Betöltés...

Építészet a középkori Dél-Magyarországon

Kollár Tibor (szerk.)

Tanulmányok


Ár: 19.900 Ft

Raktáron

Teleki László Alapítvány, Budapest
220 x 290 mm, kötött, 1078 oldal
Kiadás éve: 2010
Illusztrátor: Mudrák Attila (fényképezte)
ISBN: 978-963-7081-18-7

A könyv a 2000-ben megjelent A középkori Dél-Alföld c. kötet folytatásának tekinthető. A kiadvány túlnyomó részét a történeti–földrajzi összefoglalásokon túl az anyagközlések (ásatások, helyszíni kutatások, tervtári leletek stb.) és az ezeken alapuló elemzések teszik ki. A lazán felfűzött tanulmányok a téma gondos, sokrétű, izgalmas, helyenként meglepő újdonságokat tartalmazó bemutatását kínálják, számos esetben eddig feldolgozatlan épületekről is. Ennek a hatalmas, hiánypótló műnek a kezdeményezője és főszerkesztője a középkor építészeti és művészeti emlékei iránt különleges érdeklődést mutató pszichiáter, Kollár Tibor, szerzői gárdája pedig hazai és határon túli kutatók.

Előszó:

Jelen kötet előzményének ötletét a Magyar Nemzeti Galéria 1994-ben rendezett Pannónia Regia - Művészet a Dunántúlon 1000-1541 című kiállítása és katalógusa adta. Az akkoriban Szegeden működő - a középkor építészeti és művészeti emlékei iránt különleges érdeklődést mutató - pszichiáter, Kollár Tibor elgondolkozott azon, mit lehetne összegyűjteni és bemutatni egy hasonló, a Dél-Alföld emlékanyagára épülő kiállítás keretei között, rendelkezünk-e egyáltalán elegendő emlékanyaggal és erre vonatkozó ismerettel. A válasz valójában nemleges volt: ahhoz a gazdagsághoz képest, amelyet a Dunántúl fel tudott mutatni, az Alföld szinte fehér foltnak tűnt. Ennek voltak objektív okai is: az ország Dunántúlon található, középkori fővárosai és uralkodói központjai, Esztergom, Székesfehérvár, Buda és Visegrád például olyan előnyt biztosítottak az anyagi-művészeti javak felhalmozása tekintetében, amelyet egy „vidékiesebb", ráadásul tartós építőanyagban szegényebb síkságon elterülő országrész eleve nem ellensúlyozhatott. Az is nyilvánvaló volt, hogy egy teljes egészében a török hódoltság alá eső terület az emlékek megmaradása vonatkozásában sem versenyezhet egy olyan régióval, amelynek egy részét sosem foglalta el az ellenség - ahogy egyébként még a Dunántúl is hátrányban van például azokkal a felső-magyarországi vidékekkel - a bányavárosok, a Szepesség, Sáros - szemben, ahol kizárólag a későbbi, nem is igazán erőteljes modernizáció okozhatta az emlékek pusztulását, átalakítását.

Úgy tűnt azonban, hogy az emlékanyag és a rá vonatkozó ismeretek korlátozott volta nem csak a fenti okokra vezethető vissza. Tudni lehetett olyan - akár országos jelentőségű - régészeti feltárásokról, leletmentésekről, fontos leletekről, amelyek közzététele elmaradt vagy váratott magára, vagy amelyek esetleg újabb, korszerűbb elemzéseket igényeltek a frissebb ismeretek fényében. Az is világos volt, hogy a Dél-Alföld - bárhogy is határozzuk meg földrajzi kiterjedését - semmiképpen nem tagozódik be oly mértékben a mai Magyarország területébe, mint a Dunántúl, amelynek csak nyugati, délnyugati peremvidékei kerültek az I. világháborút lezáró békerendszer döntései nyomán a szomszédos országok fennhatósága alá. A politikai döntések nyomán lassanként formálódó mai dél-alföldi régió a középkor vonatkozásában nyilvánvalóan semmilyen érvényességgel nem rendelkezik - ha tehát a történetiségnek megfelelő összefüggésben kívánjuk kezelni, a tárgyalás nem választható el a mai határokon túl fekvő romániai, szerbiai, horvátországi területek vizsgálatától.

Tartalom:

Lővei Pál: Előszó

Zsoldos Attila: A Dráva-Száva köze az Árpád-korban

Zorislav Horvat: Zágráb gótikus építészete, különös tekintettel a tagozatformákra

Marosi Ernő: Zágráb, az internacionális gótika szobrászatának központja

Mija Oter: 13. századi építészet a Muravidéken

Papp Szilárd: Határtalan történet - két szentségház a Muraközből

Jékely Zsombor: A Lackfi család pálos temploma Csáktornya mellett

Rostás Tibor: Három drávántúli emlék a 13. századból

Bodó Balázs: A dobrakucsai pálos kolostor. Adalékok a 15. század első felének pálos építészetéhez

Molnár Antal: Szlavónia és a Szerémség katolikus templomai a 17. században az egyházlátogatások és a kamarai összeírások tükrében

Bozóki Lajos - Giber Mihály: Várak a Drávántúlon

Ivan Srsa: A pozsegai Szent Lőrinc-templom építési fázisai és falképei

Mladen Radic: Az eszéki Szlavón Múzeum középkori kőfaragványai

Buzás Gergely: A szekszárdi apátság temploma a középkorban

Miroslav Jeremic: Sirmium - Civitas Sancti Demetrii

Nebojsa Stanojev: A dombói Szent György-monostortemplom román kori árkádjai

Szakács Béla Zsolt: Dombó és a korai altemplomok Magyarországon

Tóth Sándor: Dombó és a templomépítés módjai a gótikus Magyarországon

Tanulmányok az aradi prépostsági templomról

Heitelné Móré Zsuzsa: Az aradi káptalan temploma

Marosi Ernő: Szent Ágota magyarországi kultuszához

Heitelné Móré Zsuzsa: Kőfaragványkatalógus

Takács Imre: Megjegyzések az aradi Szent Márton-prépostság 13. századi épülettöredékeihez

Adrian Andrei Rusu: Középkori eredetű templomok Világos környékén

Emődi Tamás - Lángi József: A vadászi templom és Keresztrefeszítés-képe

Lupescu Radu: Solymos vára a középkorban

Heitelné Móré Zsuzsa: Dienesmonostora

Florin Marginean - Adrian Andrei Rusu: Feltót középkori templomai

Sarkadi Márton: A feltóti templom kőfaragványai

Sarkadi Nagy Emese: Adatok az eltűnt dévai templom történetéhez 



Részletes keresés