Egyházi, vallási könyvek, egyháztörténet

A néprajzi gyűjtés a Kiskunsághoz kötődő Madonna-ábrázolásokat mutatja be, fekete-fehér és színes képanyaggal mellékelve.

Kisszeben, Szeben (szlk. Sabinov, ném. Zeben, lat. Cibinium) város a Csergő-hegység délnyugati lábánál, a Tarca folyó völgyében. Az Eperjesi kerület Kisszebeni járásának székhelye. A város legértékesebb épülete a Keresztelő Szent Jánosnak szentelt, gótikus stílusú római katolikus templom. A háromhajós plébániatemplom a főtéren áll. Alapjaiban román kori, a XIV. század elején gótikus stílusban átépítették. 1461-ben, amikor a husziták fölégették a várost, leégett a templom is. Főoltárán felirat emlékeztet a nagy tűzre. Az újjáépítés 1484-ben kezdődött...bővebben

A Transylvania Trust Alapítvány és a Kriterion Könyvkiadó közös kiadásában megjelenő Erdélyi műemlékek sorozat az épített örökség tájainkon még fellelhető legértékesebb emlékeit kívánja megismertetni a szélesebb körű olvasóközönséggel. A lassan negyvenedik számához közeledő füzetsorozat egyben történelmi-földrajzi turistakalauzként is szolgál az országjáróknak, hazai és külföldi turistáknak, ráébreszti a fiatalokat értékeinkre, arra, hogy mindnyájunk kötelessége ezeket megőrizni, védeni, és akár áldozatok árán is felújítani, rekonstruálni.

A körlevél (lat. litterae circulares) hivatalos egyházi irat; alapformája a püspöki körlevél, melyet a megyéspüspök rendszeresen egyházmegyéje papságához, kivételesen a híveihez intéz. A körlevél az egyházmegye irányításának meghatározó eszköze (és alapvető dokumentuma). Könyvészeti szempontból nem számít időszaki kiadványnak, ugyanis nem rendszeresen, előre eltervezett periodicitással jelenik meg, hanem szükség szerint állítja össze és sokszorosíttatja a püspöki hivatal.  A nagy püspök hagyatékának terjedelmes és fontos részét képezik a főpásztori körlevelek, melyek közzétételét könyvsorozatunk 11. kötetével kezdjük meg. A körlevelekben olyan írások is megjelentek, amelyeknek nem Márton Áron volt a szerzőjük, de ezek közül is beválogattunk néhányat, mert általuk jobban megismerhető az adott korszak társadalmi-politikai háttere...bővebben

A Márton Áron hagyatéka sorozat 12. kötete - akárcsak az előző - a püspök körleveleit adja közre. A Körlevelek -1 az 1938-1947 közötti esztendők körleveleit tartalmazta, jelen kötetünk sokkal hosszabb időszakot ölel át: 1948-tóI1980-ig, Márton Áron haláláig. Ez az időszak nemcsak hosszú, hanem igen nehéz is volt. Az erdélyi katolikus egyházmegyére már az első világháborút követően igen nagy teher nehezedett (gondoljunk csak az impériumváltás következményeire), melyet tovább fokoztak a második világháborút követő kommunista korszak gyötrelmes esztendei. Az egyházmegye vezetésére és a hívekre egyre nagyobb megpróbáltatások vártak, a hatalom különös gondot fordított arra, hogy az egyházat megfossza a vagyonától meg a jogaitól és megnyirbálja a püspök jogkörét valamint függetIenségét.

A könyv előszavának címe Juhász Ferenctől való: Imák, mindig ugyanazok és mégis mindig mások.

"...le a kalappal a tudós szerzők előtt, akik a költő-lángész mondatmuzsikájához mindenben méltó szövegeket alkottak, amikor az Úr imája, a Miatyánk  keletkezésének, történeti és irodalomtörténeti kontextusainak, zsidó előzményeinek, teológiai értelmezéseinek, sokfelé elágazó hatástörténetének feltárására és bemutatására vállalkoztak. [...]

A régió mindegyik temploma még a középkor elején épült, alapvetően román, kisebb mértékben gótikus stílusban. Ezek nagy része azonban a török megszállás idején elpusztult (a bányavárosokat kivéve), vagy romos állapotba került, felújításukra többnyire azonban már az új stílusok (barokk, klasszicista) jegyében került sor. Ebben a könyvben annak a több mint harminc templomnak, kápolnának a leírását adjuk, melyek több-kevesebb román, illetve gótikus elemet megőriztek...

