Partiumi füzetek

Kazinczy Ferenc, a magyar nyelv megújítója, 250 évvel ezelőtt, 1759-ben született Érsemjénben. Ezért a 2009. évet hivatalosan is Kazinczy-évnek nevezték el. Közösen, a Kazinczy Ferenc Társasággal, már tavaly elhatároztuk, hogy méltó ünnepséget szervezünk szülőfalujában. 2009. január 23-án tartottuk a Kazinczy-év kárpát-medencei nyitó ünnepét, a Fráter Lóránd Művelődési Házban. Balázsi József polgármester köszöntése után Gémesi Ferenc, a magyar Miniszterelnöki Hivatal államtitkára üdvözletét Kuzmányi István, a minisztérium nemzetpolitikai osztályának vezetője tolmácsolta, majd Cseke Attila szenátor mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi műsor után Fehér József, a Kazinczy Ferenc Társaság elnöke ismertette a széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma létrejöttének történetét. Ezután három előadás hangzott el: Nagy Edit: Kazinczy Ferenc szülőfaluja Érsemjén, avagy a „szent bölcső" miként nevezhető kultikus helynek; Kupán Árpád: Kazinczy Ferenc, a magyar szabadkőművesség első nagy személyisége; Csorba Sándor: Az érsemjéni Kazinczy Ferenc-szobor története. 

Mielőtt egyházkerületünk székházának kilencéves peréről beszélhetnénk, elkerülhetetlennek tartom legalább nagyvonalakban felvázolni, hogy maga a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, mint intézmény, mikor és milyen körülmények között jött létre - hiszen gyülekezeteink évszázadokon át a Debrecenben székelő Tiszántúli Református Egyházkerület alkotó részei voltak. Talán legjellemzőbben Áprily Lajos költőnk a Tetőn című versének kezdősoraival határozza meg az időpontot, anélkül, hogy évszámot használt volna: "Ősz nem sodort még annyi árva lombot, annyi riadt szót, minden összeomlott."

A honismereti mozgalom gyökerei visszanyúlnak a 19. századig. Középpontjában a népi és nemzeti tudatnak, a nemzeti önismeretnek és identitástudatnak a szolgálata és erősítése áll. Olyan önkéntes, egyéni vagy közösségi tevékenység ez, amely a szülőföld, a haza történelmének, múltjának megismerését, tiszteletét és a nép önbecsülését szolgálja, segíti sorskérdéseink feltárását, hagyományaink ápolását, értékeink őrzését. Elengedhetetlenül szükséges felkutatni, felmérni és megismerni műemlékeinket...bővebben

15 éves a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság. Egy civil szervezet életében ez már komoly időszaknak számít, amely mérleg készítéséhez kötelez. Így ismertetni szeretném egyesületünk tevékenységét, kronológiai sorrendben. A tízéves évfordulónkra elkészült évkönyvünk eseménynaptára 2002 decemberében zárult, ezért e kötet eseménynaptára 2003 januárjától indul, amely felöleli az utolsó öt év tevékenységét. Legfontosabb rendezvényeinket, mint a Partiumi Honismereti Találkozások, a Partiumi Honismereti Konferenciák, pályázati díjkiosztó ünnepségeink, külön fejezetekben követhetők. Kötetünk külön foglalkozik a könyvkiadásunkról, Fényes Elek-díjazottjainkról, legjelentősebb rendezvényeinkről; tábla-avatásokról. Végül kutatóink legutóbbi tanulmányaiból, dolgozataiból nyújtunk egy csokrot. Dukrét Géza ...bővebben

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság és a Varadinum Script Könyvkiadó közös kiadásában, a Partiumi füzetek sorozatban megjelenő könyv az oral history műfajában idézi fel Nagyvárad közelmúltbeli történelmét egy család sorsán keresztül. Az olvasó megismerkedhet a szerző apjának és felmenőinek rövid történetével, majd Ványai Károly gyermek- és ifjúkora tárul fel a kötet lapjain, azt követően pedig a család bukaresti éveivel ismerteti meg az olvasót a szerző...bővebben

A Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozó Érmelléki Református Egyházmegye ma harminchat gyülekezetből áll. Az orgonáknak, harmóniumoknak és az egyházmegye gyülekezeteiben működő kórusoknak a számbavétele a XI. Érmelléki Egyházmegyei Kórustalálkozó alkalmával merült fel Székelyhídon, 2002-ben, amikor tizenkét kórus szolgált Isten dicsőségére. Ez a kötet az egyházmegye templomainak történetét, valamint az orgonák és harmóniumok leírását tartalmazza. 

A megye iparosodása révén, ott lehettem több nagy létesítmény megszületésénél, mint a nagyváradi timföldüzem, a berettyószéplaki kőolajkitermelő, az élesdi cementgyár és sorolhatnám a létesítményeket. Tanúja voltam a nagy hőerőművek és vízerőművek üzembe helyezésénél is. Lassan felkeltette figyelmemet az áramszolgáltatás kezdeteinek a története. Ebbe a témakörbe Bolcas Victor mérnök kolléga, igazi polihisztor vezetett be. Ő volt az, aki mindig hangoztatta, műszaki múltunk megismerésének szükségességét...bővebben