Betöltés...

Erdélyi római katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyvek és okmányok I. 1727-1737

Kovács András - Kovács Zsolt (szerk.)

Ár: 2.000 Ft

Raktáron

Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány, Kolozsvár
170 x 240 mm, fűzött, 230 oldal
Kiadás éve: 2002
Sorozat: Erdélyi művelődéstörténeti források
ISBN: 973-85973-1-5

Antikvár könyv

Az elmúlt évtizedek cenzúrátfélő erdélyi irodalma félénk-szemérmesen "egyházi forrásoknak" nevezte azokat az adatokat, amelyek az erdélyi történelmi egyházak kezelésében maradt, különböző rendű-rangú, állami kisajátítás elől rejtőzködő levéltárakból, illetve régebben közzétett egyházi kiadványok által közvetített, ugyanilyen állagokban őrzött, legtöbbször éppen egyházlátogatási iratokból és jegyzőkönyvekből származtak. Valamilyen enyhén pejoratív felhangtól sem volt mentes ez az elnevezés, használói mintha különbséget akartak volna tenni egy "hivatalosabb", talán „hihetőbb" kútfő-csoport és a "nem hivatalos", esetleg több kritikára szoruló előbbiek között. Kiadásukról az akkori viszonyok közepette természetesen szó sem lehetett, noha kétségtelen volt, hogy nélkülük a kora újkori és újkori egyház-, iskola-, hely-, könyv- és művészettörténeti, valamint néprajzi kutatásokban aligha várható komoly előrelépés.

Ilyen következtetésekre juthatott bárki, aki áttekintette a szakirodalomban rögzített, hasonló érdeklődésből fakadó kutatások eredményeit. Ezeknek az egyházi levéltárakban fennmaradt forrásoknak a felhasználásával készültek többek között a református egyház Névkönyveiben esperességek szerint csoportosított parókiákról közzétett ismertetések történeti irodalmunkban alig ismert, az elmúlt századforduló utáni évekig megjelent sorozatai, ilyen források gazdag adatanyagából merítettek Szolnok - Doboka vármegye tudós monográfusai, Kelemen Lajos különösen az unitárius, Herepei János pedig Kolozsvár unitárius és református műemlékeinek a kutatásában, s hasonló forrásokat használt fel B. Nagy Margit az erdélyi barokk művészet kutatásában, akárcsak Dávid László nagysikerű, alapos és példamutató udvarhelyszéki műemlékfelmérésében, vagy Sipos Gábor a kolozsvári református egyház klenódiumaival kapcsolatban, hogy csak a legjelentősebb hozzájárulásokat említsük.

 



Részletes keresés