Erdélyi sors

Paál Árpád 1921. szepteber 26-án kelt levelében írja Benedek Eleknek:
"Jobb és örvendetesebb hírt nem is hallhattunk volna mostanában annál, hogy hazajöttél, s itt maradsz köztünk. A te szelíd, meleg lelkedre van a legnagyobb szükségünk, ama példamutató szeretetre, amely erkölcsi nagyságával megőrzi a szülőföldet. Örömünk csak fokozódik, ha arra gondolunk, hogy írótolladat is munkába állítod. Éppen jókor jössz, hogy mentorunk és vezérünk légy az erdélyi magyar irodalomnak ebben az új korszakkezdésében."

Ennek a várakozásnak próbált eleget tenni a hetedik évtizedében járó író 1921-1929 között írott publicisztikájában. Ebből a korszakból nyújtjuk át a legteljesebb, jobbára elfelejtett, kötetben nem közölt újságcikkeinek, tanulmányainak gyűjteményét.