Film

A Kellék 56. száma a film fenomenológiájával és az új román film esztétikájával foglalkozik...

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete 2017-ben indította útjára Documenta Artis című sorozatát. Az első kötet tizennyolc ismert és elismert magyar forgatókönyvírót szólaltat meg. Az évtizedeken és műfajokon átívelő pályaképek bemutatása a hazai filmművészet jelenének és múltjának jobb megismerését, megértését szolgálja...

Kósa Ferenc, a 60-as években indult rendező meghatározó szerepet játszott filmművészetünk megújításában. Diplomamunkája, az 1956-os eseményeket forradalomnak nevező, ezért évekig betiltott Tízezer nap a legjobb rendezés díját nyerte el az 1967-es cannes-i filmfesztiválon. Munkásságát később is drámai erejű művek fémjelzik, ezekben újra és újra azt a kérdést teszi fel, hogy vajon alkotója-e az ember önnön sorsának, vagy csupán a dolgok elszenvedésére ítéltetett? Kósa hősei erkölcsileg is megformált emberek, akik mindenekelőtt önmaguktól kérik számon a történelmet, ezért aztán rendre konfliktusba kerülnek a létezés nyomorító hatalmaival. Könyvünk elemzések, visszaemlékezések, interjúk során keresztül mutatja be a rendező pályáját.

H. Nagy Péter az MA PKK egyik alapító tagja, másfél évtizede foglalkozik a popkultúra különféle kapcsolatrendszereivel. Legújabb, Párhuzamos mintázatok című könyve olyan fejezetekből áll, melyekben a szerző egyszerre két médium sajátosságaival foglalkozik: filmeket elemez tudománynépszerűsítő munkák bevonásával (a kozmológiától kezdve a biológián, a fizikán, a kémián át a kriptográfiáig), és fordítva: a filmeket (az Avatartól a Donnie Darkon keresztül a Rangoig) a tudománynépszerűsítő irodalom legfontosabb eredményei alapján közelíti meg...bővebben

A 2013. november 28-án 80 éves Sára Sándor ünneplése már szeptemberben elkezdődött az ELTE Filmtudományi Tanszékének konferenciáján: az ország tucatnyi felsőoktatási és kulturális intézményéből érkezett, eltérő életkorú és szemléletű előadó elemezte Sára sokszínű és kiemelkedő rendezői, operatőri és fotós életművét. Az Urániában válogatást mutattak be felkavaró történelmi dokumentumfilmjeiből, és e születésnapi kötetben a konferencia anyaga, s a szinte kivétel nélkül erre az alkalomra készült további írás mellett egy csokorra való köszöntő, laudáció is helyet kapott. A kötetet teljes filmográfia és válogatott bibliográfia zárja, valamint mellékletként egy DVD is, amelyről a Magyar Művészeti Akadémia megrendelésére készített 50 perces Sára portré nézhető meg.

Lakatos Róbert filmjei dokumentarizmus és fikció izgalmas határvidékén kalandoznak - Lakatos Róbert interjúkötete a dokumentarizmus és fikció izgalmas határvidékének bejárására hív. Nem volna ebben semmi meglepő, ha ezúttal nem egy rendező vállalkozna a kérdező szerepére. Lakatos, valamint interjúalanyainak személye a téma tekintetében különösen szerencsés. A dokumentarista és a fikciós forma keveredése megragadható a filmelmélet fogalomrendszerével, ám a módszer lényege jóval inkább a gyakorlaton múlik. Lehet-e, s ha igen, milyen módon történetet mondani dokumentarista keretek között? ...bővebben

Gaál István (Salgótarján, 1933. augusztus 25. – Budapest, 2007. szeptember 25.) 1957-ben készült Pályamunkások című vizsgafilmjével, majd az 1963-as Sodrásban című első játékfilmmel (mindkettőt Sára Sándor fényképezte) a modern magyar filmművészet egyik megteremtője volt. A vizsgafilm nemzetközi sikerének a korszakban szinte egyedülálló jutalmaként 1959-től két évet tölthetett a római filmfőiskolán, és az Itáliában megismert művészi szabadságról sem a Kádár-rezsim kultúrpolitikai, sem a rendszerváltozást követő piaci elvárások nyomására soha nem volt hajlandó lemondani. 1963 és 1986 között talán ezért is mindössze nyolc játékfilmet készített, majd néhány televíziós munka után, a 90-es évektől lényegében önként kiszállt a filmkészítők ringjéből, és „a sienai kismesterek" kézműves módszerével alkotta meg egyéni hangú városfilmjeit és kiemelkedő Bartók-portréját, a Gyökereket.

Széles Anna pályája egyedülálló az 1960-90-es évek erdélyi, illetve romániai és magyarországi színház- és filmtörténetben, lévén a nevezett művésznő magyar színpadi színész Kolozsváron majd Budapesten, ugyanakkor nemzetközi hírű és nemzetközi fesztiválokon díjazott filmsztár a román filmművészet terén, valamint televíziós személyiség a bukaresti magyar tévében és filmszereplő számos magyarországi produkcióban...

A Láthatatlan filmtörténet című új könyvsorozat első kötetében Szőts István Tetemrehívás című művének forgatókönyve, a sorozat másik kötetében Sára Sándor Kossuth-díjas operatőr, filmrendező két megvalósulatlan forgatókönyve olvasható a rendező bevezetőjével...