A székelység helye és szerepe Erdély, a közép-kelet-európai térség történetében többféleképpen fogalmazódott meg. Míg a magyar történelmet kutató szakemberek szabadparaszti státusukban, autonómiájukban, főleg pedig katonai feladatkörükben érzékelték a Keleti-Kárpátok lakóinak a hozzájárulását az egyetemes és magyar civilizációhoz, addig a szomszédos népek történészei - legtöbbször - különlegességeket véltek felfedezni a székelységre vonatkozó, de általuk agyonpolitizált történelmi eseményekben.
A székelység életmódja, katonai, társadalmi státusa nem egyedi a közép-kelet-európai térség históriájában. Civilizációteremtő képessége azonban sok olyan elemet tartalmaz, amely nélkül szegényebb volna, a magyar és az egyetemes európai történelmi valóság. Mivel a székelység históriájában társadalmi szempontból Csík és Gyergyó múltja a legismeretlenebb ezért kutatásunk az Olt és a Maros folyók által kialakított magas fennsíkú Kárpát-közi medencék tanulmányozására szorítkozik. Könyvünk ezen települések első okleveles említésétől a székely rendiségnek a XVIII. század közepén érzékelhető fejlődéséig próbálja nyomon követni a térség civilizációs előrehaladását.