Egyetemi füzetek

A hozzátartozás struktúrája a hermeneutikai tapasztalat alapstruktúrája; mélyebb és átfogóbb összefüggések szintjén olyan univerzális ontológiai struktúraként ragadható meg, amely – H.-G. Gadamer Igazság és módszeréből idézve – "mindannak az alapstruktúrája, amire a megértés egyátalán irányulhat". Ez az alapstruktúra ismerhető fel bármiféle emberi világtapasztalat és létviszony mélyszerkezeteként.

A távolság problémája – térbeli, időbeli, kulturális, emberközi, belső és külső tapasztalati vonatkozásaiban – olyan integratív problémakör, amelynek vizsgálatában a hermeneutikai, fenomenológiai, antropológiai, történelmi, esztétikai, kommunikáció- és kultúratudományi kutatások interdiszciplináris kölcsönhatások mentén találkoznak egymással, s a filozófia alkalmazásának számos konkrét perspektíváját nyitják meg a tapasztalati tudományokkal való kapcsolatfelvétel irányában.

"A voltaképpeni tapasztalat az – mondja H.-G. Gadamer az Igazság és módszerben –, amelyben az ember saját végességének a tudatára ébred." A végesség problémahorizontjában válik átfogó módon beláthatóvá, hogy hogyan szerveződik az emberi tapasztalat jól körülhatárolt, de ugyanakkor nyitott és folyamatos történeti mozgásban továbbhaladó világszerű teljességgé a különbség, a távolság és a hozzátartozás struktúriáiban.

Néhány éve Ablakok a múltra címmel szervezzük évi tanárköri konferenciánkat, ezen kollégáink, „tananyagon kívüli” kedvenc kutatási témájukkal kapcsolatos előadások révén mutatkoznak be hallgatóik és kollégáik előtt. Már az első konferencia alkalmával megfogalmazódott az elhangzott előadások nyomtatott formában való megjelentetésének szándéka, de megvalósítása most először sikerült...bővebben

Noha az élő mivoltunkkal kapcsolatos tapasztalatok a legsajátabb élményeink közé tartoznak, az élet eszméje a legnehezebben érthető fogalmak egyike (Lovelock). Mégis, az ember céljai elérése érdekében egyre mélyebben beavatkozik természeti és emberi életfolyamatokba, s ezzel veszélyezteti azok integritását és fennmaradását. A kötetben közreadott tanulmányok öt nagy tömbben tekintik át a rendkívül szerteágazó kérdéskört: Genetika, biotechnológia, fenntartható fejlődés; Ökológiai szemlélet; Élet és egészség; Egészség; Biopolitika és emberi méltóság.

A kötet Viktor E. Frankl halálának tizedik évfordulója alkalmából a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karán 2007. október 26–27. között megrendezett nemzetközi konferencián elhangzott előadások anyagát közli.

Bár az interkulturalitásról, vagyis a társadalmak kulturális sokféleségéről, a kultúraközi viszonyokról szóló diszkurzus manapság egyfajta akadémiai divat, az interkulturalitás elmélete maga valójában gyerekcipőben jár. Az interkulturalitást kutató társadalomtudományi diszciplínák nem nélkülözhetik a kulturális idegenség, a kultúraközi tapasztalat átfogó filozófiai elméletét. Konferenciánk egyik célja az volt, hogy megvitassuk a különböző filozófiai módszerek és diszciplínák együttműködési lehetőségeit az interkulturalitás kutatásában. A konferencia-kötet több tanulmánya is foglalkozik a multikulturalitás politikafilozófiai problematikájával, teret kap az interkulturálls kommunikáció etikai illetve logikai elemzése, képviselteti magát az interkulturalitás fenomenológiája, hermeneutikája, művészetelmélete, sőt ökofilozófiája is.

Amennyiben a rendezetlenség és a véletlenek játéka – a legkülönfélébb tudományos eredmények által igazoltan - egyetemesnek bizonyul, maga a tudományos kutatás is a különböző területeken határhelyzetbe kerül. Ez kétségtelenül ösztönzőleg hat az interdiszciplináris nyitásokra és vizsgálódásokra. De, ezen túlmenően, leginkább arra biztat, hogy gondoljuk újra a magunk teremtette rendezett világ lehetőségfeltételeinek, mibenlétének avagy (a számunkra szükséges) illúziójának a fenntarthatósági kritériumait, vessük fel újra az értelem, a hit és a remény kérdéseit...

Az 1945-ben kolozsvári székhellyel megalapított magyar tannyelvű Bolyai Egyetem létrehozásának és a Bolyai név felvételének 60. évfordulója tiszteletére Bolyai Egyetem Emlékkonferenciára került sor a Bolyai Társaság szervezésében 2005. november 19-én Kolozsváron, majd november 24-én Nagyváradon – a konferencia anyagát tartalmazza a kötet.

A BBTE Filozófiai doktori iskola ‒ Fenomenológiai, hermeneutikai, alkalmazott filozófiai kutatások doktori program keretében készült tanulmányok. Az olyanszerű kérdésekre adható válasz, hogy "Mi az identitás?" és "Hogyan lehetséges az identitás?" nagymértékben függ attól, hogy adott tapasztalati-nyelvi közegben, az egymással kommunikatíve és kulturálisan érintkező és kölcsönhatásba kerülő egzisztenciális feltételek között hogyan értelmezzük és miként érthetjük meg a személyes és kulturális identitás-tapasztalatokat. Az előszót írta: Veress Károly. A kötet szerzői: Schmidt Dániel, Csergő Antal, Lurcza Zsuzsanna, Amon Krisztina, Ferencz Enikő, Péter Mónika, Miklós Beáta, Magyari Imola, Kovács Judit, Zsók Izabella.

Mennyiben igazolják a kortárs természettudományi kutatások a természet ritmikusságáról alkotott elképzeléseinket, mindennapi tapasztalatainkat? Fenntartható-e a mai tudományos megfontolások alapján egy olyan természetkép, melynek központi meghatározó eleme a ritmus? Hasonló kérdések merülnek fel a társadalom- és embertudományok esetében is az emberi élet és tevékenységek, az együttélési viszonyok és formák, az irodalmi, művészeti és zenei alkotások vonatkozásában. E kérdésekkel kapcsolatos válaszkeresések újabb lehetőséget kínáltak az interdiszciplináris párbeszéd folytatására az akadémiai életben, a különféle szakterületek és tudományos paradigmák képviselői között.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem négy képzési irányt, az irodalom-, a nyelvészet-, a média- és a néprajztudományt lefedő Hungarológiai Tudományok Doktori Iskolájának második tanulmánykötetét adjuk át az olvasónak. A válogatás 13 tanulmányt tartalmaz, jelezve azokat a kutatási témákat, amelyek a fiatal kutatók figyelmét fogva tartják, azokat a módszereket, amelyek jegyében kutatásaikat végzik. A kötet második felében a doktori iskolában 2014-2015-ben megvédett disszertációk tartalmi kivonata olvasható.

Dr. Keszeg Vilmos 

A tanulmánykötet témakörei: az emlékezet jelenségének és az emlékezeti tevékenység működésének változó értelmezései, a természetes és a mesterséges emlékezet egymást kompenzáló kutatásai egy lehetséges memóriatörténet folyamán, a kollektív emlékezet felépítése, sajátosságai és intézményes formái, az emlékezet és a (művészi) képzelet. A megjelölt tematikát elsősorban a vizuális emlékezet szemszögéből vizsgálom és az alkotó gondolkodás szempontjaival próbáltam megközelíteni. (A szerző)