Betöltés...

Felső-Bodrogköz - Hungarian Folk Music from Historical Upper Hungary - CD

Agócs Gergely (szerk.)

Felvidéki magyar népzene - válogatás Agócs Gergely gyűjtéseiből


Ár: 2.500 Ft

Raktáron

Hagyományok Háza
142 x 125 mm
Kiadás éve: 2006
ISBN: 5999882041322

Ez a lemez az utóbbi tizennégy évben a Bodrogköz szlovákiai részén készült gyűjtéseim válogatását tartalmazza. Szereplői magyar pásztorok, cigányzenészek, illetve magyar anyanyelvű cigányasszonyok. A trianoni békeszerződés értelmében Csehszlovákiához került Felső-Bodrogköz területén már közvetlenül a honfoglalás után megtelepedett a magyarság, és az itt élő lakosság túlnyomó többsége máig magyarnak vallja magát. E táj a bronzkortól fogva lakott terület volt, és a honfoglaló magyarok első településterületeihez tartozott. Mai településszerkezete mégis csupán a 18. században alakult ki, hiszen a vízjárta, mocsaras tájban a folyómedrek folytonos helyváltoztatása miatt a települések helye (a leletekből és helynevekből rekonstruálhatóan) is állandóan változott. A Felső-Bodrogköz társadalmának fejlődését a középkor óta folytonosnak tekinthetjük, hiszen itt nem járt a török, és az idők során ide betelepülő más nyelvű, illetve kultúrájú népesség (a források elsősorban ruszin közösségekről tesznek említést) is nagyrészt a természetes demográfiai folyamatok mentén asszimilálódott. A társadalmi életre, annak legújabb kori alakulására a két világháborút követő határmódosítások is a modernizációs folyamatok fékezésének, és ezzel párhuzamosan a népélet számos jelensége fennmaradásának irányában hatottak. A Csehszlovák állam kialakulásával ugyanis először Sárospatak és Sátoraljaújhely, majd 1945-ben, Kárpátalja Szovjetunió általi bekebelezésével Ungvár, azaz a magyar művelődés hagyományos, természetes központjai irányában lettek az itt élők számára művileg elvágva a kapcsolattartás csatornái. A Felső-Bodrogköz hagyományos kultúrájában talán ezért is találkozhatunk számos olyan jelenséggel, melyekhez más, akár közeli magyar tájegységek népéletében nem találunk párhuzamot. Ilyen archaizmusokra a tájegység hagyományos zenei kultúrája is több, szép példát szolgáltat.

Felvételek az albumon

Kisgéresi borospince

Oláhos

Oláhos („Román magyaros”)

Nem vagyok én az erdőbe remete - klarinéton

Magyar szóló

Elindult a koca kilenc malacával

Csárdás és fogás

Elindult a gulya, csörögnek a csatrangok

Hallgató – „Esik eső, nagy sár van a faluba”

Eridj, fogd meg azt a babost

Eridj, fogd meg azt a babost– klarinéton

Csárdás és friss csárdás

Csikós voltam, a nagyapám se volt más

Juhásznóták

Kassa városából hidegen fúj a szél

Csárdás – „Elmegyek, elmegyek”

Erdőbe’, erdőbe’

Erdőbe’, erdőbe’– klarinéton

„Juhász álom”

Kutyakaparósi csárda

Csárdás – „De sok eső, de sok sár”

Szól a kakas már

Nagykövesdi szüreti nóta – „Pince, pince, 13 sor pince”

Már két hete, vagy tán három

Hallgató – „Hallod-e, te kedves komám”

Csárdás – „Piros kancsó, piros bor”

Csárdás, friss csárdás és fogás

Száraz góré, pattan góré virágzik

„Száraz góré, pattan góré virágzik”– zenekarral

Csárdás – „Kisangyalom, elvetted az eszemet”

Menyasszonytánc és fogás

Csárdás – „Szól a fülemüle”

„Árva nóta” – Esik eső, szép csendesen csepereg

Csárdás és friss csárdás

Csárdás – „Hajnallik, hajnallik”

Cigánycsárdás – „Ördög van a botomba”

Cigánycsapás – „Nincsen nékem új ruhám”

Cigánycsapás – „Már a nap is, már a nap is lemenőbe’ van”

Három cigánycsapás

„Zsidó imádság”

 

 



Részletes keresés