Ezredvégi megálló

Harkai Vass Éva nem tartozik azok a szerzők közé, akiknek írásaival lépten-nyomon találkozunk a lapokban és folyóiratokban. Irodalomtörténész, s szakmájánál fogva figyelemmel kíséri a magyarországi és a vajdasági magyar irodalom legújabb történéseit, emellett költészettel, prózaírással is foglalkozik. Mégis, vagy talán éppen ennek a hármasságnak az egymásrahatása következtében viszonylag szűkszavú alkotó. Az Ezredvégi megálló című kötetébe felvett közel negyven írása, egy évtized termését reprezentálja, s egyben egy többé-kevésbé egyenes vonalú fejlődési sort is fölvázol.  A szakmai komolyságból azonban egyetlen pillanatra sem enged, ha kritikát ír, mindig egy kicsit közelebb marad a tanulmányhoz, mint hogy az esszé irányába kanyarodjék. Megszólalásában mindig mértéktartó, bár soha nem cseverészik, de nem is tudálékoskodik.

A tanulmányíró, a kritikus témaválasztása önleleplező gesztus, jellemzi a választó ízlésvilágát. Harkai Vass Évának, kötete rá a bizonyíték, igényes a témaválaszása, írásaiból látjuk, az irodalom legjobb szerzőinek társaságát keresi, köztük érzi magát jól. Kosztolányi Dezső, Füst Milán, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor, Kassák Lajos, Marsall László, Várady Szabolcs, Kukorelly Endre, Balla Zsófia, Imre Flóra, Parti Nagy Lajos költészetével, illetve Mészöly Miklós, Bodor Ádám, Konrád György prózájával „beszélget", folytat szakmai dialógust, nagyfokú jártasságot, kivételes szenzibilitást mutat. Alkotókkal, művekkel történő szembesülése azonban nemcsak irodalomértésének bizonyítékát adja, mutatja, hanem azt is bizonyítja, hogy tanulmányíróként, kritikusként tud közvetíteni művek és olvasók között, eligazít, érdeklődést ébreszt, értékekre figyelmeztet. S teheti, mert kitűnően ismeri az irodalomtudományt, sajátja a korszerű irodalmi gondolkodás. Joggal számíthat tehát az irodalom iránt érdeklődő olvasók figyelmére.

Harkai Vass Éva könyvének külön erénye, hogy ugyanazzal a kritikusi mércével méri a vajdasági magyar irodalom műveit, opusait, amellyel Mészöly, Bodor, Várady Szabolcs, Imre Flóra vagy a többiek köteteit. így a magyar irodalom egészeként szemléli, szemlélheti Utasi Mária, Pap József, Ladik Katalin, Jung Károly, Böndör Pál, Fenyvesi Ottó, sőt a fiatalok, Géber László, Kávai M. (alias Ladányi István), Papp p Tibor vagy Szabó Palócz Attila költészetét, illetve Tolnai Ottó, Brasnyó István vagy Juhász Erzsébet prózáját.

Az Ezredvégi megálló című tanulmány- s kritikakötet irodalmi gondolkodásunk, irodalomértésünk jelentős dokumentuma, valóban megálló, amely után nincs, a szerző, könyvkiadásunk s irodalmunk érdekében nem lehet megállás.

Gerold László