Egy-egy falu, város, kisrégió, tájegység bemutatása. A könyvekben történeti feldolgozás, néprajz, kultúrtörténet és egyéb tudományterületek egyaránt találhatóak.
A szerző helytörténeti munkája gazdag képanyaggal mutatja be a város emlékhelyeit. Az emlékhelyeket címszószerűen sorolja fel, de ezek között nemcsak 48-as emlékeket vesz számba, részletesen foglalkozik Kármán József és családja síremlékével, és a síremlék felállításának történetével is. A szerző összegyűjtötte a losonci Református temető, Új zsidó temető és Köztemető még fellelhető néhány honvédsírját. A második rész a 48-as ünnepségek rendjét ismerteti, majd részletesen felsorolja az adatolható március 15-i ünnepségeket. A könyv egy külön fejezete foglalkozik Kossuthnak Losonchoz fűződő kapcsolatával. Megtaláljuk a kötetben Kossuth Losonc városához írt levelét, melyben köszönti a várost díszpolgárrá választása alkalmából. A kötet végén jegyzetek, továbbá fotók, reprodukciók találhatók.
A Vajdaságban az utóbbi években robbanásszerűen megnőtt az érdeklődés a helytörténet iránt, s ebben az irányban számos kutatás indult. Ugyanakkor sokszor felismerhető a megfelelő módszerek nélkülözése, amely a képzettségből adódnak (pedagógus, újságíró stb.). Pejin Attila könyve mindezeket a lelkes, időt, energiát (sokszor pénzt) nem sajnáló értelmiségieket próbálja segíteni módszertani kézikönyvével. Így a helytörténeti munkák nemcsak olvasási élményt nyújtanak majd, hanem a tudományt is szolgálják valamilyen szinten.
A kötet Losonc legrégebbi temetőjét, a református temetőt mutatja be, amelyet ma már a köztemető részeként tartanak nyilván. A téma megértéhez szükséges adatok, helytörténeti ismeretek mellett a kötet gerincét a lejegyzett sírfeliratok és egyéb adatok feldolgozása képezi. " A református vallás kertnek, a zsidó vallás "az élők házának" nevezi a temetőt, s ez a megnevezés sok igazságot rejt magában. A temetőkről először szeretteink jutnak az eszünkbe, hiszen ők itt élnek tovább a számunkra. Sétát téve a sírhelyek között, beleolvasva a sírfeliratokba, a múlt idéződik fel számunkra. Akarva-akaratlanul is felidézzük azokat, akik egykor e vidéken éltek és dolgoztak, látjuk a társadalmi ranglétrákat, a személyiségeket, azt, hogy kit hogyan értékelnek a rokonok és barátok, kit hogyan értékel a társadalom. A temető: történelem." (részlet)
A 20. század a legtöbb közép-európai település történetében visszafordíthatatlan változásokat hozott. Az apró falvak népességét különösen érzékenyen érintette a közelükben fekvő nagyobb városok vonzása. A folyamatszerű összhatás némely falu életében elöregedést, máshol elnéptelenedést, néha pedig a népesség szinte teljes kicserélődését okozta. Baraca az utóbbiak közé tartozik. A falu lakosságának száma az utóbbi száz évben lényegében nem változott, de a parasztok 10%-os kisebbségbe, a cigányok pedig 90%-os többségbe kerültek...bővebben
A kiadó Települések Topográfiája sorozatban megjelent könyve.
Az utolsó évtized legteljesebb és talán legszakszerűbb helytörténeti leírása, amely széles körű levéltári kutatások eredményeire épül, és átfogja egy jellegzetes székelyföldi település rég- és közelmúltbeli életének valamennyi területét.
Ha van a szlovákiai magyar irodalomnak ma is érvényes, "történő" hagyománya, akkor az immár a hetvenes éveit taposó Koncsol László izgalmas reneszánsz érdeklődést és tudást mutató életműve minden bizonnyal az. A helytörténet műfajában, amelyet Koncsol akkor kezd művelni, mikor 1985-ben a kommunista hatalom kitiltja az irodalomból, a csallóközi Dióspatonyban latálja meg tusculanumát...bővebben
A klasszikus néprajztudós Székelyföld leírásához készült kiegészítő írásának második része. Az első kötetben Háromszék leírása olvasható.
A vágparti község, Farkasd monográfiája.
