait kinyilatkoztatásként fogadja, hanem önálló gondolkodó, aki képes krtikai  észrevételeket megfogalmazni és – ami a terjedelmes Heidegger-szakirodalom mellett korántsem könnyű – újszerű értelmezési szempontokat érvényesítő párbeszédet folytatni a XX. század e jelentős filozófusával. (Fehér M. István)...bővebben

Gorbai Gabriella Mára (Bánffyhunyad, 1977) 2000-ben szakvizsgázott a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karán. 2000 óta a Református Tanárképző Kar oktatója, ahol a Katechtikai tantárgycsomag gyakorlati jellegű tantárgyait tanítja. Kutatási területe: szakmai személyiségfejlesztés (súlypont: mélyreflexió), hivatásfejlesztés, interdiszciplinaritás a vallásoktatásban, pozitív nevelői attitűd kialakítása, fejlesztése. Közel húsz szaktanulmánya jelent meg a fenti témakörökben. Jelen könyvet a Református Tanárképző Karon (BBTE) doktori dologzatként védte meg.

Illuzórikus, ugyanakkor szintén túlságosan is konstruált, túlságosan is metafizikai, és egy nem is új keletű fordított logika érvényesítése lenne, ha az aktualitás konstruáltságának leleplezését, vagy éppen egy „valódi aktualitás” felmutatását tekintenénk feladatunknak, hiszen nem létezik az aktualitás, de vannak különböző legitimált, propagált „aktualitások”. A feladat az, hogy jogot adjunk „az aktualitás” helyett a „korszerűtlenségnek”, a „poszt” és a „túl” iránylehetőségeinek. Jelen kötetben a már sokszorosan kritikával illetett, nagy horderejű filozófiai erőfeszítések során destruált és dekonstruált, de valamiképp minduntalan rehabilitált szubjektum filozófiájának és politikájának néhány vonatkozását körvonalazom a kortárs metafizika-kritika és az ún. metafizika-politika horizontjában.

"A téma aktuális, ami gyakran közhely, tehát némi indoklásra szorul. Az a társadalmi, kulturális, földrajzi kontextus, amelyben a dolgozat született a korábbiakban, még inkább napjainkban a kétnyelvűség kutatására ösztönzött, aminek feltehetőleg legfontosabb forrása a közép-kelet-európai régióban a néhány évtizede kibontakozott társadalmi demokratizálódás. Világos, hogy sem a magyar, sem a román (és ebben nincs lekicsinylés) nem világnyelv, az erdélyi és más magyar lakta vidékeken törvényszerűen jelentkezni fog a három- vagy többnyelvűség kutatásának igénye. ( ... ) A Biró Enikő választotta téma nem csak magyar és román, hanem nemzetközi viszonylatban is aktuális. Gondosan mutatja be a kétnyelvűségről megfogalmazott legfontosabb interdiszciplináris ismereteket. A dolgozat legfontosabb eredménye: a nemzetközi szakirodalomból ismert nyelvtanulási stratégiáknak meglétét, ezek megjelenését és elrendeződését igyekszik felderíteni többféle eszközzel...bővebben

Ez a könyv korábbi doktori értekezésem átdolgozása. Disszertációmat Gábor Csilla egyetemi tanár vezetésével 2009-2012 között a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán belül működő Magyar Irodalomtudományi Intézet Hungarológiai Doktori Iskolájának hallgatójaként készítettem, és 2012. november 8-án védtem meg. A könyvvé alakított értekezés egy 17. századi jezsuita szerzőről szóló monográfia, melyben Tarnóczy István (1626-1689) életművéhez főként műfajtörténeti kérdésekből kiindulva, az elmélkedés szövegtípusát vizsgálva közelítek...bővebben