Korának megfeleő állapotú antikvár könyv, amely 1916.ban, az első világháború közepén jelent meg. 

Részlet az előszóból: „Álomban, mámorban nincs igazi vigasztalódás. Mindegyik rövid ideig tart, mindegyiknek felébredés a vége s mindegyik a Szentírás bölcs mondása szerint csak olyan orvosság, hogy betegebbé tesz, mint a betegség. Betegek vagyunk? Igen. Nagy a nyavalyánk. Valahonnan az idők mélységeiből, valahonnan a Gondviselés rejtekeiből, valahonnan az emberi lélek vágyakozó, gonosz örvényeiből vihar szabadult ránk, az bágyaszt, tör, zúz, pusztít, hervaszt bennünket immár egy esztendő óta. A háború. Ez a mi nyavalyánk: folyik a vérünk. Ez a mi nyavalyánk: sírok hasadtak a bölcsők mellé. Ez a mi nyavalyánk: fekete gyászba borultak a falvak. Ez a mi nyavalyánk: sok testvérünk lelke megzavarodott és semmi módon nem tud az égre tekinteni.

A gyásznak és bágyadtságnak betegségét, sőt még okozójukat: a háborút is meg kell győznünk: ki kell belőle vigasztalódnunk. A tűzi veszedelem nehéz óráiban igazi férfiak, erősszívű asszonyok nem jajveszékelnek, hanem biztos pillantással áttekintik az egész bajt és Istenbe vetett reménységgel mentik a menthetőt, azután meg új kitartással, új fáradsággal újat építenek a romok helyén.”

Fő fejezetcímek:  A háború – Háború és Gondviselés – Háború és kereszténység – Háború és szenvedés – Magyarok feltámadása

A Transylvania Trust Alapítvány és a Kriterion Könyvkiadó közös kiadásában megjelenő Erdélyi műemlékek sorozat az épített örökség tájainkon még fellelhető legértékesebb emlékeit kívánja megismertetni a szélesebb körű olvasóközönséggel. A lassan negyvenedik számához közeledő füzetsorozat egyben történelmi-földrajzi turistakalauzként is szolgál az országjáróknak, hazai és külföldi turistáknak, ráébreszti a fiatalokat értékeinkre, arra, hogy mindnyájunk kötelessége ezeket megőrizni, védeni, és akár áldozatok árán is felújítani, rekonstruálni...bővebben

Az 1993-ban útjára indított Erdélyi műemlékek sorozata magyar kultúrához tartozó erdélyi épített örökség legjavát mutatja be azzal a céllal, hogy felhívja a közösség figyelmét értékeinkre, örökségünkre, felelősségeinkre. Különösen olyan emberek figyelmébe ajánlott, akik jelenleg birtokolják, használják ezeket az értékeket, de azoknak is szól, akiket érdekel az erdélyi történelem, építészet és művészet.

A Transylvania Trust Alapítvány és a Kriterion Könyvkiadó közös kiadásában megjelenő Erdélyi műemlékek sorozat az épített örökség tájainkon még fellelhető legértékesebb emlékeit kívánja megismertetni a szélesebb körű olvasóközönséggel. A lassan negyvenedik számához közeledő füzetsorozat egyben történelmi-földrajzi turistakalauzként is szolgál az országjáróknak, hazai és külföldi turistáknak, ráébreszti a fiatalokat értékeinkre, arra, hogy mindnyájunk kötelessége ezeket megőrizni, védeni, és akár áldozatok árán is felújítani, rekonstruálni.

Kis könyvemben – Mi történik az egyházammal? – erről a valóságról írok, amelyben élek, amellyel együtt élek. Nem tudom bemutatni a maga teljességében, ezért nem írok egyháztant, csak „gondolatmorzsákra” vállalkozom, a kortárs egyházias térség egy-két kérdésének megvilágítására. Célom: szenszibilizálni néhány egyházias kérdést a keresztény öntudatban.

A Miatyánk a keresztény ember legkedvesebb imádsága, ezért a leggyakoribb is. Erdély mártír életű püspöke egy egész évet szánt a Miatyánkkal kapcsolatos kérdések megfogalmazására, mert szerinte „egész életünk benne van..., az Istenhez való viszonyunkat átfogja minden vonatkozásban”.

A mindennapok egy-egy szeletkéje hasznos tanácsokkal, útravalókkal egy katolikus pap és egy református lelkipásztor szemével.