Fülek története - breviárium.Parti Zoltán könyvében Fülek történetét írja meg a kezdetektől egészen 1945. április 4-ig, amikor a városban a közigazgatást átvették a csehszlovák hatóságok. A szerző sok forrásból rengeteg anyagot gyűjtött össze. Az egyes fejezetekben időbeli sorrendben írja le a dokumentumokkal is alátámasztott, vagy alátámasztható eseményeket, de a kor nevezetes személyiségeit és a hozzájuk fűződő valós vagy kiszínezett, esetleg csak meseszerűen érdekes mondákat is megtaláljuk a tények mellett...bővebben
A szerző Hont megye Ipoly-menti településeinek igazi karakterét szándékozik megragadni a települések híres néprajzkutatóinak segítségével, továbbá a falvak hiedelemvilágának, szakrális és társadalmi hagyományainak leírása által. "Vidékeinkről, tájegységeinkről több útikönyv, tudománytörténeti összefoglaló és monográfia készült már. A hiteles falu- és településképek viszont még mindig fehér foltok önismeretünk térképén. Az adott helység karakterének megrajzolása, specifikumainak megragadása nem könnyű feladat, mint ahogyan a dolgokat változásaikban, összefüggéseikben láttatni sem egyszerű. A most elkészült néprajzi-honismereti kötet elsősorban ezt kísérli meg. (...)”
Szerkesztette, a tanulmányt írta, jegyzetekkel ellátta Pál-Antal Sándor.
A kötetben a hagyományosról és hagyományról, örökségről és örökségesítésről, az állandóról és változóról van szó egy település - Máréfalva - és egy közösség életében.
A szerző Kalotaszeg múltjának és jelenének alapos ismerője, tevékeny alakítója és elkötelezett krónikása. Egész életében tanító és tanfelügyelő, művelődést serkentő és szervező munkát végzett.
A kötet Zenta és külterületének keresztjeit, szakrális szobrait mutatja be, beleértve a temetőkben lévő közkereszteket. A város templomai, kápolnái szintén bemutatásra kerülnek, az ezekhez tartozó szobrokkal, keresztekkel együtt.
A klasszikus néprajztudós Székelyföld leírásához készült kiegészítő írásának első része. A második kötetben Csíkszék, Marosszék, Aranyosszék leírása olvasható. Az én tisztem nem más, mint szülőföldem, a szép Székelyföld minden talpalatnyi földét bejárva feljegyezni mindazt, mit a múltból és jelenben felmutat; regisztrálni mindazon romokat, erődítvényeket, emléképületeket, műemlékeket, melyek eddig senki által nem kutatva, mindenki által feledve kíméletlenül romboltatva porladoznak ős rengetegjeinkben és lakott vidékeinken egyaránt.
A Kincses Képeskönyv sorozat második darabjával Székelyföld legnagyobb városába repítünk. Tizenkét fejezeten át, változó évszakok közt, a szövegek és a színes rajzok segítségével megismerheted a hajdani Székelyvásárhely, a későbbi Marosvásárhely fejlődését az őskortól a 21. századig. Könyvmakett Marosvásárhelyen nem egy híres ember született, élt és dolgozott. A város nagyjai szinte mind B betűsök! ...bővebben
Két évtizede Kisgéres és tágabb környéke, tehát a mai Délkelet-Szlovákia, olyan tájegységekkel mint Felső-Bodrogköz, az Ondava mente vagy az Ung-vidék a magyar néprajzi kutatás számára jószerével teljesen ismeretlen vidéknek számított. Egy-két szórványadatot leszámítva szinte semmit nem tudtunk e tájegység(ek) hagyományos népi kultúrájáról.
Egy falu életét lakóinak érzésvilága, életszemlélete, a táj és a környezet, a belső és külső erők kölcsönhatása határozza meg. Évtizedek, talán évszázadok során alakultak ki azok az íratlan törvények, melyek a falu életét igazgatják. Ezek a törvények, szokások a II. világháború után kezdtek fellazulni, majd az ötvenes évek könyörtelen „kollektivizálása” végleg felbomlasztotta azokat. Paradox, hogy éppen a „közös” tűzzel-vassal való megteremtése zúzta szét a falu, a paraszti társadalom igazi közösségi életét...bővebben
A város 3 nyelvű (magyar, szlovák, angol) monográfiája exkluzív kivitelben, bőséges történelmi képanyaggal. A kötethez CD-ROM tartozik, amely életrajzokkal és több száz képpel, térképekkel egészíti ki a publikációt, számos eddig nem közölt adatot, képet tár elénk. "Séták. Utcák, terek, épületek. Múlt és jelen. A régi és az új Losonc. Nyissák ki ezt a könyvet, lapozgassák!...bővebben
A kosár üres
Rendeléseim követése: