A sorozat második kötete a magyarok lakta felvidéki térség, Dél-Szlovákia társadalmi-gazdasági állapotát elemzi, a fejlődés különböző tényezőit méri fel.
A Kárpát-medence gazdasági tereinek fejlődésében az 1990-es évtizedben lezajlott politikai változások és gazdasági átalakulások ellentmondásos folyamatokat váltottak ki. Az európai uniós tagság távlatos eredménye a Kárpát-medence évszázadok során formálódott integrációs kapcsolatainak modern formában történő újjászerveződése lehet. A térség geopolitikai helyzete, az integrációra való érettség változatos formái miatt természetesen a kívánatos állapot elérése hosszú évtizedekre ad feladatokat politikusnak, kutatónak, gazdasági szakembernek egyaránt. A sorozat ehhez a szoros szellemi együttműködéshez kíván segítséget nyújtani.
A sorozat első kötete a Székelyföldről 2003-ban jelent meg.
A sorozat második kötete a magyarok lakta felvidéki térség, Dél-Szlovákia társadalmi-gazdasági állapotát elemzi, a fejlődés különböző tényezőit méri fel. A szerzők többsége fiatal felvidéki szakember, akik az MTA Regionális Kutatások Központja és az Új Kézfogás Közalapítvány közös projektjében sajátították el a regionális tudomány alapjait. E könyv az MTA Regionális Kutatások Központja és az Új Kézfogás Közalapítvány dél-szlovákiai projektje keretében készült. A program azt a célt szolgálta, hogy a modern területfejlesztés stratégiai megalapozó szakasza számára széles körű információs bázison nyugvó helyzetértékelő dokumentáció készüljön. A helyzetfeltárás a fejlesztési programok kidolgozásának fontos része. A gazdasági és a szociális terek adottságai, a fejlődés mozgatórugói ugyanis különbözőek. A fejlődési elemek jelenlétének eltérő súlya, a közöttük kialakult kölcsönkapcsolatok sokszínű kombinációja miatt változatos problémamegoldásra nyílik lehetőség. Fejlesztési megoldásokat még egy országon belül sem lehet mechanikusan másolni, sok kedvezőtlen nyugat-európai tapasztalat a bizonyíték erre. Minden régiónak saját magának kell megtalálnia – a nemzeti és az európai erőtértől nyilvánvalóan nem függetlenül – a lakossága és a nemzetgazdaság számára legelőnyösebb fejlődést kínáló irányokat és alternatívákat. Ezek megválasztásának kulcsa a tudományos alapossággal elvégzett helyzetértékelés: a térségben zajló társadalmi, gazdasági és településszerkezeti folyamatok leírása, az azokat befolyásoló tényezők ok-okozati viszonyainak feltárása, az értékelés során kapott eredmények összevetése más, hasonló vagy eltérő adottságú térségekkel.
A kosár üres