A munka alapvetően abból a kitételből indul ki, hogy csángóság és katolicizmus gyakorlatilag szét­választhatatlanok. Ennek tudható be a csángómagyarok igen jelentős részének az elrománosodása / elrománosítása is, amely egyértelműen a moldvai katolikus egyház tevékenységének köszönhető. A csángóság jobb megértéséhez mindenképpen ezt a több évszázados folyamatot kell szem előtt tar­tanunk, megragadnunk és megértenünk. Annál is inkább, mert ez a folyamat a jelenben a végki­fejle­té­hez közeledik: belátható időn belül megvalósul a román nyelvi közegbe történő nagymértékű asszimi­láció. A folyamat „sikere”, kétséget kizáróan, annak köszönhető, hogy a katolikus egyházpolitika, vala­mint a román nemzetpolitika találkozott, és hatékonyan együttműködött egy jól meghatározott közös cél érdekében: létrehozni egy román nyelvű római katolikus egyházat!

Hasonmás kiadás - Pápa : Debreczeny Ny., 1879.

A barsi esperesség régi s ujabb naplóinak ösmertetése....

A komáromi zsidóság a széles régióban az egyik legrégebben letelepedett közösség. A több évszázados múlt, a 221 éves hitközség teljes történetének nagy része a mai napig feldolgozatlan. E könyv arra vállalkozik, hogy bemutassa mindazt, amit eddig a közösség történetéből sikerült összegyűjtenünk, dokumentumok másolatát, eredeti forrásokat, zsinagógáinkat, temetőinket és a hitközségi élet alapvető intézményeit. A bemutatás mellett kiemelt szerep jut az emberi sorsoknak, a Holokauszt túlélők és a vészkorszak után született komáromi zsidó emberek mesélték el életüket, felidézve a városhoz kötődő emlékeiket.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozó Érmelléki Református Egyházmegye ma harminchat gyülekezetből áll. Az orgonáknak, harmóniumoknak és az egyházmegye gyülekezeteiben működő kórusoknak a számbavétele a XI. Érmelléki Egyházmegyei Kórustalálkozó alkalmával merült fel Székelyhídon, 2002-ben, amikor tizenkét kórus szolgált Isten dicsőségére. Ez a kötet az egyházmegye templomainak történetét, valamint az orgonák és harmóniumok leírását tartalmazza. 

"Nekem, ha már erről van szó, nincs világnézetem. Nincs is szükségem rá. Ellenben az egész világot, annak minden jelenségét szeretném megérteni, és mindazt magamévá tenni a külsőleg ellentétes irányok igazságai közül is, ami a magasabb értelemben vett emberi létet, az igazi emberséget szolgálja. Az egésznek Krisztus mint Megváltó Isten és mint a világ tanítója az evangéliomban adja meg az alapját." Nagy Ödön, 1937. január 8.

A római katolikus Szent Anna-templom a XV. században épült gótikus stílusban. Német forrás szerint már a XII. században állt e helyen egy, a strázsákat szolgáló erődtemplom. Templomunk egyhajós, torony nélküli egyház, a legkisebb azok közül, amelyeket eddig bemutattunk. Keletelt, föltehetően a július 26-i Szent Anna-napján kelő Naphoz igazítva. Zsindely fedi, ahogy a szentély ablakait elválasztó támpilléreket is az óvja esőtől, hótól...bővebben

Az 1993-ban útjára indított Erdélyi műemlékek sorozata magyar kultúrához tartozó erdélyi épített örökség legjavát mutatja be azzal a céllal, hogy felhívja a közösség figyelmét értékeinkre, örökségünkre, felelősségeinkre. Különösen olyan emberek figyelmébe ajánlott, akik jelenleg birtokolják, használják ezeket az értékeket, de azoknak is szól, akiket érdekel az erdélyi történelem, építészet és művészet.

A Transylvania Trust Alapítvány és a Kriterion Könyvkiadó közös kiadásában megjelenő Erdélyi műemlékek sorozat az épített örökség tájainkon még fellelhető legértékesebb emlékeit kívánja megismertetni a szélesebb körű olvasóközönséggel. A lassan negyvenedik számához közeledő füzetsorozat egyben történelmi-földrajzi turistakalauzként is szolgál az országjáróknak, hazai és külföldi turistáknak, ráébreszti a fiatalokat értékeinkre, arra, hogy mindnyájunk kötelessége ezeket megőrizni, védeni, és akár áldozatok árán is felújítani, rekonstruálni.